Nagy István évek óta Miskolc egyik számozott utcájában él. Otthonát fiával és sógorával építették még közösen és most 80 tenyész- és versenygalambjával osztozik rajta. Mivel 2014-ben az önkormányzat mindenféle szakmai tervezés, előkészítés és hatástanulmány nélkül nekikezdett a telep felszámolásának és az ottélők kitelepítésének, István otthona is veszélybe került.
“Nekünk nincs arra lehetőségünk, hogy újrakezdjünk egy életet.”
István 2014 óta nem tud versenyezni galambjaival és teljes bizonytalanságban telnek a napjai. Nem tudja, hogy mikor és hova kell majd költöznie, és hogy mi lesz a hobbijával, a megélhetésével, a galambjaival.
Közben otthona mellett gőzerővel folyik a DVTK stadionjának építése.
A megfelelően előkészített telepfelszámolás támogatandó, hiszen a romák lakhatási szegregációja súlyos probléma és jogsértő helyzet. Miskolcon azonban a „nyomortelepfelszámolást” semmiféle szakmai tervezés, előkészítés, hatástanulmány nem kíséri. Emiatt állapította meg korábban a bíróság is, hogy a Számozott utcák felszámolása diszkriminációt valósított meg. Az évtizedek óta lakott lakásokból elköltözni kényszerülő emberekről, lakhatásukról az önkormányzat nem gondoskodik. Ezek az emberek vagy a külvárosi nagy gettóba (Lyukóvölgybe) szorulnak ki, vagy hajléktalanok lesznek. Helyzetük tehát sokkal rosszabb lesz, mint a néhány éve még kertvárosias, viszonylag rendezett Számozott utcákban volt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.