Jogsértő-e az Erzsébet-utalvánnyal győzködni a szavazókat?

Hódmezővásárhelyen nem csak a kampány dübörög, hanem a gazdaság is: minden nyugdíjas tízezer forintos Erzsébet-utalványt kap a helyi önkormányzattól, amely már nem is tudja hova tenni halmokban heverő költségvetési tartalékát. De van bármi baj azzal, ha kicsit könnyebbé teszi az önkormányzat a nyugdíjasok februárját? Jogsértő kampánytevékenységről van szó, vagy tisztességtelen, de jogilag kifogásolhatatlan gyakorlatról? És hogyan lehet fellépni a tisztességtelen kampány ellen?

Mitől kampány a kampány?

A kormánypárti kommunikáció igyekszik azt is tagadni, hogy a hódmezővásárhelyi osztogatás egyáltalán kampánytevékenységnek minősül. Idézzük Lázár János miniszter urat: “azt kérem, mindenki tartsa vissza magát, és ne sértse meg a hódmezővásárhelyi nyugdíjasokat azzal, hogy azt állítja, a 10 ezer forintos utalvánnyal szavazatot lehet tőlük venni”. A miniszter úr kérése azonban félreértésen alapul. Az utalvány-osztogatás nyilvánvalóan a kampány része. Minden eszköz, tevékenység a kampány része ugyanis, ha a kampányidőszakban kerül rá sor, és a választói akarat befolyásolására irányul, vagy akár arra alkalmas. Az Erzsébet-utalványok osztogatása nem azért a kampány része, mert a nyugdíjasokat ennyivel meg lehetne venni. Hanem azért, mert az osztogatás időzítését semmi más nem indokolhatja, mint az a cél, hogy az önkormányzat a választások eredményét, a választók döntését befolyásolja. Nem lenne mindez ilyen egyértelmű, ha az osztogatás nem kiemelkedő jelenség lenne, hanem a lakosságnak rendszeresen nyújtott változatos szolgáltatásokba illeszkedne. A nyugdíjasokat tehát nem az sértegeti, aki nevén nevezi a dolgokat -- hanem az a közhatalom-gyakorló, aki feltűnően a kampány közeledtével figyel a nyugdíjasok, vagy bármely más szavazói csoport jólétére.

Jogsértő-e az osztogató kampány?

Azt már kimondtuk: az Erzsébet-utalványok osztogatása Hódmezővásárhelyen a kampány része. De jogsértő-e az ilyen kampány? A válasz éppilyen egyértelmű: igen, jogsértő. Az önkormányzat ugyanis nem szállhat be egyetlen jelölt, párt javára sem a kampányba. Lehet, hogy az önkormányzati képviselő-testület többsége az egyik versengő jelölttel szimpatizál, de ettől még az önkormányzat kizárólag a köz érdekét szolgálhatja. Nem hozhat olyan döntéseket, amelyek célja egyik vagy másik jelölt győzelemhez segítése. A kampány céljaira különösen tilos a már kialakult bírósági gyakorlat szerint állami, önkormányzati infrastuktúrát, közpénzt felhasználni. A röplapokat a pártirodában, nem pedig az önkormányzati hivatal költségvetésén lehet nyomtatni; a kampány költségeit a párt költségvetéséből, nem pedig az önkormányzati költségvetésből kell kifizetni. Márpedig minden körülmény arra mutat, hogy az önkormányzat kifejezetten a Fidesz-KDNP javára igyekszik közpénzből befolyásolni a választói akaratot.

Az osztogatás jogsértő mivoltát ráadásul akkor is könnyen beláthatjuk, ha megnézzük: úgy általában mire való a kampány. A kampány  minden demokratikus választás előfutára. De csak akkor van értelme, ha minket, szavazókat segít a tájékozódásban, a felelős, tudatos választópolgári döntéshozatalban. Az utalványok, tojások, laptopok stb. osztogatása nyilvánvalóan nem segít ebben: legfeljebb manipulál, nem pedig meggyőz; nem segíti, hanem aláássa a felelős döntést.

Mit tehetek a jogsértő, tisztességtelen kampány ellen?

A jogsértő, tisztességtelen kampányt viszont nem kell tétlenül néznünk. Minden magyar választópolgár joga, hogy fellépjen kifogások benyújtásával a jogszerűtlen kampány ellen. Ehhez kínálunk segítséget a TASZ választásokkal kapcsolatos honlapján, ahol számtalan más fellépési lehetőség mellett azt is elmondjuk, mikor jogsértő a kampány, és hogyan, mikor, kinek lehet kifogást tenni ez ellen. Sőt: minta-kifogást is kínálunk, hogy a lehető legkönnyebben tudj élni a jogaiddal.

Az utalvány-osztogatás ellen nehéz jogi lépéseket tenni, hiszen az osztogatás célját kellene bizonyítani. Ettől még nem kevésbé jogszerűtlen ez a kampánytevékenység -- de pont a bizonyítás nehézségével élnek vissza mindazok, akiknek közhatalmi pozícióikban éppen lehetősége van a hasonló osztogatásra. Nem csak jogi eszközökkel lehet azonban fellépni a tisztességtelen kampány ellen: útmutatónkban stratégiai tippeket is adunk a fellépéshez.

Sajnáljuk a nyugdíjasoktól azt a kis plusz pénzt?

Nem. Elítéljük a jogsértő, tisztességtelen kampányt -- de nem szabad megítélnünk azokat, akik rászorulnak a juttatásokra. Mindannyiunk feladata azonban, hogy meggyőzzük rászoruló polgártársainkat: az elfogadott juttatások nem kötelezik őket semmire, és mindig az éppen hatalmon lévőktől fognak érkezni. Szavazzanak csak bátran bárki másra (vagy akár az osztogatóra, ha őt tartják más miatt a legjobb jelöltnek), szabad belátásuk szerint.

A jogsértő, tisztességtelen kampány elleni fellépéshez itt találsz további információkat és segítséget!

Mráz Attila