Az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, két évvel később pedig úgy döntöttek, ez a nap lesz az emberi jogok világnapja. A bevezetést és a 30 cikket átfutva semmi meglepővel nem találkozunk, 63 évvel a megalkotás után szeretnénk mindezt természetesnek kezelni. Pedig még Ruandáig vagy Azerbajdzsánig se kell elmennünk azért, hogy szembesüljünk, hány területen is sérülnek emberi jogaink: elég szétnéznünk Magyarországon, a középkor felé tartunk.

Nyolc lépés a középkor felé:

1. Január elsején lép hatályba az új alkotmány Alaptörvény néven, ami tartalmában jelentős visszalépést jelent az 1989-ben elfogadott alkotmányhoz képest – és a sarkalatos törvények gyártása még rohamtempóban zajlik. Az alkotmányozás folyamata megkérdőjelezi a dokumentum legitimációját, konzervatív-keresztény értékrendjével kirekeszti mindazokat, akik másképp gondolkoznak, másodosztályú polgárokként kezeli a nem heteroszexuális embereket. Az emberi jogok védelmi szintje és kikényszeríthetősége lényegesen csökken például az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével, az ombudsmani rendszer átalakul, megszűnik a kisebbségi biztos, a jövő nemzedéke biztos és az adatvédelmi biztos önálló intézménye is.

1. Az Országgyűlés eseti bizottsága vizsgálódik, az ötvenes évek koncepciós pereit idéző eszközökkel próbálja eldönteni, mi történt tavasszal Gyöngyöspatán, miközben azóta is tovább folytatódik a félelemkeltés és az emberek megalázása. Számos településen rendőri büntetésekkel lehetetlenítik el az életet, végeláthatatlan számú és aránytalanul magas összegű szabálysértési bírságokat rónak ki olyan esetekben, amelyekért a nem romákat jellemzően nem büntetik. Közben a rendőrség rendre elkeni a gyűlölet-bűncselekményeket, és már a rendőrségi kommunikációban is megjelenik a burkolt rasszizmus.

1. A kormány egy olyan csúcsszerv felállítását célzó rendvédelmi salátatörvény-javaslatot nyújtott be, ami felhatalmazást adna arra, hogy az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodjon, és az így szerzett információt korlátozás nélkül tárolja. A Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ személyes adatokkal táplálkozó szörnyetegként újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.

1. A nyáron egy olyan médiatörvény lépett hatályba, ami nem tesz eleget (pdf) a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, közvetlenebb beavatkozást jelent a média szerkesztési szabadságába. A regisztrációs kötelezettség azt eredményezi, hogy a törvény újabb pénzbíráság kivetésére ad lehetőséget, illetve olyan gumiszabályokat tartalmaz, amelyek ellehetetlenítik a szabad véleménynyilvánítást.

1. Az új nemzeti drogstratégia tervezete a tudományos és gyakorlati bizonyítékok ellenére szigorítaná a büntetőeljárás alternatívájaként választható elterelés szabályait, háttérbe szorítaná a droghasználat ártalmainak csökkentését (például a tűcserét, ami nélkül megnő a fertőzések veszélye), azonban internetes figyelőszolgálatot hozna létre. A TASZ hét pontba szedte össze a legfőbb problémákat!

1. A magzati élet védelmének zászlaját lobogtatva nyújtottak be módosítási javaslatot KDNP-s képviselők a költségvetési törvényhez, amelynek értelmében elvonnák az abortuszokra szánt költségvetési pénzt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pont azok a nők nem jutnának legális és biztonságos művi terhesség megszakításhoz, akik ennek az árát nem tudják kifizetni, legyen akár szó nemi erőszakról.

1. A HIV-vel élők rendszeresen szenvednek el jogsérelmet, amikor egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe, a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek osztályaiban eltörölnék a minimális óraszámokra vonatkozó előírást, ami megfosztaná őket a pedagógiai, gyógypedagógiai ellátás minimális garanciáitól is. A hajléktalanokat szegénységük miatt teszik bűnözővé azzal, hogy életvitelszerűen az utcán lakáson ért emberek ellen szabálysértési eljárások indulnak, amik elzáráshoz vezethetnek. Csak néhány példa, hogy politikai döntésekkel hogyan lehetetlenítik el a legkiszolgáltatottabbak életét.

1. A törvényalkotás az elmúlt másfél évben gyakran a demokratikus jogállamiságra fittyet hányva, az érintettek teljes körének megkérdezése nélkül történik. Az egyéni képviselői indítványok, a zárószavazások előtt közvetlenül benyújtott módosítók, illetve az irreálisan rövid határidővel társadalmi vitára bocsátott javaslatok rendszeres alkalmazása egyértelművé tette számunkra, hogy a kétharmados parlamenti többség a központilag meghozott döntések végrehajtását szolgálja ahelyett, hogy a jogalkotás a társadalmi támogatottság figyelembe vételével zajlana. A fentiek alapján újból szeretnénk elmondani, amit mindig és minden lehetséges fórumon megismétlünk, hogy a demokratikus jogállamiság mellett alapvető emberi jogaink is veszélyben vannak.