A kormány próbálja korrigálni a korrigálhatatlant. Az adatvédelmi biztos személyének elmozdítása az uniós kötelezettségszegési eljárás elsődleges oka, ezt nem orvosolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által most benyújtott törvényjavaslat sem.

Az adatvédelmi hivatal átalakítása azért problémás a bizottság szerint, mert Jóri András korábbi adatvédelmi biztost hivatali idejének 2014-ben esedékes lejárta előtt elmozdították, és Péterfalvi Attilával töltötték ki az űrt. Nagy trükközés nem volt: az Országgyűlés által választott és annak felelős adatvédelmi biztos intézményét felváltotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a kormány pedig az „átszervezek, tehát saját új embert kinevezek” kártyát kijátszva megszabadult a kellemetlenkedő biztostól, aki a kormánypárti frakcióvezető irányította város virtuális kalodáját vagy a szociális konzultáció során a személyes adatok kezelését jogellenesnek merészelte titulálni.

Hazaáruló magyar civilszervezetek a nemzetközi nagytőkések kegyeinek – és pénzének –elnyerésében reménykedve gyorsan odasúgtak a Bizottságnak: sérti az adatvédelmet felügyelő szerv függetlenségét, ha a törvényesen megválasztott vezetőjét a mandátum kitöltése előtt elmozdítják.

Az eljárás megindult: a Bizottság részben az elmozdítást kifogásolta, de szóvá tette azt is, hogy a köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – túlságosan tágan értelmezhető indokok alapján mentheti fel a Hatóság elnökét. A kormányzat úgy érezte, hogy ideje tenni valamit, és törvénymódosító javaslatot (pdf) nyújtott be. Az elnökkel szemben elvárt szakmai tapasztalatot öt évről tízre emelnék, nem lesz megfosztható a tisztségtől az elnök, ha neki felróhatóan 3 hónapig nem tudja ellátni a feladatkörét, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vagy az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt kezdeményezett eljárást bíróság vizsgálhatja felül. Ezek lennének az információs jogokat felügyelő hatóság függetlenségének garanciái.

A vagyonnyilatkozat kapcsán a bevezetni javasolt bírósági felülvizsgálat lehetősége valóban előrelépés. Eleve furcsa, hogy a Hatóság elnökének a vagyonnyilatkozatában foglaltakat a miniszterelnök személyesen ellenőrzi.

O.V.: Mondd, Attila, honnan ez a Matisse?

P.A.: Öh, nem tudom, de nem a Google küldte.

A Hatósághoz hasonló jogállású autonóm államigazgatási szervek – például a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság – esetében a vagyonnyilatkozat nyilvántartása és ellenőrzése az Országgyűlés Mentelmi Bizottságának kompetenciája, ami a kormányzati befolyás lehetőségét szűkíti. Ráadásul a vagyonnyilatkozati-tételi vizsgálat úgy eredményezheti a ma még hatályos szabályok alapján a tisztségtől való megfosztást, hogy az egész eljárás titkos: „az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet bele”. Legyünk méltányosak, a bírósági felülvizsgálat lehetősége jó, kell, örüljünk.

A fő probléma azonban továbbra is megoldatlan: Péterfalvi Attila nem Jóri András, és nem tudunk arról, hogy az elnök úr névváltoztatási kérelmet nyújtott volna be a belügyminisztériumhoz, vagy Navracsics Tibor esetleg plasztikai sebészekkel konzultált volna a törvényjavaslat benyújtásával párhuzamosan. A kormány törvényjavaslata szépségtapasz, mert a kötelezettségi eljárás végén az Európai Unió Bírósága csak az elmozdítás tényében állapítja meg a jogsértést.

Nézzük akkor a TASZ 2011 júniusa óta hangoztatott, minden jogi alapot és racionális érvelést nélkülöző, elfogult álláspontját.

A nemzeti adatvédelmi intézményeket nem kizárólag a nemzeti törvények szabályozzák, hanem olyan feladatokat is ellátnak, amelyeket az Európai Unió joga ír elő. Az uniós jog követelménye a nemzeti adatvédelemért felelős intézmény teljes függetlensége. Az Európai Bíróság a Német Szövetségi Köztársaságot a közelmúltban azért marasztalta el, mert egyes tartományaiban adatvédelmi szervét a tartományi kormány ellenőrzése alá vonta. A Bíróság megállapította, hogy a függetlenség „célja az egyének és szervezeteik védelmének megerősítése az őket érintő döntésekkel szemben. Az ellenőrző szerveknek feladatuk ellátása során tárgyilagosan és pártatlanul kell eljárniuk. Ezen ok miatt mentesnek kell lenniük bármilyen külső befolyástól, beleértve a szövetségi állam vagy a tagállamok közvetlen vagy közvetett befolyását is.” Az ítélet kifejezetten tilalmazza a kormányzat számára a politikai befolyásolás lehetőségét. A napnál is világosabb, hogy az intézményi átszervezéssel együtt járó személycsere politikai befolyás, a Hatóság nem az adatvédelmi biztos jogutódjaként, hanem új szervezetként jött létre, a teljes függetlenségnek eleme az is, hogy az adatvédelmet felügyelő szerv vezetője csak jogszabályban előre meghatározott esetekben legyen elmozdítható.

A TASZ-nál 100:1-hez odds-szal adjuk, hogy a kötelezettségszegési eljárás vége nem marasztalás lesz.

Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelmi és Információszabadság programvezetője