Három közérdekű adatigénylési ügyben is nyertünk a közelmúltban. A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is arra kötelezték a bíróságok, hogy ingyen adják ki a kért adatokat ügyfeleinknek, a katonai eszközök értékesítével is foglalkozó HM Arzenál Zrt.-nek pedig előírták, hogy árulja el, milyen feltételek mellett adtak el állományból kivont (hatástalanított) harci helikoptereket. A bíróságok mindhárom esetben a közérdekű adatok megszerzését mások számára is megkönnyítő döntést hoztak.
Milliók helyett ingyen jár az adat
A közérdekű adatokat gyakran azzal tartják vissza az igénylőtől, hogy irreálisan magas költségtérítést kérnek az adatok kiadásáért. Egészen elrettentő összegekről lehet szó: akár többmilliós számlát is benyújthatnak az igénylőnek. Ez csak nagyon ritkán lehet jogszerű. Az adatkezelő vélhető célja szinte mindig az, hogy ezzel elvegye a kedvét az újságírónak vagy „akadékoskodó” állampolgárnak a politikailag érzékeny, kínos adatok utáni „szaglászástól”.
Első ügyfelünk nem hagyta magát: a Közlekedő Tömeg Egyesület (aki honlapján és a Facebookon is rendszeresen tesz közzé a közösségi közlekedésről szóló megállapításokat, javaslatokat, gyakran kritikusan) alelnöke indított pert több, a BKK által üzemeltett buszjárat utasforgalmi (utasszámlálási) adatainak ingyenes kiadásáért. Ez azért fontos az egyesületnek, mert ezen adatokra is szüksége van ahhoz, hogy szakmailag korrekt véleményeket fogalmazhasson meg. A cég több mint 1 millió Forint + ÁFA áron adta volna csak át ezeket.
Már itt jogsértés történt, mivel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint ÁFA nem számolható el a közérdekű adatigény teljesítéséért. A közérdekű adat kiadása ugyanis nem üzleti szolgáltatás, hanem alkotmányos kötelezettség teljesítése.
A BKK arra hivatkozott, hogy az adatok kiadása aránytalan megterhelést jelentene a szervezetre nézve, olyan sok pluszmunka lenne az adatok kigyűjtése.
Ekkor még azt hittük, hogy elegendő lesz azt bizonyítanunk, hogy az adatok egy pofonegyszerű módszerrel, rövid idő alatt lehívhatóak egy számítógépes rendszerből. Az adatokat kérő egyesületnek volt ugyanis egy tanúja, aki egykori BKK dolgozóként használta ezt a rendszert és be tudott számolni annak működéséről. De a BKK nem adta magát könnyen: változatos érvek kerültek elő, mint például az, hogy a felperes egyesület eddigi tevékenysége alapján az adatokkal valószínűleg le akarja majd őket járatni; hogy az egyesületnek nincs elég szakmai tapasztalata az adatok megfelelő értékeléséhez; vagy hogy az adatokat kiadhatnák, de csak akkor ha a felperes garantálja, hogy titoktartási nyilatkozatot is aláír. Ezek az érvek viszont elfogadhatatlanok: egyrészt egyik sem a költségtérítéssel kapcsolatos, pedig ez volt a per tárgya. Másrészt az, hogy mire akarja használni az adatigénylő az adatokat, nem lehet szempontok azok kiadásánál. Harmadrészt pedig, ha egyszer közérdekű adatokról van szó, akkor már nem lehet azt korlátozni, hogy azt ki mire használja fel, hogy terjeszti vagy kommentálja azokat. A közérdekű adatok éppen azért közérdekűek, hogy azokhoz bárki hozzáférhessen, azokat szabadon minősítse, értékelje, terjessze – adott esetben úgy is, hogy ezzel egy önkormányzati céggel kapcsolatos kritikát fogalmaz meg.
