Az ENSZ a fogyatékos magyar nők jogsérelmére figyelmeztet

Az ENSZ Nők jogaival foglalkozó bizottsága közzétette a Magyarországra vonatkozó jelentését: hazánkban súlyosan sérülnek a fogyatékos nők jogai, különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a gondnokság alá helyezett, intézetekben élő nők, akiket tömegesen kényszerítenek fogamzásgátlásra. Nézze meg a MEOSZ és TASZ közös filmjét!

Magyarország 1982 óta részese a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ egyezménynek (CEDAW). Az Egyezmény végrehajtását az ENSZ CEDAW Bizottsága a részes államok kormányzati és civil képviselőivel folytatott párbeszéd, illetve az általuk megírt jelentések alapján meghatározott időközönként ellenőrzi és ajánlásokat, ún. záróészrevételeket fogalmaz meg az államok részére. A Bizottság legutóbb az idén februárban értékelte az Egyezmény hazai végrehajtását, záróészrevételeit márciusban tette közzé. A fogyatékossággal élő nők helyzetéről a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közösen tartott sajtóbeszélgetést. 

A fogyatékos nők többszörös diszkriminációnak vannak kitéve hazánkban nemük és fogyatékosságuk alapján, ennek felszámolásához azonban teljes mértékben hiányoznak a jogszabályi eszközök és a közpolitikai programok. Sérülnek a reprodukciós jogaik (kényszer-fogamzásgátlás, sterilizáció), a gyermekneveléshez nem kapnak megfelelő támogatást, sok esetben nem férnek hozzá a nőgyógyászati szűrővizsgálatokhoz és jobban ki vannak téve a családon belüli és az intézményi erőszaknak.

Különösen aggályos, hogy a gondnokság alá helyezett, bentlakásos szociális intézetekben élő nők a legtöbb esetben fogamzásgátlóra vannak kényszerítve, és nem választhatják meg a fogamzásgátlás módját sem. Azokat a nőket, akik teherbe esnek, abortuszra kényszeríthetik. A magzati élet védelméről szóló törvény értelmében ugyanis cselekvőképtelen személy esetében a terhességmegszakításra vonatkozó kérelmet csak az érintett személy törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezzel a szabályozással a várandós, intézményekben élő nők esetében helyenként visszaélnek, és a nők akarata ellenére kezdeményeznek ilyen beavatkozásokat. Ugyancsak súlyosan aggályos a művi meddővé tétel látens gyakorlata. Az egészségügyi törvény szerint ugyanis művi meddővé tétel kérelemre cselekvőképtelen személy esetében is elvégezhető. Ez esetben a kérelem előterjesztése szintén  az érintett személy gondnokának döntése és joga. Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy az intézetekben élő nők testi integritásába durván és visszafordíthatatlanul beavatkozzanak.

A Bizottság aggodalmának adott hangot amiatt, hogy "a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások csak korlátozottan hozzáférhetők, és nem megfelelő minőségben állnak rendelkezésre a fogyatékossággal élő, az alacsony jövedelemmel rendelkező, a roma, a vidéken élő és a HIV-fertőzéssel élő nők számára. A Bizottságot továbbra is aggasztja, hogy a fogyatékossággal élő nőket sterilizációnak vetik alá önkéntes és tájékozott beleegyezésük nélkül, és hogy kizárják őket a nőgyógyászati és mammográfiai szűrésekből. A Bizottság továbbá sürgeti Magyarországot, hogy javítsa a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások minőségét és hozzáférhetőségét különösen a fogyatékossággal élő, az alacsony jövedelmű, a roma és a vidéken élő nők számára; számolja fel a fogyatékossággal élő nők kényszer-sterilizációját az egészségügyi szakemberek képzése és saját előítéleteikkel kapcsolatos tudatosításuk segítségével, és helyezze hatályon kívül vagy módosítsa az egészségügyi törvény azon rendelkezését, amely a fogyatékossággal élő személyek szabad és tájékozott beleegyezése nélkül lehetővé teszi az orvosok számára, hogy kényszer-sterilizációt végezhessenek,  továbbá biztosítson megfelelő, a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos oktatást az általános és középiskolában."

Verdes Tamás (TASZ) és Gábor Imola (MEOSZ)