Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.
Nem csak a fővárosban lehetünk tanúi az iskolaközösségek tudatos döntéseinek: Nyíregyházán a szülők, nagykorú diákok 481:23 arányban szavaztak a Zay Anna Egészségügyi és Informatikai Szakgimnázium egyházi fenntartásba adása ellen. Ezek a sikerek mind azt jelzik: a jogaikról és lehetőségeikről tájékozott, felelős, összefogni képes iskolaközösségek ellen tudnak állni a világnézetileg semleges közoktatást fenyegető egyházi terjeszkedésnek.
Az utóbbi hetekben igen változatos iskolaközösségek jutottak ugyanarra a döntésre: az általános iskolától a középiskoláig, a művészeti iskolától a szakgimnáziumig egyik, sajtóvisszhangot kapott közösség sem szerette volna, ha iskolájuk egyházi fenntartásba kerülne. Az iskolaközösség szava pedig nem kerülhető meg. Az iskolában tanulók szüleinek – nagykorú tanuló esetén magának a tanulónak – ugyanis joga van szavazni a fenntartóváltásról. Az egyház csak akkor veheti át az iskolát, ha a szavazni jogosult szülők, tanulók több, mint fele támogatja az átadást. A fenti számok jelzik, hogy ennek a támogatási aránynak még a közelébe sem sikerült érni.
Az elutasító döntésnek különféle okai lehetnek. Számos, Jogsegély Szolgálatunkat megkereső szülő gyermeke iskolájának világnézeti semlegességét félti – joggal, hiszen az egyházi fenntartású iskola házirendjében, illetve részben az oktatás tartalmában is jogszerűen érvényre juttatható az egyházi vallási meggyőződése, hitelvei. Más szülők ugyanakkor azt sérelmezik, hogy a fenntartóváltás következményeiről semmilyen érdemleges tájékoztatást nem kaptak. Milyen hatással lenne az iskola házirendjére, ha egyházi fenntartásba kerülne? Hogyan változna az iskola pedagógiai programja? Megmaradna-e a már ismert szakértelmű, összeszokott, a tanulókkal sikeresen együttműködő tanári kar? Egyáltalán, milyen költségvetéssel működne az iskola az új fenntartó alatt? Világnézeti meggyőződéstől függetlenül minden szülő jogosan teheti fel ezeket a kérdéseket, hiszen a válaszok nélkül egészen biztos nincs lehetősége tájékozott, felelős döntésként támogatni a fenntartóváltást. Egy jól bevált pedagógiai program, egy házirend, amelyet az iskolaközösség tagjai évek óta egyetértésben magukénak vallanak, mind olyan értékek, amelyek összefogásra sarkallhatják a szülőket, tanulókat és tanárokat, akármilyen vallásúak, meggyőződésűek is. A szülők sikere nagyrészt bizonyára éppen ennek a felismerésnek köszönhető.
Sok szülő azonban azért kereste meg Jogsegély Szolgálatunkat, mert a fenntartóváltásról szóló szavazás jogszerű eljárásrendjét szerette volna megtudni és érvényre juttatni iskolájában. A szülők, tanulók ezen a téren nem véletlenül tanácstalanok: a köznevelési törvény ugyanis semmilyen eljárási szabályt nem állapít meg a fenntartóváltásra vonatkozó szavazásra. Holott a szavazás eredményét csak akkor tudja érvényesnek elfogadni az is, aki nem ért egyet vele, ha a szavazás hitelesen fejezi ki az iskolaközösség akaratát, vagyis a szavazni jogosultak szabadon és egyenlő feltételek között vehetnek részt az eljárásban. A szabad és tisztességes választási eljárások számos feltétele pedig akkor is egyértelmű, ha nem rendelkezik róla külön jogszabály. Így például elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy egyes iskolákban nem titkos szavazással, hanem a szülők névvel, írásban történő nyilatkoztatásával kívánják lebonyolítani a szavazást. Hasonlóképp az is elfogadhatatlan, ha a szülők csupán egyetlen meghatározott időpontban, munkaidőben vagy rögtön a munkaidő után adhatják le szavazatukat, hiszen ez kizárná a dolgozó, vagy éppen gyermekeiket más bölcsődéből, óvodából, iskolából hazavivő szülőket a részvételből. Ugyanakkor az eljárás hitelességét garantálja, ha a titkos szavazás eredményét egy független fél (például egy nyíregyházi iskola Szülői Szervezetének kérése szerint közjegyző), vagy pedig a fenntartóváltást támogatókból és ellenzőkből arányosan felálló bizottság állapítja meg. Ezeknek az eljárási szabályoknak a megkövetelésével a szülők tovább növelhetik saját jogérvényesítési képességüket.
Tanszabadság Programunk világnézeti meggyőződésüktől függetlenül támogatja a szülők, tanulók felelős és tájékozott döntését, ezért célja az is, hogy a fenntartóváltásról hozott döntés során az iskolaközösség tagjai tisztában legyenek jogaikkal és minél hatékonyabban tudjanak élni velük. Ennek érdekében az itt elérhető tájékoztatóban összegyűjtöttük és megválaszoltuk az egyházi fenntartásba adásról dönteni kénytelen szülők által leggyakrabban feltett kérdéseket. További kérdésével írjon bátran a jogsegely@tasz.hu címre!
Mráz Attila
programvezető, Tanszabadság Program
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.