A bíróság első fokon végül teljes egészében igazat adott ügyfelünknek: miután meggyőződött róla, hogy az adatok tényleg gyorsan, elektronikus úton kinyerhetőek, nulla Forint költségtérítést látott indokoltnak az adatok kiadásáért.
Hasonló ügyben nyertünk a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ellen is. A felperes itt a MOK gazdálkodási adataira volt kíváncsi: például arra, hogy miből futotta a MOK egyik cégének egy sok évvel ezelőtt is közel 150 milliós vételárú ingatlan megvásárlására, vagy hogy egy másik cégük kiknek és milyen jogcímen fizetett ki két egymást követő évben évente több mint 20 millió forintot.
A Kunetz Zsombor felperes által indított perben a MOK-nak nem sikerült bizonyítania, hogy az adatigénylés teljesítése „az alaptevékenysége ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan igénybevételét jelentené.” A MOK tanúja ugyanis elmondta, hogy minden könyvelési adatot elektronikusan tartanak nyilván, és a rendszerben a munkavállalók adataira is rá lehet keresni egyebek mellett – tehát az adatok kigyűjtése itt is egyszerű. A dolog pikantériája, hogy az adatokat mindenképpen ingyen kellett volna kiadni a kérelmezőnek, hiszen Kunetz Zsombor orvos, a MOK tagja, és neki az alapszabály értelmében ki kell adni a gazdálkodással kapcsolatos adatokat.
Az üzleti titok és a honvédelem nem lehet a közérdekű adatok feketelyuka
A harmadik ügyben Sarkadi Nagy Márton újságíró a Honvédség állományából kivont katonai helikopterek eladásával kapcsolatos adatokat szerette volna megtudni a Honvédelmi Minisztérium egyik cégétől: a vevő, a Solar Kft. részére történő átadás teljes dokumentációját kérte ki. A Nyíregyházi Törvényszék kiváló, az információszabadságot előmozdító döntést hozott.
Ügyfelünk tudta, hogy a haditechnika kényes ügy, és nem volt célja hogy olyan adatok kerüljenek nyilvánosságra, amik biztonsági kockázatot jelentenek. Ezért már az adatigénylésben jelezte, hogy ha az adatkezelő szerint van olyan adat ami nem megismerhető a kérelemben szereplők közül, azt hagyja ki az adatkezelő az átadottak közül. A cég viszont elsőre semmit nem adott át, az elutasítási ok pedig meglepő volt: a HM cége szerint gazdasági, üzleti érdeket sértene az adatok kiadása. Elindult tehát a per, ahol a cég már a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva is megpróbálta visszatartani az adatokat.
A bíróság azonban úgy látta, hogy az üzleti titok védelmére a cég csak általánosságban hozott fel érveket, nem igazolta, hogy mivel okozna számára hátrányt az adatok kiadása.
Az üzleti titok fogalma egyébként is nagyon szűken érvényesül a közpénzek kezelésével összefüggésben.
Kimondta a bíróság azt is, hogy „a közérdekű, közérdekből nyilvános adatok és az üzleti titok összeütközése esetén a közvagyon felhasználásának nyilvánosság általi ellenőrzése előnyt élvez és indokolja a közérdekű adatok megismerését.” Ez azt jelenti, hogy hiába kötött a HM cége magáncéggel szerződést, mivel a hatástalanított helikopterek állami tulajdonban voltak, a rájuk vonatkozó információkat ki kellett adni. A bíróság ezután feljogosította az alperest, hogy a helikopterek azonosítására szolgáló gyári számot felismerhetetlenné tegyék az adatkiadásnál, azért, hogy semmilyen honvédelmi érdek ne sérüljön. Az ítélet jogerős, az alperes nem fellebbezett ellene.
A BKK és a MOK elleni perekben ügyfeleinket dr. Nehéz-Posony Kata, míg a HM Arzenál elleni perben dr. Szegedi Zsolt képviselte.
Döbrentey Dániel
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.