A 18 éves korában megjelent első tünetek olyan súlyosak voltak, hogy Andrásnak nemcsak a sportolói karrierről kellett lemondania, de gimnázium tanulmányait is magániskolában kényszerült befejezni. A felírt gyógyszerek csak újabb problémákat okoztak, mígnem a kannabisz egy csapásra elmulasztotta az összes tünetet. András tíz éve az egészséges fiatalok életét éli.
Becslések szerint 2,5-3 millió ember szenved gyulladásos bélbetegségben Európában. Ennek egyik leggyakoribb változata a Crohn-betegség, melyben a krónikus gyulladás a tápcsatorna teljes hosszában megjelenhet. A betegség rendszerint akut hasi tünetekkel, heves fájdalommal indul, melyet hőemelkedés, fogyás, gyengeség, vérszegénység és napi többszöri hasmenés kísérhet. A betegség jellemzően 15-30 éves kor között jelentkezik és az egész életet végigkíséri, így legjobb esetben is a tünetmentesség érhető el. Az ismert gyógyszeres kezelések ugyan segítséget nyújthatnak, de sokszor súlyos mellékhatásokat eredményeznek. Több kutatás is kimutatta, hogy a marihuána használata enyhítheti, vagy akár meg is szüntetheti a Crohn-betegség tüneteit, azonban ezek még nem érték el azt a bizonyítottsági szintet, amely a széleskörű alkalmazáshoz szükséges. A TASZ részéről ezért egyelőre nem tudunk segítséget nyújtani gyógyászati kannabisz igénylésében Crohn-betegek számára. Arról, hogy milyen esetekben tudunk segíteni és mi a pontos menete, itt olvashatsz. Azonban a kannabisszal kapcsolatos előítéletek miatt fontosnak tartjuk beszámolni a növénnyel végzett sikeres öngyógyításokról is.
TASZ: Mesélj egy kicsit magadról. Mivel foglalkozol, hogyan szoktad tölteni a szabadidőd?
András: Idén leszek 30 éves, logisztikai területen tanulok jelenleg, mellette dolgozom is. Már csak az államvizsgám van hátra, amit júniusban leteszek és végre magasabb szinten űzhetem a logisztikát a munkahelyemen. Mikor elkezdtem dolgozni, rájöttem, hogy ez a fizetés édes kevés ahhoz, hogy majd ebből egy családot eltartsak. Ezért mikor megtaláltam az alternatív megoldást a bélfekélyemre, nem volt akadály munka mellett megcsinálni az egyetemet. Szabadidőmben weboldalakat készítek, illetve minél több időt próbálok a természetben tölteni, mert feltölt, és ott érzem igazán, hogy élek. Sokat túrázunk, ha az időjárás engedi, illetve hétvégenként pecázni szoktunk. Ha pedig az idő bentre parancsol minket, társasozunk vagy Xboxozunk.
TASZ: Mikor diagnosztizálták a Crohn-betegséget nálad és milyen tüneteid voltak ekkor?
A: 18 éves koromban diagnosztizálták, pont a kórházban töltöttem a 18. születésnapom. 95 kilóval kerültem be, akkoriban diszkoszvető voltam, az életemet addig végigkövette a sport. Általános iskolában fociztam, gimnáziumban pedig sorra nyertük floorball diákolimpiákat. Utána következett a diszkoszvetés. 95 kilóval kerültem be és 1 hónap után 60 kilóval engedtek ki. Szörnyű érzés volt.
TASZ: Mik voltak az első tüneteid?
A: Az egész úgy indult, hogy véres volt a székletem és hasmenésem volt egész nap. Az edzéseket is ezért kellett abbahagynom, mert 10 percenként WC-re futkostam. Az iskolában is magántanuló lettem, mert ott is szinte minden óráról ki kellett kérezkednem és akkoriban ez nagyon ciki volt.
TASZ: Mennyiben befolyásolta az addigi életviteledet a betegség?
A: Teljes mértékben. Sajnos az a dolog, hogy az ember reggel felkel és elmegy a dolgára, nálam teljesen máshogy alakult. Ébredés után egyből rohanás WC–re és ott addig görcsben voltam, míg ki nem ürültem teljesen. Ez órákig is eltarthatott. A görcsök olyan erősek voltak, hogy kétszer el is ájultam közben. Nem kívánom senkinek. Nagyjából mindent fel kellett adnom, mert a görcsök és a WC-zés a teljes napomat végigkísérték.
A: Milyen gyógymódokat írtak elő az orvosok és mennyire voltak ezek sikeresek?
Salazopyrin, Imuran, Xalazin, Medrol, folsav… már nem is emlékszem az összes névre, amiket felírtak. Lényeg, hogy 10 szem gyógyszernél többet kellett minden nap beszednem. Ennek az eredménye az lett, hogy a gyomromból a teljesen kiölték a flórát, hiába ettem előtte rendesen. Arról meg inkább ne is beszéljünk, hogy a szteroidok mit műveltek a vesémmel. A görcseim és a vérzés pedig ugyanúgy napi szintű maradt. Semmi eredménye nem volt a gyógyszeres kezelésnek. Az az alternatíva, hogy kivágják az érintett szakaszt, lehetetlen, mert sajnos az egész vastagbelem fekélyes.
TASZ: Próbálkoztál alternatív terápiákkal?
A: Szerintem nem volt olyan, amit ki ne próbáltam volna. Varga gyógygomba, Joalis cseppek, csodagolyók, reflexológiai pontok stimulálása és a többi. Az étkezésből is szinte minden fűszert mellőztem, betartottam a diétát, de ez sem segített.
