Miért nem lehet magánvéleménye a főpolgármesternek?

Budapest főpolgármestere természetellenesnek és visszataszítónak találja melegeket. A Budapest Pride pedig nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez (sic!). Tarlós István mindezt a TV2 reggeli adásában mondta, mintegy magánvéleményként. A helyzet azonban az, hogy Tarlós Istvánnak nem lehet magánvéleménye akkor, amikor egy országos kereskedelmi televízióban nyilatkozik főpolgármesterként.

Amikor ilyet tesz, akkor a Fővárosi Közgyűlést és minden fővárosi lakost képviseli. Kijelentéseinek pedig összhangban kell állnia az alkotmányos alapjogokkal. A főpolgármesteri székben ülő ember ráruházott feladatainál fogva nyilatkozik. Ha a nyilatkozata nem felel meg alapjogi eszméknek, azért a főpolgármester politikailag felelősséggel tartozik.

A politikai felelőssége mellett felmerül, hogy van-e olyan jogintézmény, illetve ha nincs, akkor kell-e olyan jogintézmény, amivel a közhatalmat képviselőknek az ilyen jellegű – már mindennaposnak tűnő - kirekesztő beszéde szankcionálható.

Tarlós mondata büntetőjogilag nem értékelhető, nem történt uszítás, becsületsértés, rágalmazás.

Polgári jogilag a csoportot érő személyiségi jogi jogsértés esetén a szexuális irányultság nem tartozik a védett tulajdonságok közé. A polgári jog ugyan lehetőséget ad egyes csoportok, mint a magyar nemzethez tartozók vagy a vallási csoportokat súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó beszédek esetén elégtételt kérni, de az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transz és queer) csoport tagjait ez a jog nem illeti meg.

A harmadik jogi szankció típus az egyenlő bánásmódról szóló törvény  alkalmazása lehetne. Ez a törvény azonban nem tartalmaz olyan tényállást, amely a nyilvános közbeszédben megjelenő közhatalmat gyakorló vagy közfeladatot ellátó személy kirekesztő beszéde esetén alkalmazható lenne. Jogelméleti viták szólnak ugyan arról, hogy a zaklatás tényállását lehet-e úgy értelmezni, hogy az ilyen jogsértésekre is alkalmazható legyen, de a valóság az, hogy a zaklatás arra az esetre lett kitalálva, amikor valaki ellenséges, megalázó, megfélemlítő környezetet teremt egy másik ember számára a saját közegében, tehát akár otthon, akár a munkahelyén. Amikor a HIV pozitív, orvosi kezelésben részesülő munkatársnak külön étkészletet vesznek, amikor kézfertőtlenítőt helyeznek el a fénymásoló mellett és folyamatosan vegzálják, megalázzák, akkor alkalmazható a zaklatás. Tarlós István ilyen értelemben nem zaklatott, hanem politikailag vállalhatatlan kijelentéseket tett.

Mivel nincs alkalmazható jogi szankció, érdemes végiggondolni azt, hogy szükséges-e a politikai felelősség mellett jogilag szankcionálni az ilyen beszédet. Nem a politikusi minősége miatt kell őt akár politikailag, akár jogilag felelősségre vonni. Ha ugyanezt a kijelentést egy közhatalmat nem gyakorló Jobbikos politikus teszi, akkor ő a politikai közbeszédben a szabad szólását gyakorolja. Amikor azonban közfeladatot ellátó vagy közhatalmat gyakorló személy tesz ilyet, akkor az ő jogi felelősségrevonása indokolt lehet egy olyan politikai közegben, ahol a politikai felelősségre vonás nem létező intézmény.

Sajnos nem csak a politikai felelősségrevonás ismeretlen széles e hazában. A TV2 újságírója az égvilágon semmit nem reagált, még vissza sem kérdezett a kirekesztő megjegyzésre, kizárólag hiányos ismereteiről tett tanúbizonyságot, amikor a menet áthelyezésének lehetőségéről érdeklődött a főpolgármesternél. Hála istennek sem a főpolgármesternek, sem a közgyűlésnek nincs áthelyezési jogköre. A békés gyülekezések bejelentésének tudomásulvétele továbbra is rendőrségi kompetenciába tartozik.

Tarlós István meg igazán bocsánatot kérhetne, és ha már itt tart, akkor akár London konzervatív polgármesteréhez, Boris Johnsonhoz hasonlóan lehetne a Budapest Pride egyik főtámogatója.

Simon Éva