Uszítás miatt eljárás indult Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester ellen. A híresen homofób, rasszista és összeesküvés-elmélet hívő politikus és performanszművész tavaly augusztusban, Érpatak főterén akasztott fel két izraeli politikust szimbolizáló bábut.

A műsorról készült videó időközben lekerült a youtube-ról (update 2015. 07. 16. 16:25, az esemény összefoglalója elérhető ezen a linken) de szöveges leírások alapján az akasztás mellett sor került egy kicsit átrajzolt izraeli zászló megtaposására és annak leleplezésére, hogy az izraeli vezetés az antikrisztus csatlósaiból áll. Szellemiségében az előadás nem lóg ki az Érpataki modell youtube csatornáján fellelhető videók sorából, azonban mégis úgy gondoljuk, hogy ezúttal helyesen járt el az ügyészség, amikor vádat emelt Orosz ellen. El is mondjuk, miért.

• Polgármesterként az államot képviseli, az állam pedig a lakosság egyetlen csoportját sem rekesztheti ki vagy alázhatja meg.

A félreértéseket tisztázandó: jelen jogi eljárás nem a vezető izraeli poltikusok jogait védi. Nekik, mint a közhatalom gyakorlóiknak még a nagyon éles, akár megbotránkoztató kritikát is tűrniük kell. Ez egy országhatárokon átívelő szabály, az izraeli politikus is kritizálható Magyarországon. (Más kérdés, hogy ezzel a szabállyal Orosz csak akkor szimpatizál, ha ő van a kritikusi szerepben, aki az ő közéleti tevékenységét meri kritizálni, az biztos lehet benne, hogy rövidesen bírósági idézést kap a pereskedési mániában szenvedő polgármester által indított perre.) Jelen jogi eljárás a zsidók jogainak is a védelmében megalkotott büntetőtörvény megsértése miatt indult, ez a törvény ugyanis nem engedi meg, hogy szavaival és cselekedeteivel Orosz ellenük uszítson.

Választott tisztségviselőként Orosz döntéshozója és egyben képviselője is Érpataknak. Ebben a minőségében minden polgárt azonos méltóságú személyként kell kezelnie, legyen bármilyen származású, vallású vagy meggyőződésű az illető. Rossz hírünk van Orosz számára: a megnövekedett tűrési kötelezettséggel együtt polgármesterként a jogiaból is veszít. Míg egy magánember bizonyos megnyilvánulásaiban lehet rasszista - egészen addig, amg ezzel nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét - addig egy polgármester nem tehet rasszista kijelentéseket, mert a helyi közhatalom, akit ő polgármesterként képvisel, nem tehet különbséget a polgárai között származásuk alapján.

• Orosz tevékenysége még az igen szigorú magyar jogi teszt alapján is uszításnak minősül.

Ahhoz, hogy eldönthessük, valóban uszított-e a polgármester, számos körülményt kell megvizsgálnunk. Értelmeszerűen a beszéd tartalmát először. Sajnos a felvétel hiányában nehéz szövegelmezést végeznünk az elhangzottakról, de a fenmaradt képek tanulsága szerint az izraeli vezetők akasztása és az izraeli zászló megtaposása erős zsidóellenes hangulatban zajlott. Az esményt Orosz egyéb megnyilvánulásaival összevetve könnyű arra a következtetésre jutni, hogy nem az izraeli miniszterelnökökkel személy szerint, hanem a zsidósággal általában van baja a polgármesternek. Saját facebook oldalán a tőle megszokott hangzatos jelzőkkel terhelt szövegben legutóbb a hazai zsinagóga-felújítások ellen szólalt fel.

Verbális - beszéd, felirat - és nonverbális eszközökkel - akasztás, taposás - egyértelműen az erőszak alkalmazását bátorította. Polgármesteri pozíciójából fakadóan bizonyára voltak olyanok a hallgatóságban, akik számára a hiteles vezetőt testesíti meg. Az ilyen személyek számára különösen meggyőző lehet az az üzenet, amit a tisztelettel övezett politikus közvetít feléjük. A sátáni tulajdonságokkal felruházott zsidóság képe különösen meggyőző lehet egy olyan ember számára, aki személyesen alig vagy soha nem szerzett tapasztalatokat zsidó emberek társaságáról. Ha azonban a fejében a polgármester által festett, démonizált kép él a zsidókról, akkor az ellenük elkövetett erőszak is szimpatikus, sőt hazafias tettnek látszhat. Így a polgármester zsidók megölését normálisnak beállító előadásának uszító hatása lehet.

Az uszítás pedig éppen akkor büntetendő, ha a beszéd hatására a közönség tagjaiban olyan gyűlölet ébred, ami alkalmas lehet mások jogainak veszélyeztetésére. A bűncselekmény elkövetéséhez nem szükséges, hogy mások jogai valóban sérüljenek, éppen elegendő, ha a közönség tagjaiban kimondva-kimondatlanul megfogalmazódik a performansz hatására, hogy a zsidókkal szembeni agresszió helyes lenne.  Az ügyészség feljelentése így megalapozott volt.

Az izraeli zászló megtaposása tehát önmagában nem bűncselekmény, ahogyan a TASZ régóta képviselt álláspontja szerint a magyar zászló meggyalázásának sem kellene annak lennie. Ha a jogalkalmazó szervek megfelelően használják az uszítás tényállását, akkor a jog valóban az embereket fogja megvédeni a jogsértésektől, és a szimbólumok védelmére nem lesz szükség.

Dojcsák Dalma