Az olvasottság nem publikus.
 
  • Könnyen érthető
  • Koronavírus
  • Egészségügy
Az előző életemnek vége

Az előző életemnek vége

verdestamas
Tetszik
0
2012. szeptember 15. szombat, 9:45
egyenlőség fogyatékosügy Részvényes leszek

kep.jpg"Az állam akkor kezd el segíteni, amikor egy család már teljesen ellehetetlenül, amikor már teljesen padlóra kerül, holott ezt meg kellene előzni. Akkor kellene a segítséget nyújtani, amikor még nem ment teljesen tönkre egy család." A filmben megszólaló szülő, Domán Zoltán a hazai szociálpolitika egyik legfontosabb vonására világít rá. De milyen ez a szociálpolitika?

Különös szomszédaink: fogyatékosok Magyarországon

 

A TASZ sorozata értelmi sérült, halmozottan fogyatékos és autista emberek helyzetét mutatja be. Milyen ma fogyatékosnak lenni a rendszerváltás utáni Magyarországon? Hogyan élnek a szomszédságunkban lakó, sokszor ismeretlen, számunkra különös emberek? Szociálpolitika és emberi jogok személyes perspektívából és tágabb összefüggésben. Az első részben a magyar fogyatékosügyi társadalompolitika legfontosabb vonásait igyekszünk megmutatni a Domán család történetén keresztül.

Magárahagyottság, kényszerpályák

A fogyatékos személyek és a fogyatékos gyermeket nevelő családok egyik legfontosabb élettapasztalata az, hogy az államtól és a helyi önkormányzatoktól nem kapnak támogatást ahhoz, hogy a társadalomban másokkal egyenrangú állampolgárokként éljenek. Ez egyszerre igaz a családokhoz való viszonyulás, a szociális szolgáltatások és a pénzbeli ellátások tekintetében.

A magárahagyottság szubjektív érzete igen erős az érintett családok körében. A Marketing Centrum felmérése szerint a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyekkel egy háztartásban élők 91 százaléka úgy érzi, hogy egyáltalán nem számíthat a helyi önkormányzatok és az önkormányzati szolgáltatások munkatársaira. Hasonló adatokat mutat a Kézenfogva Alapítvány 2008-ban készített felmérése is: a megkérdezett családok 79 százaléka semmilyen önkormányzati szolgáltatást nem vesz igénybe. A családok szubjektív tapasztalatát a tények is alátámasztják. Azok a szolgáltatások ugyanis, amire szükségük lenne, alig léteznek.

De mire is lenne szükségük a családoknak? Elsősorban arra, hogy támogassák őket egyfelől gyermekük fejlesztésében, segítésében, a fogyatékossággal együttjáró speciális igények kielégítésében, másfelől pedig arra, hogy megelőzzék a társadalomból és a közösségből való kiszorulásukat. Az állam jelenleg egyik feladatot sem látja el. A fogyatékos családtag után igénybe vehető támogatások alig érik el a havi 50-70 ezer forintot, miközben a közszolgáltatások igénybe vételére alig-alig van esélyük: helyben alig lehet iskolát találni, az egészségügyi szolgáltatók gyakorta elutasítják őket, a közösségi közlekedés továbbra sem akadálymentes, és személyi segítést sem kapnak. Legtöbbször lakóhelyüktől távol találnak csak szegregált szolgáltatásokat: szegregált speciális iskolát egy-egy távoli városban, bentlakásos intézményt és/vagy iskolát ugyancsak a lakóhelyüktől távol, és munkát is többnyire az intézmények adnak majd a felnőtté vált fogyatékosok számára. A intézetben pedig előbb vagy utóbb gondnokság alá helyezik, így az érintett választójogát is elveszíti. 

A családok méltatlan dilemma elé kerülnek. Magukra vállalhatják minden segítség nélkül a fogyatékos családtag felnevelését. Ekkor az egyik szülő arra kényszerül, hogy feladja munkahelyét, és teljes állásban otthon maradjon. Ennek következtében kiszorul a munkaerőpiacról, és tartósan a jóléti ellátásokra szorul. Az elszigetelődés és a szegénység így egyszerre csap le a családra, miközben belső konfliktusaik is megsokasodhatnak. A másik választási lehetőség az intézeti elhelyezés: ha vállalják a bűntudat és a lelkifurdalás életre szóló terhét, akkor intézetbe adhatják gyermeküket, ahová jó eséllyel élete végéig be lesz zárva, miközben megannyi jogsértés és visszaélés potenciális áldozatává válik.

