A TASZ bojkottál. A jogsértő civiltörvény el fog bukni 1x1

1. Mit ír elő a civiltörvény?

A ma elfogadott törvény azoknak a szervezeteknek ír elő kötelezettséget, amelyek évente legalább 7,2 millió forintot kapnak külföldről. Az ilyen szervezeteknek három kötelezettségük lesz:

• Be kell jelenteniük a bíróságnak azt, hogy külföldről támogatott szervezetté váltak. Nyilvános lista is készül ezekről a szervezetekről.
• Az érintett szervezeteknek a honlapjukon és kiadványaikon fel kell tüntetni, hogy külföldről finanszírozott szervezetnek minősülnek.
• Évente a már most kötelező beszámolón felül be kell számolniuk a külföldi támogatóikról. Azok esetében, akik éves szinten legalább 500.000 forint értékben adományoznak a beszámolónak a szervezet vagy személy nevét és címét is tartalmaznia kell.

A fenti kötelezettségek bármelyikének megszegése pénzbeli bírság kiszabásához vagy a szervezet megszüntetéséhez vezethet.

2. Mi a baj azzal, hogy regisztrálni kell? Mi bajotok lesz tőle, ha oda kell írni, hogy külföldről támogatott szervezet? 

Először is ki szereti, ha valamilyen tulajdonsága alapján listázzák? Az államnak alaposan meg kell tudnia indokolni, hogy miért készít listákat polgárokról, szervezetekről.

Másrészt az elmúlt években a kormányzati kommunikációban a “külföldi, külföldről támogatott” a Magyaroszág-ellenes, a magyar polgárok érdekei ellen való megfelelőjévé vált. Emiatt megbélyegző, hogy a civil szervezeteket arra kötelezik, tüntessék fel, hogy a külföldről is elfogadnak támogatást. Ez a megkülönböztetés elijeszthet ügyfeleket, partnereket attól, hogy a TASZ segítségét keressék. Mi évente több ezer embernek segítünk, akik bizalommal fordulnak hozzánk. A megbélyegzés és a lejárató kampány együtt okozhatja azt, hogy ezek az emberek nem akarnak, vagy mernek majd segítséget kérni tőlünk. Már most előfordul, hogy a megkereséseinkre az a válasz, hogy ugyan a segítségre szüksége van az érintettnek, de a “politikai klíma” miatt nem mer velünk együttműködni.

Harmadrészt, a külföldről támogatott szervezetekről készülő lista könnyen további szabályozás alapjává válhat. Oroszországban és Izraelben, ahol hasonló törvényeket hoztak, azt látjuk, hogy az első civiltörvényt továbbiak követték. További szigorítások lehetnek, például, hogy az érintett szervezetekkel való együttműködéshez külön engedélyt kell kérnie az állami szervek munkatársainak, vagy hogy korlátozzák e szervezetek forrásokhoz való hozzáférését.

3. Mi van a civil szervezetek már eddig is létező beszámolójában?

Évente - más gazdálkodókhoz hasonlóan - a civil szervezeteknek is pénzügyi beszámolót kell készíteniük. Ez a beszámoló elérhető a birosag.hu-n keresztül, illetve a szervezetek honlapján is közzé kell tenni. A beszámoló részletesen tartalmazza a szervezet által kapott támogatásokat, azt, hogy azok nemzetközi forrásból származnak-e, illetve arra is ki kell térni, hogy az adott támogatást mire használta fel a szervezet.

A TASZ ezen felül közérthető és rövidebb formában évente összesítést tesz közzé a gazdálkodására vonatkozó adatokról.

4.Miért jogsértő a civiltörvény?

A jogsértő civiltörvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A jogrendszerben már jelenleg is meglévő szabályok megfelelnek az átláthatóság és a nemzet biztonságának garantálására, illetve a pénzmosás elleni fellépésre. Az átláthatóságot az szolgálja, hogy a szervezeteknek közzé kell tenniük pénzügyi adataikat, támogatóikat is feltüntetve, a nemzetbiztonságot és a pénzmosás elleni küzdelmet pedig nem a nyilvánosság, hanem az ezen célok biztosítására hivatott szervezetek, például az ügyészség megfelelő működése szolgálja. A törvényben előírt kötelezettségek szükségtelenek a célok érdekében és aránytalan terheket rónak a szervezetekre. 

5.Miért döntöttünk úgy, hogy bojkottáljuk a civiltörvényt?

Megvédjük a jogainkat és az igazunkat. Ha kell, magunkon bizonyítjuk, hogy a törvény jogsértő. A törvény által szabott kötelezettségek nem teljesítésével tudjuk kimeríteni valamennyi jogorvoslati lehetőséget. Ez a kulcsa annak, hogy a megbélyegző civiltörvény elbukjon, és ezzel az összes érintett szervezet megfélemlítés nélkül végezhesse tovább a munkáját.

Az írott törvények nem mindig állják ki a jogszerűség, az alkotmányosság próbáját. A jogsértő, elfogadhatatlan szabályokkal szemben a történelem során gyakran tiltakoztak úgy az érintettek, hogy tudatosan megszegték azokat. Az elfogadhatatlan elnyomó törvényekkel szembeni engedetlenség a tiltakozás egyik formája.

Fontos, hogy a jelenlegi döntéssel senkinek a jogát nem sértjük meg. A transzparencia igényének is megalakulásunk óta messzemenőkig, önkéntesen eleget teszünk.

