A nemzeti ünnepeken sem zárhatja el magát a kormány az ellenvéleményektől!

A kormányzat olyan módosító javaslatot terjesztett elő, ami a nemzeti ünnepek idején kizárná a tüntetéseket Budapest legfontosabb, szimbolikus jelentőségű köztereiről, és felhatalmazná az önkormányzatokat, hogy további területeket vonjanak el a tüntetések elől.

UPDATE: A kormány elfogadása előtt visszavonta a gyülekezési jog példátlan szűkítését célzó módosító indítványt. Reméljük, ez a döntés végleges, és a jövőben sor kerül majd a gyülekezési jogról szóló törvény jogkorlátozó rendelkezéseinek korrigálására is.

Lássuk, mik a leggyakrabban felmerülő kérdések a törvénytervezettel kapcsolatban, illetve elfogadása esetén milyen következményekkel kell számolni azoknak, akik a nemzeti ünnepeket nem a kormányzati prominensek propaganda-beszédeit hallgatva szeretnék tölteni.

Most akkor vége, ennyi volt, a kormány betiltotta a tüntetéseket a nemzeti és állami ünnepeken?

Nem, de kétségtelen, hogy nehezített a pálya. A javaslat elfogadása durván szűkítené a gyülekezési szabadságot, de nincs szó teljes tilalomról. Ha elfogadják a javaslatot, akkor Budapest legfőbb szimbolikus terein, és az eddigi tüntetések tipikus helyszínein ellehetetlenülnének a demonstrációk a nemzeti és állami ünnepeken, de még ezeken túl is: például advent első vasárnapjától vízkeresztig a Kossuth tér tiltott zónává válna a tüntetők előtt.

Ez azért nagyon durva! Van még ilyen valahol a világon, vagy az EU-ban?

A világ demokratikus(abb) felén a hasonló korlátozások szinte ismeretlenek, mert ez súlyos alapjog-korlátozás. Az EU-ban a legismertebb, gyülekezési jogot korlátozó példa a német ún. tilalmi zóna, amely a Bundestag (a parlament) épülete körül tiltja a gyülekezést, de kizárólag a parlament ülései alatt. A tervezett magyar szabályozás első ránézésre hasonlít ehhez, de csak a felszínen. A német korlátozás sokkal inkább olyan, mint a régi magyar gyülekezési törvénynek az a része, ami alapján meg kellett tiltani a gyülekezést, ha az a népképviseleti szervek (parlament, önkormányzat) működését súlyosan zavarja - ez legitim cél. A tervezett magyar szabályozás azonban nem a népképviseleti szervek zavartalan működését szolgálja, hanem azt, hogy a kormányzat és a kormánypárt magának tartsa fenn a nemzeti, állami és egyéb ünnepeken a legfontosabb közterületeket, ez pedig aránytalanul korlátozza a gyülekezési jog gyakorlását.

És akkor hol lehet majd tüntetni a jeles napokon?

Egyelőre ez nyitott kérdés, mert a törvény az önkormányzatokat is felhatalmazza arra, hogy saját rendeletükben határozzanak meg további közterületeket, ahol csak ők ünnepelhetnek. Így akár az is megtörténhet, hogy az V. kerület összes jelképes pontján tilos lesz gyülekezni ünnepek idején. Ami marad, azok a belvárostól jobban kieső területek, ahol a tüntetők véleményével már nem találkozhat olyan sok ember - holott a gyülekezési jog gyakorlásának egyik célja éppen a minél szélesebb körű figyelemfelhívás. Láthatjuk, hogy a tiltott területek egy részét teljesen önkényesen választották ki (pl. március 15-én az Erzsébet híd-Szabad sajtó útja-Kossuth Lajos utca vonala, vagy október 23-án az Olimpia park), emellett nagyjából követi a lista azokat a helyeket, ahol az utóbbi években a kormányzati rendezvényeket tartották.

De mire jó ez az egész?

Míg az új gyülekezési törvény csak magában hordozza a jogkorlátozás lehetőségét, amivel lehet jól élni, de vissza is lehet élni, addig ez a módosítás semmi másra nem jó, mint nyílt jogkorlátozásra. A kormány többek között így akarja kisajátítani a nemzeti ünnepeket és  elhallgattatni a vele szemben kritikus csoportokat. Ehhez ráadásul egy visszatetsző érvelést használ: az ünnepek méltóságára hivatkozik, ami édeskevés egy olyan kiemelten fontos szabadságjog korlátozására, mint a gyülekezési jog.

És most mi lesz, hogyan tovább, fel lehet lépni a törvény ellen?

Igen! A módosítás, és az önkormányzatok “tüntetés mentes övezeteket” kijelölő rendeletei jó eséllyel Alaptörvény-ellenesek lesznek, mivel szükségtelenül és aránytalanul fogják korlátozni gyülekezési jogot. A javaslat elfogadása után, ha a tüntetésed bejelentését e szabály alapján nem veszi tudomásul a rendőrség, érdemes bírósághoz és az Alkotmánybírósághoz fordulnod. Ha ebben segítségre van szükséged, keress minket a jogsegely@tasz.hu email címen! Ha pedig vállalkozó szellemű vagy, és tesztelnéd a rendőrség eljárását, akkor szervezhetsz tüntetést egy közterületre közvetlenül arra az időpontra, mielőtt még az elvesztené “közterület jellegét”. A törvény elfogadása esetén várhatóan jövő májusban lép majd hatályba, így addig érdemes megvédeni szimbolikus tereinket, és a megszokott helyeken tüntetni. A törvény hatálybalépése után pedig olyan helyeken és úgy kell a polgároknak hallatniuk a hangjukat, hogy így is meghallja a hatalom.  

A gyülekezési jog olyan alapvető jog, melynek szabadsága elengedhetetlen a valódi változáshoz. Egy olyan államot szeretnénk, mely teret és lehetőséget ad az új kezdeményezések kibontakozásának. A kormány elzárhatja magát az ellenvéleményektől, de azok attól még nem szűnnek meg, és előbb vagy utóbb utat találnak maguknak!

Döbrentey Dániel