Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?

Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” sem.

A menedékkérők tiltakozása rendszerint spontán tüntetésben ölt testet, szervezés és bejelentés nélkül zajlik. A spontán tiltakozás azonban éppúgy alkotmányos oltalom alatt áll, és a rendőrségnek éppúgy biztosítania kell az efféle joggyakorlást, mint a beszédekkel és hangosítással, szervezőkkel és meghirdetett programmal együtt járó tüntetéseket. (A magyar jognak egyébként is komoly hiányossága, hogy az engedély nélkül itt tartózkodó embereknek a törvény nem teszi lehetővé szervezett demonstrációk bejelentését!) 

Nem inkább hálásnak kéne lenniük, amiért befogadjuk őket?

A tiltakozás szabadsága emberi jog, nem pedig kegy, amit csak egyesek élvezhetnének. A tiltakozás szabadsága csak bűncselekmény elkövetésére, mások jogainak és szabadságának megsértésére, alapvető alkotmányos értékek sérelmére, felfegyverkezett emberek tüntetésére nem terjed ki. Viszont magában foglalja még a többséget zavaró vagy felháborító, vagy éppen az ellenszenves véleménynyilvánítás lehetőségét is. Az elégedetlenség kifejezése például általában hangos és szenvedélyes, ám ettől még nem válik jogsértővé. A tiltakozás nem zavargás! Azok a menedékkérők, akik a pályaudvar előtt kezüket rázva követelik a tájékoztatást, vagy azok, akik tiltakozásul visszautasítják– horribile dictu: kiöntik! – a vizet, nem sértik senki jogait. Még ha ezzel sokak kényes ízlését zavarták is, jogukban állt így tenni.

A gyülekezési szabadság megsértése akkor is szabálysértés vagy bűncselekmény, ha azt menedékkérő sérelmére követi el valaki!

Na de még a menekülttáborban, meg a gyűjtőponton is lehet tüntetni?

Az ellátásuk (hiánya) és mostoha körülményeik miatt elégedetlen menedékkérők tiltakozását az adott helyszínen lévő állapotok váltják ki: hol máshol tüntessenek? A gyülekezési jog gyakorlását még a területlezárásnak nevezett hatósági intézkedés sem zárja ki feltétlenül: a rendőrségnek ekkor is önállóan, az adott helyzet körülményinek figyelembe vételével kell mérlegelnie, hogy a biztonsági követelmények elég erősek-e a gyülekezési jog korlátozásához.

Mégis, ha valaki nem működik együtt a hatósággal, akkor jogsértést követ el, nem igaz?

Valóban, elkövethetik a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértését, rendzavarást, stb. Egy tüntetés azonban, mégoly heves tiltakozásban is ölt testet, éppen az együttműködési készségről és az ország törvényeinek tiszteletéről tanúskodik. Tiltakozni csak az tud, aki éppen nem fut a hatóság elől – és egy tüntetésen csak az vesz részt, aki bízik abban, hogy az együttműködés a jelenleginél jobb is lehet. 

Mikor válik akkor békétlenné, és ezzel törvénytelenné a gyülekezési jog gyakorlása?

Szabálysértések elkövetése nem teszi békétlenné vagy jogsértővé a tiltakozást. A szabálysértést elkövető személyt ki kell emelni a tiltakozók közül anélkül, hogy a nem szabálytalankodó tüntetők jogai épségben maradjanak. A demonstráció feloszlatására csak az adhat okot, ha a résztvevők tömegesen követnek el bűncselekményeket (erőszakos cselekményeket), vagy a tiltakozás egésze sérti mások jogait és szabadságát. A tüntetést csak akkor lehet feloszlatni, ha a jogsértő cselekményt a tömeg háromszori felszólítás után sem hagyja abba.

A jogsértő cselekmények abbahagyására való háromszori felszólítás követelményét a tüntetésekkel összefüggésben két jogszabályhely is előírja. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 52. § (4) bekezdés szerint a feloszlatásra irányuló rendőri felszólítást hangosító eszköz alkalmazásával kétszer meg kell ismételni. Az ezeket követő utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni. A rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet 15. § (4) bekezdése szerint pedig a tömeg oszlatására – a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására – akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét. 

Milyen kényszereszközöket alkalmazhat a rendőrség a jogsértő, békétlen tiltakozás felszámolására?