6.Miért szimbolikus ez a döntés?

A mostani döntés egy szimbolikus üzenet is. Ez egy polgári engedetlenségi akció. Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha valaki szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet. A polgári engedetlenség jellemzője, hogy nem jár erőszakkal, és nem sérti mások jogait. Az engedetlenkedő tudja, hogy tette jogi felelősségre vonással járhat, és vállalja a hátrányos következmények kockázatát.

Vannak törvények, amik az elnyomásról szólnak, az a céljuk. A  civiltörvény is a független hangok elnyomásáról szól. Ahogyan számtalanszor a történelem során az elnyomás ellen fellépők nem tartottak be bizonyos törvényeket, úgy mi sem tartjuk be ezt.

7.Mi fog történni ezután?

A civiltörvény el fog bukni.

Minden jogérvényesítési lehetőséget ki fogunk használni: ha eljárást indítanak ellenünk, akkor a bíróságon érvényesítjük jogainkat a törvénnyel szemben, emellett az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk.

Több, független intézmény is kimondta már korábban, hogy a civiltörvény jogsértő, emellett alapvető európai uniós normákat is sért. Az Európai Parlament május 17-én fogadott el egy határozatot Magyarország helyzetéről. Ebben a határozatban többek között felhívta a magyar Kormányt arra, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot. Ezen felül az elfogadott határozat kimondja, hogy a magyarországi helyzet az Európai Unióról szóló Lisszaboni Szerződés 2. cikkében foglalt értékek, így a jogbiztonság, demokrácia és alapvető jogok súlyos megsértésével fenyeget. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2017. április 27-én fogadott el egy határozatot, amelyben kitért a közhatalmat gyakorlók által alkalmazott vádaskodó és megbélyegző retorikára, ami kétségeket ébreszt a törvény állítólagos céljával kapcsolatban. A magyar alapvető jogok biztosa is a törvény demokratikus vitát korlátozó voltára hívta fel a figyelmet. Az Emberi Jogok Biztosa, Nils Muiznieks is arra biztatja az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot. A kormány ugyan azt állítja, hogy a törvény tervezetének végső módosításakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásait, azonban ez a nincs így: a legfőbb kritikákkal nem foglalkoztak.

8. Amit megígérünk 1#: Továbbra is átláthatóan működünk.

A TASZ átláthatóságát nem az szolgálja, hogy “külföldről támogatott szervezetként” jelölik meg, hanem hogy évekre visszamenőleg közzéteszi részletes gazdálkodási adatait. A TASZ számára fontos kérdés saját átláthatósága. Mi nem gyakorolunk közhatalmat, és nem is törekszünk rá, ráadásul nem fogadunk el olyan magyar közpénzt, amelynek odaítélésébe magyar közhatalmi szervezetnek beleszólása van. Nekünk azért kell átláthatóan működnünk, mert a politikai nyilvánosság részeként tevékenykedünk, befolyásolni szeretnénk a szabadságjogok érvényesülését, a polgárok pedig, akik közösségének problémáival foglalkozunk, csak egy átláthatóan működő TASZ munkájának a hitelességét tudják megítélni. Saját magunk átláthatósága tehát számunkra hitelességi kérdés, ezért könnyen érthető formában is elérhetővé tesszük és folyamatosan frissítjük pénzügyi adatainkat.

9. Amit megígérünk 2#: Továbbra is megvédjük a magyar állampolgárok jogait.

Minden esetben a kiszolgáltatott emberek érdekeit képviseljük, akkor is, amikor azért küzdünk, hogy ne lehessen gyerekeket mondvacsinált okokkal elszakítani a családjuktól. Vagy akkor, amikor azt követeljük, hogy ne vonják el a fogyatékos emberek döntési jogát. Akkor is a magyar állampolgárok érdekeit képviseljük, amikor újságíróknak segítünk, akik korrupciós ügyeket próbálnak feltárni.

Nem ijedünk meg, akkor is ki fogunk állni az ügyfeleink mellett, ha ilyen fenyegetések érnek minket. Egy dolgot biztosan megígérhetünk: nem fogjuk feladni, nem tűnik el a TASZ Magyarországról. Továbbra is azért dolgozunk majd, hogy segítsünk azoknak, akiknek az állam nem tud vagy nem akar.  

10. Amit megígérünk 3#: Továbbra is bele fogunk szólni a közügyekbe.

A közügyekbe való beleszólás a legalapvetőbb állampolgári jog: ezt védi a TASZ, amikor a polgárok mellett felszólal és ezt a jogunkat gyakoroljuk, amikor véleményt mondunk közös ügyeinkről.

Mi abban segítjük az állampolgárokat, hogy élhessenek a jogaikkal és ezért ne érje őket hátrány. A felszólalásainkban kihangosítjuk az állampolgárok által érzékelt társadalmi problémákat. Ezeknek a megoldása és nem elnyomása a mindenkori kormány feladata.

A TASZ a legalapvetőbb szabadságjogát, a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolja akkor, amikor közügyekben megnyilvánul, felszólal jogsértések esetén, az alapvető jogok szempontjából kritizálja a hatalomgyakorlókat. A választási győzelem nem azzal jár, hogy a győztes lesz az egyedüli, aki véleményt nyilváníthat.  Hanem éppen ellenkezőleg: azzal, hogy az érintetteket meghallgatva kell döntéseket hozni és tűrnie kell a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kritikát.