Újraszámlálást? Új választást? Egyiket sem?

Napok óta hangos a sajtó és a közösségi média választópolgárok és politikusok követelésétől, hogy számolják újra a szavazatokat, vagy ismételjék meg a választást egyes szavazókörökben. A választási eljárásról szóló törvény valóban tartalmaz ilyen rendelkezéseket, de azok nem feltétlenül ugyanazt jelentik, amire az azt követelők gondolnak, és nem is feltétlenül azzal az eredménnyel járnak, amit várnak tőle.

Újraszámlálás

A szavazatok újraszámlálását a választás eredményével szemben indított eljárásban a választási bizottság vagy bíróság rendelheti el. A választás eredményét megállapító döntés az a döntés, amely kimondja, hogy az adott egyéni választókerületben hány szavazatot adtak le az egyéni jelöltekre és megállapítja, hogy ezek alapján melyik jelölt szerezte meg az egyéni választókerületi képviselői mandátumot. Ugyanez a döntés tartalmazza, hogy hány listás szavazatot adtak le a választókerületben, illetve hogy hány töredékszavazat keletkezett.

A fellebbezésben két dolgot lehet kifogásolni.

• Egyrészt, hogy a szavazatszámláló bizottság törvénysértően állapította meg a szavazóköri eredményt.
• Másrészt, hogy a megsértették azokat a szabályokat, amelyek alapján összesítik a szavazóköri eredményeket és megállapítják választási eredményt.

Az újraszámlálásra csak akkor kerülhet sor - akkor viszont kötelező - ha a fellebbezés elbírálása a szavazatok újraszámlálása nélkül nem lehetséges, vagyis ha a két fenti kérdés enélkül nem dönthető el. Másképp: az újraszámlálás tényleg csak a számlálás során történt adminisztratív hibák vagy jogsértések kiküszöbölésére jó. Így tehát a hibás szavazólapok kiosztása, vagy bármilyen, a szavazás során történt jogsértés ezzel az eszközzel nem orvosolható.

Az újraszámlálás lehet teljes vagy részleges: azaz lehetséges, hogy csak egyes szavazólapokat vagy egyes szavazókörökben leadott szavazólapokat számlálnak újra.

A választás megismétlése

A szavazatszámláló bizottság tevékenységével és döntéseivel összefüggő jogsértések ellen kifogást lehet benyújtani a szavazástól számított három napon belül (a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivétel). Ez a típusú eljárás tehát nem a számlálással, hanem a szavazatszámláló bizottság ezt megelőző tevékenységével kapcsolatos hibák, jogsértések orvoslására irányulhat. (Pl. nyílt szavaztatás, jogellenes “segítség” nyújtása, hibás szavazólapok kiadása stb.) Ha a kifogás alapos és valóban jogszabálysértés történt, akkor a választási bizottság vagy a bíróság a választási eljárást vagy annak egy részét megsemmisíti és megismételteti. Ilyenkor az újraszámlálásra nincs lehetőség, és annak nem is lenne értelme, hiszen a kifogás ilyenkor nem a szavazatok összesítését, hanem éppen keletkezésük módját kifogásolja. (Egy szélsőséges példával: nyílt szavazás történt, vagy a szavazatszámláló bizottság tömeges nyújtott jogellenesen “segítséget” a szavazóknak azzal, hogy megmondta, hová kell behúzni az X-et.)

Lehet azt is kérni a jogorvoslati eljárásokban, hogy a választási bizottság vagy a bíróság változtassa meg az első fokú határozatot. Ez a megváltoztatás jelentheti azt, hogy megváltoztatják a választás eredményét (más nyeri el a mandátumot), és azt is, hogy a választás eredményét megsemmisítik és a választást részben vagy teljesen megismétlik. Ilyenkor kijelölik azt a napot is, amikor meg kell ismételni a szavazást. A választási joggyakorlat nem egységes abban, hogy az eredeti szavazás eredményének szorossága befolyásolja-e, hogy meg kelljen ismételni a szavazást. A bírósági gyakorlatban találhatunk olyan döntést is, ami szerint nem mérvadó, hogy hány szavazat leadása történt jogellenesen. Egy másik esetben ugyanakkor éppen azért nem került sor a szavazás megismétlésére, mert nem volt valószínű, hogy a jogsértés befolyásolta volna a választás eredményét (a választókerületi nyertes nagy többséggel nyert, a jogsértés pedig a bizonyítékok alapján nem érintett sok szavazatot). Így azt sem lehet megjósolni, hogy ha most indulnak a szavazás megismételtetésére irányuló eljárások, akkor azoknak csak akkor van-e esélye a sikerre, ha szoros a támadott szavazás eredménye, vagy egy-egy egyedi jogsértés súlyossága is megalapozhatja-e azt.

Az egyéb, sem a szavazás lefolytatásával, sem pedig a szavazatok összeszámlálásával, az eredmény megállapításával kapcsolatba nem hozható adminisztratív hibák nem eredményzhetnek sem újraszámlálást, sem pedig ismételt szavazást. Ilyen például a miskolci eset, amelyben a választási bizottság néhány órás késéssel állapította meg a szavazás eredményét. Ez önmagában ugyan nem jogszerű, de a Jobbik indítványa ellenére nem fogja megváltoztatni az eredményt.

Ki érheti el az újraszámlálást vagy a választás megismétlését?

Ezeket a jogi eljárásokat sokan megindíthatják: választópolgárok, jelöltek, jelölő szervezetek egyaránt. Fontos azonban, hogy a választási bizottságoknak a kérést elutasító döntése után a jogerős döntést hozó bíróság elé már csak olyanok juttathatják az ügyet, akik a kifogásolt jogsértésben érintettek (pl. olyan választópolgár, akinek a szavazatát befolyásolhatta a jogsértés, vagy olyan jelölt, aki az adott választókerületben indult).

Melyiket szeressem?

Nem mindegy tehát, hogy újraszámlálásra vagy a szavazás megismétlésére indul egy jogi eljárás: más esetben lehet ezeket kérni, mások a határidők és más eredményre vezetnek. A legfontosabb, hogy az erre jogosult szervek átlátható eljárásokban hozzanak döntéseket, hogy visszaállítsák az elveszett közbizalmat a választások tisztaságával kapcsolatban.

Dojcsák Dalma