„Az egész rendszer arról szól, hogy ne gondolkodjunk és maradjunk csöndben”

Azonban Balázs nem volt hajlandó csöndben maradni. Sorra írta a panaszos leveleket, ecsetelte sorsát gyermekjogi képviselőtől önkormányzati közgyűlési elnökön át a gyermekvédelmi főigazgatóság kirendeltségének vezetőjéig, hátha valaki meghallgatja és segít neki és sorstársainak. Addig tette ezt, amíg az intézmény vezetője megelégelte Balázs szókimondását és becsületsértésért feljelentést tett ügyfelünk ellen. Balázst a TASZ vidéki Ügyvédhálójának helyi képviselője védte a rágalmazási perben.

Balázs állami gondozott, hat hónapos kora óta nevelő intézetben él. Gyermekévei, az állami gondoskodás ellenére nem voltak felhőtlenek, és alig várta nagykorúvá válását, hogy végre saját lábára állhasson. Ehhez segítségére lett volna a családi pótlékból csecsemőkora óta gyűlő bankszámla, amit az állami gondozott fiatalok életkezdési támogatásként kapnak nagykorúvá válásukkor. Azonban a banki ügyintézésben neki segítő gyermekvédelmi hivatalnok egyszerűen eltette a fiú pénzét, és a beígért takarékszámla megnyitása helyett, a sajátjaként használta föl.

A fiatalember ezek után továbbra is a gyermekotthon lakója maradt, ahol egyre többször jelezték, hogy problémásnak tartják viselkedését. Előfordult, hogy az igazgató az otthonból való „kirakásával” fenyegetőzött, máskor eltiltotta a gyermekotthonban tartott alapítványi rendezvények látogatásától. Amikor Balázs mégis megpróbált az egyik rendezvény közelébe férkőzni, hogy panaszos levelét átadhassa az ott megjelent gyermekvédelmi felügyelőnek, az otthon nevelői nem engedték be és állítólag bántalmazták.

Balázs szerint ezt a megalázó bánásmódot, a büntetéseket, a kisebb-nagyobb fenyítéseket és a durva beszédmódot az otthon dolgozói egyáltalán nem csak vele szemben alkalmazták. „A legtöbb állami gondozott gyerek nem kezd el panaszkodni emiatt, amikor pedig mégis megteszik, gyakran ellenállásba ütköznek.“ – olvasható az Abcúg cikkében. Balázsék szerint ugyanis a bentlakók hiába panaszkodnak, az intézet vezetői nem vizsgálják ki az ügyeket. Balázs sorra írta feljegyzéseit a gyermekotthonban tapasztalt bánásmódról, mint mondja, nem csak saját magáért, hanem az összes többi gyerekért is, akikért senki sem áll ki.

Az intézet igazgatója azonban nagyon zokon vette, hogy Balázs egyik levelében megírta a fenti eseteket, és feljelentette a fiút a rendőrségen becsületsértésért, majd magánvádlóként bíróság elé idézte. A rágalmak – a sikkasztás és a bántalmazás – mind olyan állítások voltak, melyekről időközben jogerős bírósági döntés születet. A pénzügyekben segítőkész alkalmazottat tavaly szabadságvesztésre ítélték sikkasztásért és okirat hamisításért. A bántalmazás ügyében indított magánvádas perben a bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel a két nevelőt. Legérdekesebben a megalázó bánásmód vádpontja alakult, ahol az igazgató maga ismerte el a tárgyaláson, hogy dühében esetleg mondott olyasmit, hogy kitiltja Balázst az intézetből. Mi több, az is kiderült, hogy az igazgató megindította az eljárást, aminek eredményeként Balázst kirakhatták volna, illetve hogy az igazgató valóban nem vizsgálta ki érdemben a gyerekek panaszait.

Végül tehát egyértelművé vált, hogy a vádpontok egyike sem állja meg a helyét. Ezt felismerve, miután ügyfelünk nem volt hajlandó a bocsánatkérésre, az igazgató még azelőtt visszavonta a vádat, hogy a bíróság ítéletet hozott volna. Ez a tárgyalás jól mutatja, hogy a pert már megindítani sem lett volna szabad, hiszen annak egyetlen célja az volt a hatalmi helyzetben lévő igazgató részéről, hogy elhallgattassa az őt érő kritikát.

Torma Judit

Az illusztráció forrása: http://compfight.com/