Mit érdemes olvasni a témában?

 

  • Bass László: Amit tudunk, és amit nem... az értelmi fogyatékos emberek helyzetéről Magyarországon
  • Kálmán Zsófia: Bánatkő. Sérült gyermek a családban. Budapest, Bliss Alapítvány.
  • Petri Gábor és Vályi Réka (2009, szerk.): Autizmus – Tény – Képek. Budapest, Autisták Országos Szövetsége – Jelenkutató Alapítvány.
  • Disability Monitor Initiative (2004): Beyond De-Institutionalisation. The Unsteady Transition towards an Enabling System in South East Europe. Belgrade, DMI.

A hazai jóléti rendszer működési elvei

A családok dilemmái nem véletlenszerűen alakulnak ki, annak hátterében a jóléti és jogi rendszer szerkezete és hatásai állnak. Ez a szerkezet – Scharle Ágotával és Váradi Balázzsal közös írásunk szerint – az alábbiak szerint jellemezhető:

  • Intézménycentrikus szerkezet. A szolgáltatások nem az egyéni szükségletekhez, hanem a meglévő és jelentős részben elavult, bürokratikusan szabályozott intézményes gyakorlatokhoz igazodnak. A szolgáltatások finanszírozását nem a szükségletek, hanem a központilag megállapított normatív támogatások irányítják, ezért azok merevek, rugalmatlanok. Nem a szolgáltatásokat visszük az emberekhez, hanem a fogyatékos személyek kényszerülnek arra, hogy a szolgáltatásokhoz vándoroljanak.
  • Csapdaszerű ellátások. Az ellátások kimondott céljukkal gyakorta ellentétes hatást váltanak ki. A fogyatékos személyeket nem segítik megfelelően abban, hogy  visszatérjenek vagy belépjenek a nyílt munkaerőpiacra, hanem a munkaerőpiacról való kiszorulás után lépnek működésbe. A tapasztalatok szerint az igénybevevők inaktivitása vagy társadalmi elszigetelődése a szolgáltatások révén tovább súlyosbodik.
  • „Mindent vagy semmit” elv. A fogyatékos személyek a legtöbb esetben semmilyen segítséget nem kapnak a helyi társadalomban való meggyökerezéshez és a munkaerőpiacra való belépéshez. Komplex szolgáltatásokat akkor vehetnek igénybe, ha egy nagy létszámú bentlakásos intézet lakói lesznek. Ekkor az intézmények totális gondoskodást nyújtanak számukra: étkezést, munkát, mindennapos ellátást és foglalkoztatást. Az intézményes ellátásra jellemző túlgondoskodás hospitalizációs ártalmakhoz vezet, és  lehetetlenné teszi a lakók számára az intézményből való kilépést életük későbbi részében.
  • Az inaktivitás ösztönzése. A rendszer nem segít a nyílt munkaerőpiacra való kilépésben, sőt, sok esetben  kifejezetten bünteti azt, ugyanis nemcsak a fogyatékos személyt, hanem a családja egy részét vagy egészét is kiszorítja a munkaerőpiacról, mivel arra kényszeríti a családot, hogy a fogyatékos személy ellátásáról maga gondoskodjon, ha nem akarja intézetbe adni felnőtt korú gyerekét.

Verdes Tamás – Scharle Ágota – Váradi Balázs: 

Intézet helyett. A fogyatékos személyeket támogató szociálpolitika megújításának lehetséges irányairól (2012). 

Teljes tanulmány és rövidített verzió.

Strukturális hatások

Az alábbi táblázatban megpróbáltuk sematikusan ábrázolni a hazai ellátórendszer főbb jellemzőit. Láthatjuk, az összes jóléti szegmensben olyan ellátásokat finanszírozunk, amelyek a passzivitást, a közösségből való kiszorulást és a tartós függőséget erősítik, miközben a fogyatékos állampolgárokat megfosztjuk elemi állampolgári jogaiktól.

