Nincs, vagy nem elég jó tájékoztatás

Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai milyen negatív következményekkel járhatnak. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.

• Online kutatásunkból az derül ki, hogy a megkérdezettek negyede egyáltalán nem kapott tájékoztatást.
• Sokszor nem telik el elegendő idő a tájékoztatás és az oltás között, nincs idő feldolgozni, kérdezni.
• Nagyon gyakran nem személyre szabott a tájékoztatás.
• Sok esetben nem teljeskörű a tájékoztatás, a szövődményekről, az elmaradás kockázatáról, az ellenjavallatokról nem tájékoztatnak.
• Nincs jó online tájékoztató, pedig sokan tájékozódnak az internetről.

Az országos vezetővédőnő iránymutatása alapján a védőnőknek írásban, egy ÁNTSZ által kibocsátott formanyomtatvány átadásával és láttamoztatásával kell a gyermek törvényes képviselőjét tájékoztatnia a védőoltás esedékességéről, jelentőségéről, a beadás helyszínéről, időpontjáról, a várható általános reakciókról és a védőoltás elmulasztásának következményeiről. Az online kutatásban általunk megkérdezettek csupán fele kapott ilyen nyomtatványt. Jó esetben egy ilyen tájékoztatás az oltás beadása előtt lehetőleg minimum egy-két nappal korábban történik meg és nem közvetlenül akkor, amikor már ott áll a gyermekorvos a kezében az injekciós tűvel, hiszen ilyenkor már nincs lehetőség érdemben feldolgozni a tájékoztatást. A felmérés szerint a többség előre megkapta az írásbeli tájékoztatót, de a megkérdezettek 15% csak közvetlenül az oltás előtt és volt 15 olyan szülő is, akivel csak az oltás után íratták alá a papírt.

Az írásbeli tájékoztató önmagában azonban még nem jelent megfelelő felvilágosítást, hiszen annak egyéniesítettnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a tájékoztatást olyan formában kell nyújtani, hogy azt valóban megértse az érintett személy, az ő esetére vonatkozzon és módjában álljon tisztázó kérdéseket feltenni, amire érdemi válaszokat kap. Kötelező védőoltás során ezt jó esetben a gyermek háziorvosától kaphatja meg a szülő, hiszen ő ismeri a kis páciens kórtörténetét, melyet figyelembe véve, a szülő számára érthető módon adhat felvilágosítást az oltásról. Ezzel szemben a megkérdezettek felét egyáltalán nem tájékoztatta a háziorvos. Tehát csak jött és már szúrt is.

Sajnos azonban, még azokban az esetekben sem mindig kielégítő a tájékoztatás, ahol ez írásban és szóban is megtörténik. Még azoknak is, akik beszéltek a háziorvossal az oltásról, több mint egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy nem az ő gyermekükre szabott volt a tájékoztatás. Tehát csak általánosságban mondott valamit az orvos és nem került szóba az ő gyermekük aktuális egészségi állapota, hogy milyenek voltak a gyermek korábbi oltásokra adott reakciói, illetve hogy van-e a gyermeknek krónikus betegsége. Az egyéniesített tájékoztatás során az orvos meg tudja beszélni a szülővel, hogy van-e olyan ellenjavallat, amely miatt a gyermek aktuálisan nem oltható (például a gyermeknek előző nap még magas láza volt), illetve átbeszélhetik, ha a gyermeknek van olyan krónikus betegsége, amely befolyásolhatja az olthatóságot.

Az online kutatás tanulsága szerint, a gyermekorvostól általánosságban is elsősorban az oltás indokáról (erről a megkérdezettek 88%-át tájékoztatták) és a lehetséges szövődményekről (71%-ot) kaptak felvilágosítást a szülők, az oltás elmaradásának kockázatáról 58%, az oltás beadásának ellenjavallatairól pedig a megkérdezetteknek csak közel a fele (46%) hallott.

Az iskolában kapott védőoltás esetében a tájékoztatás írásban történik, egy formanyomtatvány aláírásával kell a szülőnek jeleznie, hogy a tájékoztatást megkapta-e. Itt még kevesebb tere marad az egyéniesített tájékoztatásnak, mint a kisgyermekkori védőoltások esetében. Gyakran előfordul, hogy a tájékoztató kiküldése és az oltás beadása között nem telik el annyi idő, hogy a szülő érdemben tájékozódhasson, ha kérdése merül fel. Az iskolaorvossal való személyes kapcsolattartás hiányossága különösen problematikus, hiszen ez minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a reprezentatív kutatásunk tanulsága szerint a szülőknek csupán 44%-a bízik a gyermeke iskolaorvosában (ez messze alulmarad a gyermekorvosba (73%), illetve a védőnőbe (67%) vetett bizalomhoz képest).

Az online kutatási kérdőívünket kitöltők meglepően nagy százaléka (73%) az internetről is gyűjtött információt a kötelező védőoltásokról. Ennek ellenére, habár létezik központi tájékoztató oldal a védőoltásokkal kapcsolatban és itt hozzáférhetőek a vakcinákhoz kapcsolódó betegtájékoztatók, ezek elérése messze alul marad a többi, többé-kevésbé hiteles, vagy teljesen fals információkat közlő oldalakéhoz képest. A védőoltással kapcsolatos tájékoztatás során érdemes lenne ezt a médiumot is kihasználni és olyan megbízható, naprakész tudományos bizonyítékokon alapuló, mindenre kiterjedő tájékoztató oldalt üzemeltetni, ahol a különböző iskolai végzettségű érdeklődők megtalálják a nekik szóló tartalmakat. (Itt egy angol nyelvű példa, amikor rajzfilm formájában magyarázzák el a védőoltás működését. Itt pedig a mindenre kiterjedő tájékoztatás a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnak, ami általában az első találatként jelenik meg, ha angol nyelven keresünk rá az oltások nevére.)

Fernezelyi Borbála

Photo credit: DFAT photo library via Visualhunt.com / CC BY