Kábítószerügyi Tanács – tájékoztatás rohamtempóban

Tervezetek a fiatalkorúak ellátásra, újabb ígéretek a pályázati kiírásokra, az alig fél éves szabálysértési törvénymódosítás előirányzott módosítása és a rendőrségi prevenció kivételezett helyzetének visszavonása – csak néhány pont a Kábítószerügyi Tanács június végi üléséről, melyen élénk viták folytak az állami szervek és a civilek között.

A Kábítószerügyi Tanács június 28-án tartotta elmúlt ülését, melyen a tanács elnöke, Nyitrai Imre helyettes államtitkár egyéb halaszthatatlan elfoglaltsága miatt – hasonlóan az eddigi alkalmakhoz – most sem vett részt. Az ülés első részében – közel felében – szakmai javaslatot hallhattunk Dr. Vetró Ágnes előadásában az EFOP 2.2.7 "Gyermek és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztése" pontra kiírt pályázat szakmai javaslatáról. Az úgynevezett Gyermek- és Ifjúsági Mentálhigiénés Regionális Központok (GYIMERKOK) létrehozására 6 milliárd forintot ír ki a pályázat és a javasat szerint hat ilyen központot hozna létre. Az előadást élénk vita követte, melyben számon kérték azokat az előzetes felméréseket, melyeken a javaslatban szereplő számok (például a megyénként egységesen meghatározott ágyszám) és a bevonni kívánt érintettek aránya nyugszik.

Ezt követően a Forrás Lelki Segítők Egyesülete részéről Berényi András és Holb Gergő adott elő egy tinédzser Hajdú-Bihar megyei addiktológiai rehabilitációs intézmény kialakításáról és protokolljainak meghatározásáról. Programjuk kialakításában Arany Zoltánhoz fordultak szakmai javaslatokért, aki csapatával az alapoktól építette fel az ország első gyermekaddiktológiai intézményét Szatymazon.

A fennmaradó idő nagy részét az EMMI előadásai töltötték ki. Dr. Csányi Péter, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság képviseletében az Egészségfejlesztési Irodákat (EFI-k) és a Lelki Egészség Központok (LEK) tevékenységét ismertette. Csányi elmondta, hogy várható életkor és egészségben eltöltött évek tekintetében mennyire vagyunk lemaradva az Uniós átlagtól, valamint részletezte a kormánynak a statisztikák javítása érdekében megtett intézkedéseit, majd rátért a LEK és az EFI irodák bemutatására. Utóbbiból már most körülbelül 60 található az országban és szerteágazó módokon nyújtanak egészségfejlesztést. A LEK-ek esetében egy főállású pszichológus és egy-egy részállású, mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember szükséges, ezek ellátáshoz azonban nincs elegendő szakember.

Júniusban írtunk egy EMMI rendelet tervezett módosításáról, amely a rendőrséget kivételezett helyzetbe hozná és más szervezetekkel ellentétben, szakmai ajánlás nélkül engedné prevenciós programokat végezni. Az ülésen civil részről felmerült a kérdés, hogy mi igazolja a rendőri drogmegelőzés elsőbbségét, illetve hogy miért nem tájékoztatják a civileket a hasonló tervezetekről. Kritika érte a szakmai ajánlás módszertanát is, amely számos, jó nevű szervezet programját nem engedi be az iskolákba, a rendőrség esetében azonban nem a program, hanem az intézmény alapján tenne kivételt.