tabl2.jpg 

A Domán családdal folytatott beszélgetésben ennek a rendszernek az elemei köszönnek vissza. Hiányolják a közösségi szolgáltatásokat (“személyi segítés, ami egyáltalán nincs kiépítve ma Magyarországon”), a családok elszigeteléséről beszélnek (“ismerek olyan szülőt, aki a szobából nem tudja kivinni a gyereket, és hónapokig nem jut sehová”), ami mögött egyaránt meghúzódik a foglalkoztatáspolitika és a jóléti juttatások rendszerének torz működése. Igényelnék, hogy a család felhasználóként, vásárlóként jelenjen meg a szociális szolgáltatások piacán, (“több anyagi támogatást kaphatnának a családok, és meg tudnák fizetni akár piaci áron a szolgáltatást”), személyre szabott lakhatási szolgáltatást szeretnének (“lenne egy hely, ami normális, ami emberi…nem egy nagy létszámú”), hiszen nyilvánvalóan aggódnak a jövő miatt, hogy mi lesz Dénessel, amikor ők már nem tudják ellátni. Dénes életkorából adódóan nem beszélnek erről, de a későbbiekben szembesülni fognak a gondnokság alá helyezés problémáival, hiszen a magyar ellátórendszer nem tud mit kezdeni egy olyan “ellátottal”, aki maga rendelkezhet jogai felett: ha valaki intézetbe kerül, szinte biztosan megfosztják cselekvőképességétől, ezzel együtt pedig elveszíti választójogát.

Nem esetleges az, hogy hazai társadalompolitika minden elemét a "függőséget erősítő eszközök" alá sorolhatjuk be, ugyanis e társadalompolitikai elemek egymásra támaszkodnak, egymást erősítik. Például az inaktivitást ösztönző foglalkoztatáspolitika (a nyílt piaci beilleszkedést támogató szolgáltatások hiánya) másik oldalán a bentlakásos intézményi foglalkoztatást találjuk. A totális intézményi ellátás ugyanígy "igényli" a lakók gondnokság alá helyezését, ugyanis a cselekvőképes lakóval a totális intézet nem nagyon tud mit kezdeni. A közösségből való eltávolítás a politikai jogok szférájában a választójogi korlátozásnak felel meg. Ebben a struktúrában a fogyatékos személyek igényeit ténylegesen kielégítő szolgáltatások rendszeridegenek.

Induvidualizáció, szegénység és kirekesztődés
 

Fogyatékosnak lenni vagy minősülni a rendszerváltás utáni Magyarországon annyit tesz, hogy az embernek és családjának igen nagy esélye van arra, hogy élete hosszabb vagy rövidebb szakaszát szegénységben és elszigeteltségben élje le. Az állami-önkormányzati jóléti politikák a fogyatékosságot individualizálják, vagyis a család belső terébe szorítják vissza. Ha pedig a család belső tartalékai elfogynak, akkor a fogyatékos személyre egy bentlakásos intézmény kapuja záródik rá, amíg csak él.

Verdes Tamás

egyenlőség fogyatékosügy verdestamas 2012. 09. 15. Tovább >
Tetszik
0
komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Egy fasznak nevezte a győri alpolgármestert, ezért három év próbára bocsátották Egy fasznak nevezte a győri alpolgármestert, ezért három év próbára bocsátották
  • Az ivóvíz elzárása is a kirekesztés egy formája Az ivóvíz elzárása is a kirekesztés egy formája
  • Három évig nem dönthetett az életéről, mert attól féltek, hogy majd nem veszi be a gyógyszereit Három évig nem dönthetett az életéről, mert attól féltek, hogy majd nem veszi be a gyógyszereit
  • A koronavírus-járvány még jobban megmutatja, hogyan akadályozza az állam a sajtó munkáját A koronavírus-járvány még jobban megmutatja, hogyan akadályozza az állam a sajtó munkáját
  • Mit kell tudniuk az idén érettségizőknek? Mit kell tudniuk az idén érettségizőknek?

A bejegyzés trackback címe:

