Választás van, tisztességes eljárás nincs

Ügyfelünk megkeresésére egy olyan ellentmondással találkoztunk, amely komolyan veszélyezteti a választások tisztaságát. Nem mindenki fordulhat ugyanis bírósághoz, ha olyasmit tapasztal, ami szerinte sérti a választások tisztaságát: a vitás esetek  egy részéről bíróság ugyanis soha nem dönthet.

2017. szeptember 10-én időközi polgármester-választást tartottak Pakson, mivel a korábbi polgármestert a paksi erőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki. Ügyfelünk szavazatszámláló bizottsági tag volt ezen a választáson, így közvetlen közelről látta azokat a problémákat, amelyekkel kapcsolatban kifogással élt a Helyi Választási Bizottságnál. (Minden választópolgárból lehet szavazatszámlóló bizottsági tag. (Nézd meg, hogyan.) Szerinte több esetben sérült a választás tisztasága:, több szavazópolgár sem kapott értesítést a választásról, tiltott kampánytevékenység folyt a választás napján, a mozgóurna nem érkezett meg egy szavazópolgárhoz és három szavazat leadója beazonosíthatóvá vált. (Te is jelentheted a választási csalásokat. Ehhez itt kaphatsz segítséget.) Az ügyfelünk kifogásait elutasították, ami ellen ő fellebbezést nyújtott be. A fellebbezése ugyanúgy sikertelen volt, ezért segítettünk neki bírósághoz fordulni. (Érdemes arról is tudni, hogy jogsértés gyanúja esetén kérhető a szavazatok újraszámlása. Nézd meg itt, hogyan!)

Az illetékes Pécsi Ítélőtábla elutasította az ügy kivizsgálását arra hivatkozva, hogy az ügyfelünk semmilyen joga nem sérült az említett ügyben, így ő maga nem jogosult azt bíróságra vinni. Sem ügyfelünk, sem mi nem tudtuk elfogadni ezt a döntést. Egyrészt: ügyfelünk szavazatszámláló bizottsági tagként esküt tett arra, hogy ügyel a választás tisztaságára. Másrészt: a korábbi eljárásokat is ő indította, így már nyakig benne volt az ügyben. Kitől várhatnánk, hogy bíróságra vigye ezt a vitát, ha tőle nem?

A döntés ellen az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultunk. Azt kértük az AB-tól, hogy semmisítse meg az Ítélőtábla döntését, mivel ügyfelünk kizárása a bírósági jogorvoslatból  Alaptörvény-ellenes. Arra hivatkoztunk, hogy ha egy szavazatszámláló bizottsági tag vagy egy átlagos szavazó nem védheti meg a választás tisztaságát bíróság előtt, akkor szinte senki nem jogosult erre. Számos, a választás tisztaságát érintő veszély -- a kampánycsend sérelmétől a hibás szavazatszámlálásig -- ugyanis a választópolgárok közvetlen jogait nem sérti. Ezek az ügyek tehát soha nem köthetnének ki bíróság előtt, ha csak az vihetné őket bíróságra, akinek a jogát sértik. Demokratikus jogállamban hogyan várhatjuk el, hogy mindenki elfogadja a választások eredményét, ha nem is dönthet bíróság a választások tisztaságát érintő jogvitákról?

Az AB elutasította a panaszunkat azzal, hogy nincs itt semmiféle alapvető jelentőségű alkotmányossági kérdés.

Nehéz elképzelni, vajon minek van alapvető alkotmányossági jelentősége egy demokratikus jogállamban, ha nem annak, hogy eljutnak-e a bíróságokra a választásokhoz kapcsolódó jogviták.  

Az esetből az látszik, hogy a választási jogsértések kivizsgálása nagyon problematikus. Hiába van elvileg összetett jogorvoslati rendszer biztosítva a jogsértés kivizsgálására, ha végül csak a választási bizottságok vizsgálják  meg érdemben a kifogásokat.. Ha valakinek nem tetszik egy választási szerv döntése és igényelne egy minden szempontból független, külső vizsgálatot, akkor próbálkozhat ugyan fellebbezéssel, de jól kösse fel a gatyáját.

Tavaly szeptemberben még csak egy polgármester-választás volt, de idén április 8-án országgyűlési választás lesz. Csak az garantálhatná a választás tisztaságát, ha a választási kifogások jogorvoslatának kapuja szélesebbre lenne tárva.   

Szabó Attila