A fegyvertelen tömeggel szemben sem lőfegyver, sem gumilövedék nem vethető be! Az egyéb kényszerítőeszközök alkalmazására csak az arányosság követelménye mellett kerülhet sor: több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Emellett a kényszer mértékét az ellenállás mértékéhez kell igazítani: passzív ellenállás (nem-engedelmeskedés) esetén legfeljebb testi kényszer alkalmazható, kényszerítőeszközök csak aktív ellenállás (menekülés) vagy támadás esetén vehetők igénybe. Pl. könnygázt, füstbombát, vagy elektromos sokkoló eszközt csak a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, vagy a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére lehet alkalmazni. Semmilyen kényszereszközt nem szabad alkalmazni az ellenállás megszűnése után!

Amennyiben a közrend- és határvédelmi feladatok ellátásába a honvédség is bekapcsolódik, a tevékenységére éppúgy a rendészeti szabályoknak kell vonatkozniuk: a honvédnek nem lehet szélesebb felhatalmazása kényszerítőeszköz alkalmazására, mint a rendőrnek! Ellenkező esetben jogellenes a felhatalmazás. (A menedékkérőkkel szemben tervezett kényszeralkalmazásról bővebben itt olvashat.) 

A magyar polgárok is nyilváníthatnak azért véleményt?

Magától értetődik! Az ország lakosait, a magyar és uniós állampolgárokat, valamint az engedéllyel itt tartózkodókat éppúgy megilleti a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, akár szolidárisak a menedékkérőkkel, akár nem. A gyülekezési jog magyarországi gyakorlásának szabályairól itt olvashat részletesen. A legfontosabb szabály az, hogy a közterületen tartandó rendezvényt be kell jelenteni a területileg illetékes rendőrkapitányságnak, még akkor is, ha a bejelentés nem három nappal a tüntetés előtt történik. A magyar jog a gyorsreagálású tüntetéseket is védi! Sőt, amíg békés keretek között marad a tüntetés, addig a bejelentés teljes hiánya esetén sem lehet azt feloszlatni! Ugyanakkor ha nincs megfelelő indoka a határidő elmulasztásának, akkor a szervezőt szabálysértési felelősségre lehet vonni.

A magyarországi és európai lakosok véleménynyilvánítási szabadságságának másik oldala az, hogy hiteles, illetve több forrásból származó információk hiányában senki sem tud jól megfontolt véleményt kialakítani. Ezért a gyűjtőpontokon, menekülttáborokban nem lehet megtiltani a sajtónak vagy a jogvédő szervezeteknek a belépést és a tudósítás lehetőségét.

 Akkor tehát menekült-ellenes tüntetést is lehet tartani?

Minden további nélkül. De bűncselekmény elkövetése, mások jogainak és szabadságának megsértése továbbra sem alapjog, így menekültellenes nézeteknek is csak e kereteken belül lehet hangot adni. Leköpni vagy sörrel lelocsolni valakit éppúgy tilos, mint bőre színe vagy idegen nyelve miatt megütni, vagy megütésükre tüzelni másokat, a menekült-vadászat szervezéséről nem is beszélve. (Az ilyen, ún. gyűlölet-bűncselekmények különösen veszélyesek a társadalomra, elkövetésüket a törvény szigorúan bünteti. Ugyancsak törvényt sért az, aki közbiztonsági tevékenységet szervez jogellenesen.) Az államnak különös felelőssége van az ilyen helyzetben: nemcsak azt kellene világossá tennie – és annak megfelelően cselekednie –, hogy a menedékkérőket ugyanolyan emberi jogok illetik meg, mint mindenki mást, hanem azt is, hogy az erőszaknak velük szemben sem lehet semmilyen tere. 

Mi a helyzet a polgári engedetlenséggel?

Általános megfontolások a tiltakozás e radikális módjával kapcsolatban itt és itt olvashatók. Fontos, hogy mindenki csak a jogkövetkezmények biztos ismeretében válassza meg tiltakozásának formáját és a tiltakozás mindig maradjon erőszak-mentes! A büntető törvénykönyvbe bevezetett új tényállások közül arra kell figyelni, hogy az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzés akadályozása bűncselekmény (egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség), és a büntetőeljárás a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” idején gyorsított módon, egy sor eljárási garancia felfüggesztése mellett zajlik.

A TASZ senkit sem biztat jogsértő cselekmények elkövetésére – a polgári engedetlenkedés miatt eljárás alá vont személyek számára azonban jogsegélyszolgálatunk nyitva áll.

Hegyi Szabolcs