Hogyan tud a hatóság embere a jogot felhasználva, azzal visszaélve zaklatni valakit? A szabálysértési bírságolás erre kiváló eszköz. Főleg, ha az érintett hátrányos helyzetű, így jogérvényesítési képessége alacsony. Videónk főszereplője egy kis Borsod megyei településen él, ahol 3 éve rászállt a helyi rendőr. A közbenjárásunknak és az illetékes rendőrkapitánynak köszönhetően Csabi rendőr már nem bírságolja alaptalanul, zaklató módon ügyfelünket.
Józsi harmincas éveinek vége felé jár, rendezett családi háttérrel, nyugodt élettel, sok baráttal. Évek óta élettársával él egy körülbelül 1600 lelkes településen Borsod megyében, nagy szegénységben. Kis műhelyt alakított ki a házuk udvarán, évekig kerékpár szerelőként kereste kenyerét. Néhány éve azonban elbúcsúzhatott nyugodt életétől, amikor is a falujában szolgálatot teljesítő Csabi rendőr minden lépéséért bírságolni kezdte. Eleinte, amikor még biciklivel járt, azzal kapcsolatban büntette sorozatosan. Aztán Józsi bringáját ellopták az udvarról. Ettől fogva gyalogos szabálysértésekre hivatkozva bírságolta őt a járőr.
Például azért, mert nem a járdán közlekedett. Videónkban látható, illetőleg helyi lakosok is elmondják, hogy a településen nincs folyamatosan kiépített járda, illetve ahol van járda, az sok helyen nagyon rossz állapotban van, így az emberek jellemzően az úttesten közlekednek.
Józsi azért is kapott bírságot, mert nem a zebrán kelt át az úttesten. A helyzet az, hogy a faluban egyáltalán nincsen zebra.
Természetesen előfordult, hogy volt jogalapja a bírságolásnak, mert Józsi valóban elkövette a szabálytalanságot, és ezt nem is vitatta. Ezekben az esetekben azonban túlzott, aránytalanul magas volt a bírságok összege, holott a szabálysértésekről szóló törvény szerint a büntetést úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a szabálysértés súlyához, és az elkövető személyi körülményeit is figyelembe kell venni, ha van arra vonatkozó információja a hatóságnak. Az esetek többségében a rendőr alkalmanként több tízezer forintos bírságot szabott ki, ami az elkövetett szabálysértések súlyához és Józsi jövedelmi, vagyoni viszonyaihoz képest nyilvánvalóan aránytalan volt.
Egy idő után Józsi alig mert kimenni az utcára, mert tudta, ha Csabi rendőr meglátja, az minden bizonnyal több ezer forintjába fog kerülni.
Borsod megyében sok településen a helyi rendőr nem egyetlen embert pécéz ki magának, hanem az egész cigány közösséget>>
Mivel a jogérvényesítési képesség az információk hiányában nagyon alacsony ezekben a társadalom perifériájára szorult közösségekben, a hatóságok illetve bíróságok előtt pedig egy roma állítása a rendőrével szemben általában nem sokat nyom a latba, a megbírságolt személyek nem képesek megvédeni magukat a hatóságok túlkapásaival szemben.
Józsi a TASZ Romaprogramjához fordult jogi segítségért. Több ügyben adtunk jogi tanácsot, néhányban képviseletet is nyújtottunk számára.
A bíróság több esetben helyben hagyta a bírságot megállapító határozatban foglaltakat, mert nem fogadta el érvelésünket, miszerint nem lehet jogszerű vagy arányos egy olyan bírság, amely egy zaklató, ismétlődő gyakorlatnak a része. Videónkban Józsi fel is teszi a kérdést: „A többiek is ott mennek gyalogosan, az út szélén. Azokat akkor miért nem bünteti meg?” Egy biciklista, akit videós kollégánk megszólít, azt meséli, hogy őt még soha, amióta él, a településen nem állította meg rendőr, pedig rendszeresen közlekedik kerékpárral, régebben autóval.
Egy esetben, amikor azért kapott bírságot, mert az úttesten haladt, sikerült elérnünk, hogy a huszonegyezres pénzbírság helyett Józsit figyelmeztetésben részesítsék. A bíróság ugyanis belátta, hogy a szabálysértés súlyát tekintve a büntetés célja pénzbírság alkalmazása nélkül is elérhető. Ezzel szemben korábban az is előfordult, hogy hetekre börtönbe kellett vonulnia, mert nem tudta kifizetni a felgyülemlett bírságok összegét.
Sajnos amellett, hogy képviseltük őt a bíróság előtt, a büntetések száma nem csökkent. Olyan megoldást kellett találnunk, amellyel felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét a meg nem szűnő, zaklatásszerű, elfogult rendőri intézkedésre. Idén, nyár elején a Magyar Helsinki Bizottság a TASZ Romaprogramjával együttműködésben rendőr–civil konzultációs fórumot szervezett Miskolcon. A fórum célja az volt, hogy a TASZPONT-okat vezető roma aktivisták, akik saját településeik roma nemzetiségű közösségeit képviselik, a rendőrség működésével kapcsolatos észrevételeiket, kifogásaikat és javaslataikat a rendőrség vezetőivel megvitathassák. A rendőri vezetők kifejezetten kérték, hogy minden esetben jelezzük feléjük a konkrét problémákat, így Józsi ügyében az illetékes rendőrkapitányhoz fordultunk, aki megértette, miért tartjuk jogszerűtlennek Csabi rendőr eljárását. Ennek köszönhetően Józsit azóta nem bírságolják alaptalanul, illetve zaklató jelleggel.
Vodál Anita és Jovánovics Eszter
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.