TASZ: Hogyan találtál rá a kannabiszra, mint lehetséges gyógymódra?
A: Fiatal voltam akkoriban, nem az a mintadiák, így már a középiskolában megismerkedtem a kannabisszal. Azt vettem észre mikor betéptem, hogy a hatás idejéig sosem jelentkeztek görcsök és fájdalmak. Elkezdtem részletesebben foglalkozni a témával. Akkoriban láttam egy videóban egy 50 év körüli embert arról beszélni, hogy ha fáj valamije, bekap egy süteményt, amit maga készített kannabiszból. Onnantól fogva, mélyebben belevetettem magam a témába.
TASZ: Mióta használod a kannabiszt és milyen rendszerességgel? Hogyan alakult ez idő alatt a felírt gyógyszerek használata?
A: Minden este lefekvés előtt eszek egy általam készített süteményt, amivel nyugodtan átalszom az éjszakát. Reggel zabot eszem és elszívok egy kannabiszos cigit. Utána indulok munkába vagy éppen vizsgázni az iskolába. Napközben még többet is elszívok, mint más a sima dohányos cigit. A betegségem eljutott olyan szintre hogy már megmondani nem tudom mikor volt igazi görcsöm vagy fájdalmam. Ha esztelenül összekajálok mindent, akkor van másnap gubanc. De amióta eszem a süteményt, vérzésem nem volt. A gyógyszereket pedig teljesen elhagytam, egy darabot sem szedek már 10 éve.
TASZ: Tapasztaltál bármilyen mellékhatást a használat során?
A: Mellékhatást ilyen fogyasztás mellett sem tapasztalok. Kicsit jobban kell koncentrálnom mindenre, de sem a tanulásban, sem a munkában nem érzem negatív hatását. Abban viszont biztos vagyok, ha nem dolgoznék és képezném magam folyamatosan, csak otthon feküdnék és cigiznék, az gyorsan negatív irányba tudna elvinni. De mivel egy nagyon tudatos embernek tartom magam, mindig követem a szabályaimat. Bár egész nap elvileg hatás alatt állok, a munkában, az iskolában is kiemelkedő teljesítményt mutatok fel. Az egyetemi átlagomnak köszönhetően ösztöndíjat kapok. Munkában pedig folyamatosan haladok előre, logisztikai területen vagyok, ami megköveteli, hogy toppon legyek szellemileg.
TASZ: Hogyan fogadta a közvetlen környezeted, hogy a gyógyszereket lecserélted a kannabiszra?
A: Amíg Magyarországon a kannabiszt drognak nevezzük, nehéz erről bárkinek is beszélni. Édesanyám látja csak igazán a változást, mert egyedül ő tudja, hogy mit és mennyit fogyasztok a gyógyszerek helyett. De még ő sem hiszi szerintem igazán, hogy ennek köszönhető a javulás.
TASZ: Tapasztalatod szerint hogyan viszonyul az orvostársadalom a kannabisz terápiás használatához? Tudtál beszélni az orvosoddal erről?
A: Az az igazság, hogy a háziorvosom az alternatív megoldásokat részesíti előnyben a gyógyszerekkel szemben. Ennek ellenére neki sem mertem még beszélni róla, hogy 10 éve nem szedem a gyógyszereket. Ő is csak annyit lát, hogy jól vagyok. Év elején voltam vérvételen, kíváncsi voltam, mi a helyzet odabenn, és még csak közepes értékem se lett. A vérképem mindene eleme tökéletes volt.
TASZ: Származott már bármilyen jogi problémád a kannabisszal végzett terápiádból? Mennyire tartasz ettől?
A: Betartom a szerintem normális kerteket, így szerencsére nem fordult elő ilyen. Négy növényt termesztek, ami pont akkora mennyiség, ami kitart a következő szüretig. Ez csekély mennyiségnek minősül, így csak elterelésre kellene járnom, ha megbukok. Eladni pedig sosem szoktam. Ha kérnek, megmondom, hogy én is internetről tanultam mindent, mindenki előtt ott van a lehetőség. Azért persze én is tartok a hatóságoktól. Ha elvennék a rendszerem és újra bele kellene vágni, akkor körülbelül fél év csúszásba kerülnék, ami alatt garantáltan aktívvá válna a betegségem és dőlne belőlem a vér ismét. Ezért is félek.
TASZ: Hogyan kellene az államnak és a társadalomnak viszonyulnia a kannabisz gyógyászati célú használatához?
A: Az a baj, hogy a törvényhozóknak fogalmuk sincs a növény jótékony hatásairól. Ha nem lenne kannabisz, szörnyű görcseim lennének napi szinten és az életemet ismét a fekvés és a WC határozná meg. Annak, aki ellenzi a kannabisz használatát, azt kívánom, hogy csak egy hétig élje át, amit nekem évekig kellett. Ezt persze csak elméleti síkon mondom, sosem kívánnám ezt senkinek. De egyből változna a felfogás, csak mi magyarok, sosem törődünk a megelőzéssel és nem gondolkodunk előre. Csak akkor lépünk, amikor már minden kötél szakad. De amíg a pénz az úr, addig nehéz változtatni a rendszeren. Pedig az egészségügyről hatalmas terhet lehetne levenni az orvosi kannabisz legalizálásával és a betegek számának a csökkenésével.
Interjúalanyunk nevét a cikkben megváltoztattuk.
Kardos Tamás
drogpolitikai programvezető
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.