A véleménynyilvánítás szabadsága győzedelmeskedett a tokaji bor becsülete felett, mondta ki hétfői döntésében a Kúria is. A legfőbb bírói testület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete után az Uj Péter jogi képviseletét ellátó TASZ, illetve a legfőbb ügyész indítványaira végzett felülvizsgálatot a mára híressé vált szaros cikk ügyében.

Még egyszer, talán utoljára idézzük fel a több mint négy évig elhúzódott ügy eseményeit. Történt, hogy Uj Péter 2008. január 1-én a Népszabadságban publicisztikát közölt Kincskereső címmel, amiben azt találta mondani, hogy a Tokaj Kereskedőház olcsó bora szar, ráadásul a bor állami támogatását is kritizálni merészelte.

Az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház feljelentést tett, a bíróság meg példás módon hozta meg egyre másra a határozatokat. Első fokon a II. és III. Kerületi Bíróság rágalmazás miatt próbára bocsátotta, a Fővárosi Bíróság másodfokon becsületsértéssé minősítette a bor leszarozását, és megrovásban részesítette az újságírót, majd a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az ítéletet.

Az Uj Péter jogi képviseletét ellátó TASZ az ügyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte. Álláspontunk szerint véleményét, és annak stílusát bárki, az újságíró is, szabadon választhatja meg. A tokaji borra vonatkozó vélemény ráadásul fontos közügy: egy államilag finanszírozott kereskedőház termékéről és tevékenységéről szólt.

A strasbourgi bíróság 2011 nyarán hozott ítéletében azt mondta ki, hogy mivel a jogi személyeknek nem is létezhet becsületük, ebben az értelmezésben becsületsértés nem is valósulhatott meg. Az indoklás szerint valaki becsületének, emberi méltóságának védelme jogszerű korlátja lehet a szólás szabadságának, de egy gazdasági vállalkozásnak nincs becsülete, csak legitim gazdasági érdekei. Egy cégnek nincs morális énje, így méltósága se.

A személyiség védelmére kitalált jogi intézményeket éppen ezért nem lehet közvetlenül átültetni a cégek védelmére, azaz a személyiségi jogvédelmi intézményeket a kritika elhallgattatására használni. Ebben az esetben ráadásul az újságíró egy állami tulajdonú cégről fogalmazott meg véleményt, melynek terméke és tevékenysége közügynek számít.

A strasbourgi bíróság azt is kimondta, hogy a vulgaritás önmagában nem esik kívül a szólásszabadság védőkörén. Egy szólás stílusát minden újságíró maga választhatja meg: „a stílus a kommunikáció része, a kifejezés formája a vélemény tartalmával egyetemben védettnek minősül”.

A Kúria a strasbourgi döntés következményeként folytatta le a felülvizsgálati eljárást, megváltoztatta a korábbi ítéleteket, és bűncselekmény hiányában felmentette Uj Pétert. A felülvizsgálat ugyan formalitás volt, de a pervesztes magyar állam ezzel adott elégtételt a véleménynyilvánítási szabadságában jogtalanul korlátozott újságírónak. Az Uj-ítélet jelentősége azonban jóval túlmutat az ügy szereplőin, megállapításaival a strasbourgi bíróság gyakorlatában is kiemelkedik.

Zsolt Melinda, TASZ