https://ataszjelenti.blog.hu/api/trackback/id/tr404737201

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Legfrissebb cikkeink

  • A 444-re költözik A TASZ jelenti blog
    A 444-re költözik A TASZ jelenti blogA Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Indexszel történtek tanulsága, hogy még jobban meg kell becsülni a sajtónak azt a megmaradt részét, amely valódi, szabad tájékoztatást folytat.
  • Egy fasznak nevezte a győri alpolgármestert, ezért három év próbára bocsátották
    Egy fasznak nevezte a győri alpolgármestert, ezért három év próbára bocsátottákRadnóti Ákos érzékeny a kritikára, pedig közszereplőként tűrnie kellene.
  • Feleségével sem találkozhat Péter, akit az állam ósdi szemlélete miatt fosztottak meg jogaitól
    Feleségével sem találkozhat Péter, akit az állam ósdi szemlélete miatt fosztottak meg jogaitólEmberek ezreinek jelent súlyos jogfosztottságot a gondnokság intézménye Magyarországon. Sajnos túl gyakran találkozunk olyan ügyekkel, amikor az orvosok és a bíróságok is úgy gondolják, hogy akkor...
  • Ki gondoskodik a drogfüggő kamaszról?
    Ki gondoskodik a drogfüggő kamaszról?A szülőt alkalmatlannak minősítik, a gyerekotthon széttárja kezeit.
  • Veszélyhelyzet után válsághelyzet: hogyan változik az életünk?
    Veszélyhelyzet után válsághelyzet: hogyan változik az életünk?A koronavírus miatt kihirdetett rendkívüli jogrend alatt meghozott szabályok és intézkedések sokszor a legkevésbé sem voltak átláthatók és egyértelműek – több mint kétezer alkalommal kértetek tőlünk...

A TASZ jelenti

A Társaság a Szabadságjogokért blogja.

Támogasd munkánkat!


Légy a Szabadság Részvényese!

 

TASZ a Facebookon

Keresés

Blogajánló

Az elfeledett fegyver - a denevérbomba története A második világháború során számos különös és innovatív fegyverötlet született, ám kevés volt olyan szürreális, mint Lytle S. Adams pennsylvaniai fogorvos elképzelése: a denevérbomba. hi-sztori.blog.hu
blog.hu

Témáink

abortusz (8) adatvédelem (32) alkotmánybíróság (7) a tasz (14) betegjog (30) betegjogok (16) civilek (14) cselekvőképesség (9) diszkrimináció (57) dizájnerdrog (8) drog (98) drogpolitika (12) dühöngeni (73) egészségügy (80) egyenlőség (47) egyháztörvény (7) emberi jogok (17) film (63) filmezni (10) fogyatékosság (11) fogyatékosságügy (9) fogyatékosügy (76) gondnokság (35) gondokság (5) gyámhatóság (13) gyerekkelvagyok (10) gyerekkiemelés (9) gyermekvédelem (27) gyöngyöspata (12) gyülekezési jog (37) gyűlölet-bűncselekmény (5) gyűlöletbűncselekmény (5) hajléktalanság (11) hiv (31) hiv/aids (5) információszabadság (53) internet (6) intézet (14) iskola (6) jogállam (40) jogsegély (19) jogtudatosítás (17) kábítószer (7) kitagolás (19) könnyen érthető (8) kórházi fertőzés (31) kormány (5) koronavírus (25) korrupció (6) közérdekű adat (34) közérdekű adatigénylés (8) köznevelési törvény (8) lelkiismereti szabadság (13) levélszavazás (9) LMBT (10) lmbt (5) magánszféra (11) megafon (5) megfigyelés (13) menekültek (9) Milanovich Dominika (9) mráz attila (5) népszavazás (8) nevetni (9) oktatás (34) ombudsman (5) önkormányzat (34) önrendelkezés (16) országgyűlés (5) orvosi kannabisz (8) otthonápolás (7) per (8) petíció (6) polgári engedetlenség (5) politikai szabadságjogok (13) prevenció (12) propaganda (14) pszichiátria (20) rasszizmus (20) rendőrség (61) roma (9) romák (44) sajtószabadság (33) siker (12) szabadságjogok (6) szabálysértés (20) szegénység (21) szegregáció (6) szeretni (22) szólásszabadság (59) tanulni (53) TASZ (16) tasz (5) tasz25 (7) tüntetés (35) újságírás (12) választás (54) választójog (38) védőoltás (6) véleménynyilvánítás (14) Címkefelhő

Feedek

  • RSS 2.0
    bejegyzések, kommentek
  • Atom
    bejegyzések, kommentek
XML

Archívum

  • 2020 augusztus (1)
  • 2020 július (3)
  • 2020 június (4)
  • 2020 május (3)
  • 2020 április (8)
  • 2020 március (19)
  • 2020 február (8)
  • 2020 január (7)
  • 2019 december (4)
  • 2019 november (11)
  • 2019 október (12)
  • 2019 szeptember (7)
  • Tovább...

Egyéb

süti beállítások módosítása
Dashboard