Nemzetközi összefogásban igyekszünk kideríteni, Magyarország kivel osztja meg a nemzetbiztonság működése során szerzett titkos információkat. Megkérdeztük az ezzel foglalkozó minisztereket és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát is. Alig akartuk elhinni, mit válaszoltak – ha igazat mondanak, bőven van mitől tartanunk.

Az egyes országok nemzetbiztonsági szolgálatainak sok a dolga, és manapság, amikor Nyugat-Európában egyre-másra történnek merényletek, rengeteg embert tartanak megfigyelés alatt. Természetes, hogy a titkosszolgálatok egymással is együttműködnek, és a megfigyelt személyekről szóló tudást megosztják egymás között. A kérdés csak az, hogy 

pontosan milyen adatainkat szolgáltatják ki és kinek.

 Azt is megpróbáltuk kideríteni, hogy milyen megállapodások, egyezmények alapján teszik ezt, és azt is, hogy Magyarország milyen adatokat kap másoktól. Végül pedig azt is jó lenne tudni, hogy mihez kezdenek ezekkel az adatokkal, meddig őrzik őket, kinek adják tovább, mikor semmisítik meg. Megkérdeztük, válaszokat kaptunk, dobtunk egy hátast.

Összefogás világszerte

A TASZ is részt vesz abban a nemzetközi együttműködésben, ami most egy csomó országban összehangoltan igyekszik kideríteni a fenti kérdésekre a választ.

Az INCLO (International Network of Civil Liberties Organizations, vagyis Szabadságjogi Szervezetek Nemzetközi Hálózata) által szervezett kampányban számos ország vesz részt az Egyesült Államoktól Dél-Afrikán keresztül Argentínán át Oroszországig. Ugyanazt kérdeztük mindenhol a megfelelő állami szervektől. A mi közérdekűadat-igényléseinkre már meg is jöttek a válaszok. Ezen a szuper honlapon követhetitek a projekt állását, itt fent vannak az általunk benyújtott adatigények is.

Meglepetés

Az adatigénylést részben Pintér Sándor belügyminiszternek küldtük. Ő felel ugyanis az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ irányításáért. A válasz: a belügyminiszter egyáltalán nem kezel olyan adatokat, amiket kértünk.

A kérdéseket elküldtük Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternek is, aki az Információs Hivatalt irányítja. A válasz: a miniszterelnökség sajnos nem kezel olyan adatokat, amik választ adnának a kérdéseinkre.

Szintén megkérdeztük az amúgy MSZP-s Molnár Zsoltot, aki az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát vezeti. A válasz: ők ugyan nem kezelnek ilyen adatokat, de javasolják, hogy keressük meg Pintér Sándort és Lázár Jánost. A kör bezárult.

Jó, de akkor ki tudja a választ?

Ott állunk tehát, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztereknek – állításuk szerint –

fogalmuk sincs, hogy Magyarország milyen titkosan szerzett adatokat szolgáltat ki más államoknak, és miket fogad.

 Ez két szempontból is iszonyú nagy para:

1. Ezeket az adatokat nem a Facebook-profilunk nyilvános részéből szedik, és nem is a telefonkönyvből. Titkos eszközökkel végrehajtott nemzetbiztonsági megfigyelés során keletkeztek. Az ilyen fokú beavatkozás egy ember magánszférájába csak a legsúlyosabb alkotmányos indokokkal védhető. Az ilyen adatok biztosan nem adhatók át csak úgy más államoknak – képzelhetitek, mennyire vannak jó kezekben ezek az adatok az orosz vagy a török titkosszolgálatnál.
2. Megdöbbentő, ha igaz: a minisztereknek tényleg fogalmuk sincs, mit csinálnak az alájuk tartozó titkosszolgálatok?! Tényleg nincsenek megállapodások, szabályok, elvek arra nézve, hogy milyen adatot adnak át, és mit csinálnak a másoktól átvettekkel? Vagy az igazmondás hiányáról, vagy elképesztő inkompetenciáról árulkodnak ezek az elutasítások, és joggal kezdhet aggódni minden magyar állampolgár, hogy milyen adatát is kiknek szolgáltatja ki a magyar állam – a titkosszolgálatok főnökeinek ugyanis ezek szerint gőzük sincs minderről.

A nemzetközi összefogásból hamarosan ki fog derülni, mit válaszol a többi állam, amint kiderül valami, hírt adunk róla.

Asbóth Márton

Photo credit: laverrue via VisualHunt.com / CC BY