A Vám- és Pénzügyőrséget (jogutódja: NAV) 2007-ben egy kormányrendelet felhatalmazta arra, hogy bevizsgálja az általa lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalmát. Hogy miért volt erre szükség? Nem tudni pontosan. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) kábítószer-laboratóriuma korábban is bevizsgálta a drogok hatóanyagtartalmát. Nagy Gábor, a BSZKI főtanácsosa szerint a szakértelmükben nem lehetett kifogást találni, hiszen nemzetközi összehasonlításban is a legpontosabb mérési eredményeket produkálták. Tény, hogy a laboruk nagy teher alatt dolgozott, de ahelyett, hogy több mint 100 millió forintos költséggel felszerelnek egy teljesen új labort, inkább a már meglévő labor finanszírozását javíthatták volna. Ha a külső megfigyelőbe némi rosszmájúság szorult, gondolhatna esetleg arra is, hogy itt szó sem volt szakmai megfontolásokról, pusztán arról, hogy jó biznisznek tűnt a VPOP számára egy új laboratórium felszerelése.

Még ha el is tekintünk attól a problémától, hogy vajon indokolt volt-e ennyi pénzt költeni egy vámos droglabor felállítására egy olyan időszakban, amikor egyébként a drogterületen dolgozó szervezetek forráshiánytól szenvedtek, még akkor is számos további kérdés felmerül. A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) 2010 májusi ülésén ugyanis kiderült, hogy a vámos droglabor átlagosan 6-szor nagyobb hatóanyagtartalmat mért a lefoglalt kannabisz-mintákban, mint a BSZKI laborja! Ez bizony nem gyerekjáték: a Btk. szerint az eltérő hatóanyagtartalom eltérő büntetéssel jár, és ez akár hosszú börtönévekbe kerülhet az elkövetőnek. A laborok mérési eredményeit szakértői véleményként veszi figyelembe a bíróság, a hamis szakértői vélemény benyújtása pedig önmagában bűncselekménynek számít. Mi magyarázhat egy ilyen komoly eltérést?

A kannabisz legfőbb aktív hatóanyaga a THC (delta-9-tetrahidrokannabinoid), a törvény szerint ennek bemért tartalma alapján állapítják meg, hogy a lefoglalt kannabisz melyik mennyiségi kategóriába tartozik: csekély, alapeseti vagy jelentős. A csekély mennyiség tartása, megszerzése esetén az elkövető elterelésre mehet, a jelentős mennyiség tartása esetén viszont börtönbe kerül. Igen ám, de a THC-t többféleképpen lehet bemérni. A tárolás során ugyanis a kannabisz THC-tartalma változik: a THC-sav szép lassan átalakul tiszta THC-vá. A nyugati (pl. németországi) gyakorlat szerint a THC-sav és a tiszta THC összegét kell bemérni a mintákban, így a tárolás időtartalmától, körülményeitől függetlenül lehetett megállapítani az ún. totális THC mennyiséget – amely körülbelül hatszorosa a tiszta THC-tartalomnak. A magyarországi gyakorlat sokáig eltért a Nyugat-Európában követett gyakorlattól, nálunk a törvény a tiszta THC-t tekintette mérvadónak, és 1 grammban állapította meg a csekély mennyiség felső határát. 2012. január elsejétől azonban a jogszabály megváltozott, azóta egységesen a totál THC tartalom számít, és ennek megfelelően 1 grammról 6 grammra emelték a csekély mennyiség felső határát. Ezzel tehát megszűnt a bizonytalanság a THC bemérése körül.

Ez mind szép és jó. Mint kiderült, a VPOP droglaborja azonban – az akkor hatályos jogszabály rendelkezésétől eltérve - már a 2009-ben és 2010-ben is totál THC-t, tehát hatszoros mennyiségeket számolt minden lefoglalt kannabisz-mintában! Így tehát azok az elkövetők, akiknek a füvét a vámőrség foglalta le, eléggé megszívták. Hatszor annyi THC-t mértek benne, mint amit akkor mértek volna, ha a vámosok helyett rendőrökkel gyűlik meg a bajuk. Így még csekély mennyiség esetén is eleshettek az eltereléstől és bíróság elé kellett állniuk, azok pedig, akik egyébként is átlépték a csekély mennyiség felső határát, szigorúbb büntetést kaptak a bíróságtól.

Közéjük tartozott az a fiatal is, aki a TASZ ügyvédjéhez fordult jogi segítségért, így szereztünk tudomást a jogsértő gyakorlatról. Szerettük volna tudni, hogy vajon hány esetben fordult elő, hogy a VPOP szakértői véleménye alapján valakit szigorúbban büntettek meg, mint egyébként a BSZKI véleménye alapján tették volna. Levelet írtunk tehát a NAV-nak és a Legfőbb Ügyészségnek, és közérdekű adatként kikértük az erre vonatkozó információkat. Az ügyészség válasza szerint 85 ilyen eljárásra került sor, azt azonban nem árulták el, hogy milyen mennyiségekről volt szó és végül milyen ítéleteket szabtak ki – ugyanis ezeket az adatokat senki sem gyűjti. Egyvalami biztos: az, akit hamis szakvélemény alapján ítéltek el, perújítást kérhet. Ha netán jogerősen szabadságvesztésre ítélték, ez azt is jelentheti, hogy szabadon bocsátják és kártérítést kap.

A korábbi több tízmilliós beruházás ellenére a VPOP/NAV kábítószer-laboratóriumát azóta megszüntették. Csupán két évig vizsgált be lefoglalt kábítószert, ezalatt a két év alatt is legalább 85 esetben bakizott – és ennek bizony komoly jogkövetkezményei lettek. Amennyiben a 85 elkövető valamelyike magára ismerne, jelentkezzen a TASZ-nál ingyenes jogsegély szolgálatunkon!

Sárosi Péter
TASZ