Titkolja az állam, hogy mik a kábítószerek kockázatai

Szerettük volna megismerni azokat a szakértői véleményeket, amelyek alapján új drogokat vettek fel a kábítószer-listára Magyarországon. Az Országos Addiktológiai Centrum megtagadta a választ, arra hivatkozva, hogy a nyilvánosság “a szakmai álláspontok szabad kifejtését veszélyeztetné”. Bírósághoz fordultunk.

Idén januárban 42 új pszichotróp anyaggal gyarapodott a kábítószerek listája Magyarországon. Ezek többsége olyan Kínában és Indiában gyártott olcsó dizájner drog, amelyek 2009 óta elárasztották az európai drogpiacot, és még nem szerepeltek a tiltólistán. Van azonban köztük egy-két kakukktojás is, amelyekről nem tudni, hogy keveredtek a dizájner drogok közé. Ilyen például a Salvinorin-A, amely a látnokzsálya (Salvia Divinorum) nevű növény pszichedelikus hatóanyaga. A látnokzsálya sem nem új, sem nem dizájnerdrog: Mexikó déli részén évszázadok óta rituális célra használják egyes indián törzsek, magyarországi fogyasztása pedig már a 90-es években dokumentálható volt. Bár nem megfelelő környezetben és mentális állapottal fogyasztva eredményezhet rosszullétet, azonban tömeges fogyasztása soha nem volt jellemző, soha nem dokumentáltak Salvia-függőséget, sem pedig túladagolásos halálesetet. A legtöbb fogyasztó életében egyszer vagy kétszer próbálja ki, spirituális tapasztalatgyűjtés céljából.  

A másik kakukktojás az ibogain. Ez a Tabernanthe iboga nevű afrikai növény gyökerében található hatóanyag, amely pszichedelikus tulajdonságokkal rendelkezik. Gabonban a bwiti vallási hagyományt követő törzsek már ősidők óta használják beavatási szertartások részeként, hitük szerint közvetítésével az ősök szelleme szól a férfivá avatandó ifjakhoz. A törzs vallását a francia gyarmatosítók és katolikus misszionáriusaik kegyetlenül üldözték, akárcsak az iboga-szertartásokat. 2000-ben Gabon a nemzeti kulturális örökségének részévé nyilvánította a Tabernanthe iboga növényt. Az ibogaint a 60-as évek óta kezdték felfedezni a nyugati társadalmakban, ismertté vált, hogy segítségével számos heroinfüggő volt képes megszabadulni a szenvedélybetegségétől. Ma már számos országban asszisztált pszichoterápia részeként alkalmazzák az ibogaint a függőségek kezelésében. Az ibogáról lásd összeállításunkat!

A kormány 2012-ben hozta létre az új pszichoaktív anyagok listáját (ún. C-lista), ahová gyorsított eljárásban (miniszteri rendelettel) kerülhetnek fel az új anyagok. A listát az Emberi Erőforrások Minisztériuma körülbelül három-négy havonta bővíti. A vonatkozó kormányrendelet szerint az Országos Addiktológiai Centrum (OAC) feladata, hogy minden új szerről kockázatértékelést végezzen, szakértői vélemények alapján. Ezen kockázatértékelések alapján javasolták 42 új anyag felvételét a kábítószerek listájára. A kockázatértékelés során a szakértők azt vizsgálják, vajon az adott szernek van-e gyógyászati potenciálja, illetve azt, hogy “hasonló mértékű fenyegetést” jelentenek-e a közegészségügyre, mint a már kábítószer-listán szereplő anyagok.

Joggal érdekelheti a közvéleményt az, hogy a kábítószer-listára kerülő anyagok fogyasztásának milyen kockázatai vannak a szakértők szerint, illetve mérlegelték-e az adott szer gyógyászati potenciálját. Ezek a szakértői vélemények szolgálják a büntetőjogi tiltás alapját: a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy milyen indokkal fenyegetnek börtönbüntetéssel valakit azért, mert ezekkel az anyagokkal akár csekély mennyiségben is valamilyen tevékenységet végez. Ezért kértük ki az Országos Addiktológiai Centrumtól a kockázatértékelő dokumentumokat. Az OAC szerint ezek a szakértői vélemények döntésmegalapozó adatok, nem adhatók ki, mert a szakértők számára ez kényelmetlen lenne. Az Alkotmánybíróság korábban azonban világossá tette, hogy ezt az érvet nem lehet jollyjokerként használni, és felhívta figyelmet, hogy „közfeladatot ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget alapvető joggal szemben”. Meggyőződésünk, hogy a bíróság nekünk fog igazat adni.

A kockázatértékelés folyamatának jobb megismerése azért is fontos, mert sokat elárulhat arról a megközelítésről is, ami jelenleg az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban jellemzi az államot. Vajon valóban jobb lett-e, lesz-e a helyzet attól, hogy az új anyagokat minél gyorsabban tiltólistára helyezik? A C-lista 2012-es bevezetésétől sokan azt remélték, hogy sikerül megállítani a dizájner drogok áradatát. Ma már látjuk, hogy ezek a remények nem váltak be: a drogdizájnerek akár 1-2 hónap alatt is legyártatják és piacra dobják a betiltás alá kerülő szerek helyettesítőit. Az egyre gyorsabb tiltás ráadásul azt eredményezte, hogy a drogpiac egyre követhetetlenül gyorsabban változik, a fogyasztók az új, ismeretlen dózisolású szereket folyamatosan túladagolják. Tökéletes szabályozási megoldás jelenleg nem létezik, de az tény, hogy a drogok iránti kereslet nem csökkenthető tartósan. A drogmentes társadalom ábrándjának hajszolása helyett olyan megoldásokat kellene keresni, amelyek az ártalmak csökkentését célozzák.

Sárosi Péter