Az ÁNTSZ közleménye szerint nyitott kapukat döngetünk, hiszen eddig is minden panaszt kivizsgáltak. Csakhogya a kórházi fertőzések visszaszorításáért indított kampányunk nem az egyedi panaszok kivizsgálásáról szól, hanem a rendszer működési hiányosságairól. Az ÁNTSZ-nek kell biztosítania az egészségügy jogszerű és szakszerű működését. Szerintünk bőven lenne még dolguk. Vitára hívjuk őket, beszéljük meg, kinek milyen tennivalója van a kórházi fertőzések elleni küzdelemben!
Hiszünk a konstruktív vita erejében. Örülünk, hogy az ÁNTSZ reagált a kampányunkra, és alig várjuk, hogy személyesen vitathassuk meg velük a kórházi fertőzések kérdését. Beszéljük meg, hogyan tesz az állam a kórházi fertőzések visszaszorításáért! Ennek érdekében levelet írtunk nekik, s a további fejleményekről beszámolunk.
1. A jogi út lehetetlenségei
Kampányunkban részletesen elmagyarázzuk, miért nincs értelme a jelenlegi rendszerben egyénileg, jogi úton fellépni a kórházi fertőzéses esetekben. Bemutatjuk, hogy miért nem alkalmas erre a betegjogi panasz, és azt is, hogy miért nem kecsegtet túl sok reménnyel a műhibaper indítása. Az ÁNTSZ maga is arra biztat, hogy egy harmadik eszközzel, magához az ÁNTSZ-hez benyújtott panasszal éljenek a betegek. De ebben az eljárásban semmi sem kötelezi az ÁNTSZ-t arra, hogy ténylegesen lefolytassanak egy alapos, szakmai vizsgálatot. Nincsenek eljárási garanciák, nem kell független szakértőt igénybe venni, semmi nem kötelez a szankcionálásra. Magyarán
annak a panasznak, amire az ÁNTSZ buzdít, aligha van értelme.
Ezért arra szeretnénk rábírni az ÁNTSZ-t, hogy ne az egyedi ügyeket, hanem átfogóan az intézményeket vizsgálja meg. Ehhez szükségünk van a te közreműködésedre is, küldd el nekünk a kórházi fertőzéses esetedet!
De lássuk, hány ilyen panasz esetében járt el és szankcionált az ÁNTSZ az utóbbi években!
2. Úgysincs következmény
Pontosan tudjuk, hányszor ellenőrzi az ÁNTSZ az egészségügyi intézményeket. Azért tudjuk pontosan, mert kikértük az elmúlt három évre vonatkozó hatósági ellenőrzések adatait. Kitalálják, hány panaszt vizsgáltak ki 3 év alatt? Nos, eláruljuk, 246-ot, vagyis évente átlagosan 82-t. De azt is megtudtuk, hányszor szabtak ki bírságot állami intézményekre szabálytalan működés miatt. Az elmúlt három évben átlagosan évente 25-ször. Miközben több száz egészségügyi intézmény működik az országban ezernél is több osztállyal. Átlagosan 50 000 forintnál is alacsonyabb a bírság összege, és három év alatt mindössze 15 esetben szabtak ki 100 000 forintosnál magasabb bírságot. Természetesen nem azt mondjuk, hogy agyon kellene bírságolni a magyar kórházakat, de az ÁNTSZ gyakorlatát nehéz másképp értelmezni, mint hogy
a jogsértéseknek nincs érdemi következménye.
Olvasd el az adatigénylés eredményeit részletesen bemutató írásunkat!
3. Az ÁNTSZ feladata, hogy garantálja a biztonságos kórházakat
Az ÁNTSZ félreérti kampányunk célját. Nem azt szeretnénk, hogy egyedi ügyeket vizsgáljanak ki, hanem hogy vegyék észre: tömegesen fordulnak elő a magyar intézményekben kórházi fertőzések. Felháborító, hogy évente csak átlagosan 25 esetben szabtak ki büntetést! Azért küldjük az ÁNTSZ-nek a közérdekű bejelentéseket, hogy rávegyük őket: menjenek ki a kórházakba, tartsanak helyszíni ellenőrzéseket, és intézkedjenek, ha szabálytalanságot találnak!
Asbóth Márton
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.