Az EMMI-től megtudtuk, hogy a tervezetet elvetették, de a szakmai ajánlások rendszerét változatlanul fontosnak tartják, ezért továbbítják a döntéshozók felé a civilek meglátásait. Az értesítés kapcsán azt a gúnyos választ kaptuk, hogy a civileknek résen kell lennie a tervezetekkel kiírásával kapcsolatban. Ezek szerint a szakmának napi szinten kellene böngésznie az EMMI honlapját és rögtön rá kellett volna repülnie a „nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról” kiírásra…

Már év elején jeleztük, hogy problémás az új szabálysértési törvényben szereplő 10 grammos mennyiségi határ, amely az összes új pszichoaktív szerrel végzett tevékenységekre vonatkozik, hiszen a fogyasztó nem ismeri a vásárolt szer összetételét és a Magyarországon beazonosított, több mint száz új pszichoaktív szer potenciája meglehetősen változó. Az EMMI elmondta, hogy a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) jogi szakbizottsága új javaslatot fog megfogalmazni erről a mennyiségről. Amennyiben ismét egyetlen érték lesz a határ, amelyet minden szerre alkalmazni kell, akkor a szabályozás ugyanúgy nem fogja tudni betölteni a feladatát és ésszerűen differenciálni az egyes szerek között.

A pályázati kiírások ismertetésére már csak pár perc maradt és az elküldött dokumentum egyáltalán nem számol be részletesen a tevékenységekre kiírandó összegekről. A KT tagok már a márciusi ülésen is nehezményezték, hogy az idei évi tevékenységekre kiírt pályázatok még nem jelentek meg. Most azt az információt kaptuk, hogy júliustól fognak megjelenni az idei év kiírásai. Ez egyrészt a nyári szabadságok miatt jelenthet problémát, komolyabb nehézség viszont, hogy idén szeptembertől jövő januárig megszűnik több, a szakma számára lényeges háttérintézmény. A pályázatokat lebonyolító Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szeptemberben szűnik meg, ezért ha épp nem lesz online felület, akkor papíron kell majd beadni a pályázatokat, ami felkészülhetetlenül érhet sok pályázót.

Az ülésen a következő pályázati kiírásokról tájékoztattak:

490 millió Ft nyilvános pályázati pénzt terveznek kiírni a következő pályázati kategóriákra:

• Iskolai prevenció
• Célzott/javallott prevenció – 150 millió (1-5 millió között lehet pályázni) – Közép-Magyarország fog prioritást élvezni
• Kutatási pályázatok – 50 millió Ft – drogügyi beavatkozások szakmai beavatkozására 4-10 millió Ft-ig
• Alacsonyküszöb – 110 millió Ft, alaptevékenységek kiegészítésére, szolgáltatásfejlesztésre, 1-3 millió Ft között lehet majd pályázni
• Szenvedélybeteg felépülése, kezelés/ellátás
• KEFek támogatása, újak létrehozása, régiek több programjára - 55 millió Ft, 300-900e Ft régieknek, 300-500e Ft újaknak
• Célzott prevenciós programok EFOP 1.8.5. - 2 év alatt összesen 3 milliárd Ft, 50-100 millió Ft között lehet pályázni

Ennél is kevesebb idő maradt a Szociálpolitikai Tanácsban, az Addiktológiai Kollégium létrehozásának bejelentésére, melynek lényege, hogy a felsővezetéssel közvetlen egyeztetést biztosítson. „A Tanács feladatai különösen a jogszabály-módosításokat megelőző véleményezés, valamint javaslattétel szakmai kérdésekben és az ágazatban felmerült problémák kezelésére” – hallhattuk az előadásban. Ha a Tanácsot valóban érdemben bevonják ezekbe a folyamatokba, akkor a kezdeményes mindenképp üdvözlendő.

A Kábítószerügyi Tanács elsődleges célja, hogy terepet nyújtson a drogterületen dolgozó civil szervezetek és állami szereplők egyeztetésére. A Tanács üléseire a civilek és a minisztériumok is bevihetnek témákat megvitatásra és ismertethetik aktuális tevékenységeiket, hangot adhatnak kérdéseiknek és kétségeiknek. Az üléseken a Tanács elnökének jelenléte biztosítaná, hogy a civilek visszajelzései magasabb szintekre, így a például Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottsághoz is eljussanak.

 Kardos Tamás

Az illusztráció forrása: Photo credit: Southern Arkansas University via Visualhunt.com / CC BY