Miért fontosak neked is az emberi jogok?

December 10-e az emberi jogok világnapja. Ezen a napon fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948-ban. Azóta eltelt ugyan hetven év, de a nyilatkozat cikkei semmit nem vesztettek aktualitásukból. Lehet, hogy te sem tudsz róla, hogy az életedre milyen nagy hatást gyakorolnak az emberi jogok, ezért kiemelünk néhány cikket, hogy megmutassuk a jelentőségüket. Emellett arra is rámutatunk, hogy mi mit teszünk az érvényesülésükért.

1. cikk 

“Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”

Magyarországon minden harmadik gyereket a szegénység miatt szakítanak el családjától, ezt tavaly már az ombudsman is  megállapította. . Ez annak ellenére történik így, hogy nemzetközi és hazai jogszabály is tiltja ezt. Ha valóban egyenlő méltósággal és jogokkal születnének a gyermekek, akkor nem az anyagi helyzet határozná meg, hogy milyen eséllyel maradhatnak szüleik mellett. Sokszor több hónapos küzdelemmel érjük el, hogy egy-egy gyermek visszakerülhessen családjához. A családjuktól elszakított gyermekek hiányzó emlékekit már senki nem adhatja vissza nekik.

2. cikk

“Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.”

Az egyenlő bánásmód minden állampolgárt megillet, mégis sokszor kerülnek hátrányba Magyarországon azok, akik ki vannak szolgáltatva a hatóságoknak vagy a politikai vezetésnek. Mi az ilyen emberek jogaiért is küzdünk. Sok esetben az önkormányzatok rendeleteikben a legszegényebb lakosokat otthonuk takarítására és a tüzifa gúlába állítására kötelezik, ha szociális segélyt akarnak kapni.  Ezeket a szociális rendeleteket megtámaduk,  mert ezek a szabályok a rászorulók emberi méltóságát és egyenlő bánásmódhoz való jogát  sértik. Több esetben is sikereket értünk el, és a kormányhivatalok felszólítására módosítottak is ezeken a rendeleteken az önkormányzatok.

12. cikk

“Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.”

Nemrég számoltunk be róla, hogy egy új törvényjavaslat szerint az állam milliók életébe avatkozna be anélkül, hogy a bűncselekménynek akár a gyanúja is felmerülne. Ebben előírnák a szállásadóknak, hogy a náluk tartózkodó vendégek személyes adatait (nevét, születési idejét és úti okmánya adatait) továbbítsák az Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) tárhelyére, ahol ahhoz az önkormányzatok, a NAV, a rendőrség, az idegenrendészet és a KSH is hozzáférhet. Mi mindent megteszünk a magyar állampolgárok adatainak védelméért, és azon dolgozunk, hogy a törvényjavaslatot visszavonják, vagy ha elfogadják, akkor mindent megteszünk majd azért, hogy ilyen törvény ne maradhasson érvényben.

Az állami megfigyelések nem csak a turizmusra terjednek ki. Térfigyelő kamerák, a buszok, villamosok kamerái is egy központi tárhelyen tárolhatnak kifejezetten hosszan, akár 30 napig is felvételeket az állampolgárokról. Ez papíron a te érdekedet szolgálja, azért, hogy megelőzzék a bűncselekményeket, de jogos a kérdés, hogy miért tekint rád az állam potenciális bűnelkövetőként a napod nagy részében.

19. cikk

“Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.”

Magyarországon jól bevett szokás, hogy a hatalom elhallgattatja azokat, akik felszólalnak ellene. Lehet ez egy ellenzéki politikus a plenáris ülésen, egy újságíró, aki kérdezni szeretne, vagy egy állampolgár, aki nyilvános fórumokon ad hangot a nemtetszésének. Egy jogállamban a hatalom semmilyen formában sem korlátozhatja a vélemény-és szólásszabadságot, Magyarországon mégis számtalan formában találkozhattunk már ezzel a jelenséggel. Ez a jelenség az egész országban jelen van, de azt látjuk, hogy minél kisebb egy közösség, annál eszköztelenebbek a kritikus állampolgárok a helyi hatalom visszaéléseivel szemben.

Emlékszel például arra a kommentelőre, akit kitiltott a Debreceni Egyetem a Facebook oldaláról, amikor kritizálta Putyin díszpolgári címét? Ebben az esetben kimondattuk az Egyenlő Bánásmód Hatósággal, hogy diszkriminált az egyetem, amikor elhallgattatta ügyfelünket. A szólásszabadságnak az is része, hogy korrupt állatnak nevezheted a polgármesteredet. Egy demokráciában alapvetés, hogy szabadon kritizálhassuk a választott vezetőket, akkor is, ha ez a kritika éles. Ebben az ügyben egyet is értett velünk a Jászberényi Járási Ügyészség és kimondta, hogy ügyfelünk nem követett el bűncselekményt.

20. cikk

“Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.”

A gyülekezési jog gyakorlása az egyik legfontosabb eszköz az emberek kezében, hogy kifejezzék elégedetlenségüket politikai vezetők intézkedéseivel szemben. Ennek megfelelően annak korlátozásával előszeretettel élnek és vissza is élnek azok, akik nem szeretnek az ellenvéleményekkel szembesülni. Sokat kritizáltuk az új gyülekezési törvényt, többek között azért, mert megkönnyíti a rendőrségnek tüntetések előzetes megtiltását. Eközben már meg is nyertük az első perünket a törvény hatályba lépése óta, ahol a rendőrség forgalmi okokra hivatkozva tiltott volna meg egy félpályás forgalomlassító demonstrációt. Ebben az esetben az alapjogok védelme előnyt élvezett egy rossz törvénnyel szemben, reméljük a jövőben sok bíróság hasonlóan jó döntést hoz a szabadság védelmében.

21. cikk

“A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.”

A 2018 áprilisi országgyűlési választásokat megelőzően, a kampányidőszakban és a választás napján is számos alkalommal próbált törvénysértéssel és visszaéléssel beavatkozni a hatalom a szabad választásokba. 543 esetben fordultak állampolgárok hozzánk választási csalás, törvénysértés vagy visszaélés miatt, több esetben felügyeleti szervek is kimondták, hogy törvénysértés történt.  Elértük például, hogy a Nemzeti Választási Bizottság megbüntesse Pákozd polgármesterét, mert közvetlenül a választás előtt az interneten és a pákozdi postaládákba eljuttatott levelében a kormánypártok mellett kampányolt. Ha a választás tisztasága nem biztosított, akkor nem beszélhetünk szabad választásról sem. Ezért 2019-ben az önkormányzati és az Európa Parlamenti választáson is azért fogunk dolgozni, hogy ha történnek visszaélések, akkor ezeknek legyen következménye is.

Szeles András