Quaestor-ügy: ha egyszer már elloptak valamit, arról nem lehet adatokat kikérni

Ügyfelünk, mint Quaestor-károsult, közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz. Többek között azt szerette volna megtudni, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába – melynek számláját az MNB vezeti – teljesített-e az MNB befizetést, valamint, hogy benyújtott-e ehhez a hitelkérelemhez állami kezességvállalást, vagyis közpénzből kipótolja-e az állam a kárrendezés költségeit, ha erre szükség van. A magyar bíróságok szerinte azonban ezt nincs joga megtudni.

Az MNB banktitokra hivatkozva megtagadta az adatok kiadását. Pereskedés kezdődött: a Fővárosi Törvényszék elutasította keresetünket, majd ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta. Mindkét ítéletben úgy érveltek a bíróságok, hogy a kért adatok banktitoknak minősülnek, így pedig nem ismerhetőek meg közérdekű adatként. Az eljárásban végig arra hivatkoztunk, hogy a banktitok a magáncégek üzleti érdekeinek védelmét szolgálja, ezért nem alkalmazható az MNB esetében, amely közfeladatokat lát el és közpénzből gazdálkodik.

Az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy alkotmányjogi panasszal támadjuk a döntéseket. Az Alkotmánybíróság azonban megszüntette az eljárást. Ezt arra alapozta, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapját megszüntették, részben helyette létrehozták a Kártalanítási Alapot (mivel számos más brókercég ügyfeleit is kártalanítani kellett). Ez az alap azonban nem jogutódja a Quaestor-alapnak, tehát a kettő között nincs teljes folytonosság – bár ha egy Quaestor-károsult már benyújtotta korábban a kárigényét, ide nem szükséges újra benyújtania azt.

Tehát ügyfelünknek ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozzon az ügyével, újra kellene kezdenie az egész adatigénylést és évekig tartó pereskedést úgy, hogy a Kártalanítási Alapot pereli az adatok kiadásáért. Afelől pedig semmi kétség, hogy a bíróságok – ismét a banktitokra hivatkozva – megtagadnák a kért adatok kiadására kötelezést. Az Alkotmánybíróság tehát az előzmények ismertetésén és a fenti megállapításon túl nem is foglakozott az üggyel; a fő kérdésben nem foglalt állást. Az érvelést, és ezáltal azt, hogy alkotmányosnak tekinthető-e a banktitokra hivatkozva egy közfeladatot ellátó, közpénzeket kezelő szerv adatainak visszatartása, nem bírálta el.

Döbrentey Dániel