Egy augusztusi estén két buldózer jelent meg Baku egyik házánál, és előzetes értesítés nélkül elkezdték lerombolni az épületet. Az azerbajdzsáni hatóságok nem engedtek be senkit, így a bent lévő értékeket nem lehetett kimenteni.

Az épületben volt a székhelye a Béke és Demokrácia Intézetnek (Institute of Peace and Democracy), és további jogvédő civil szervezeteknek, így például egy női kríziscentrumnak, ami otthont is adott traumán átesett nőknek. A ház tulajdonosa annak a Leyla Yunusnak a családja, aki a Béke és Demokrácia Intézet igazgatója, és aki civil aktivistaként hosszú ideje kampányol az erőszakos kilakoltatások ellen. Tevékenységéről néhány órával a buldózerek megjelenése előtt közölt cikket a New York Times.

A lap beszámolója szerint a munkagépek este 7 óra után jelentek meg, ekkor az épületben tartózkodott egy pszichológus. Felszólították, hogy hagyja el az épületet, próbálkozása ellenére arra sem kapott lehetőséget, hogy a bútorokat, számítógépeket, de akár a legfontosabb iratokat kimenthesse, sietve kellett távoznia munkahelyéről.

Az épület Baku egy olyan környékén állt, ahol a jelenlegi elnök, Ilham Aliyev édesapja tiszteletére alakítanak ki egy parkot, és új lakóházak építését is tervezik. Az utca többi lakóját értesítették is előre, hogy az épületekre rombolás vár, a Yunus családot azonban nem tájékoztatták. Leyla Yunus becslése szerint a lerombolt épület piaci értéke 625 ezer dollár.

Bakuban rohamtempóban épülnek új lakások köszönhetően az olajból és gázból származó bevételeknek. Az utóbbi három évben a fővárosban közel 20 ezer embert kényszerítettek otthonaik elhagyására, kompenzációként viszont kevesebb pénzt kaptak, mint az ingatlanok piaci értékének a fele, derül ki a Human Rigths Watch nyáron közzétett jelentéséből.

A hatóságok eljárásának leghatározottabb bírálója kezdetektől fogva Leyla Yunus volt. Több tiltakozó demonstrációt szervezett, a közben lerombolt épületre pedig azt írta ki: „Az épület magántulajdon, lerombolása alkotmányellenes, és sérti az Európai Emberi Jogi Egyezményt”. A hatóságok és a Leyla Yunus közti küzdelmet illusztrálja, hogy a feliratot júniusban és júliusban többször megpróbálták eltüntetni, de ez emberi jogi aktivista minden alkalommal visszafestette.

Az EU bakui delegációja a rombolás másnapján közleményben „fejezte ki sajnálatát” az okozott károk miatt, Leyla Yunust és szervezetét a nemzetközi közösség partnerének nevezte. Az Amnesty International azt hangsúlyozta, hogy a hatóságok Bakuban semmibe veszik az alapvető nemzetközi szabályozásokat.

Az ENSZ Emberi Jogok Főbiztossága „aggodalmát fejezte ki” az emberi jogokért kiálló aktivisták zaklatása miatt, és felhívta a figyelmet a bakui bíróság májusi döntésére, amellyel megtiltotta az épület lerombolását. Felszólították az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy vizsgálják ki az esetet, és szükség esetén gondoskodjanak a megfelelő kártalanításról. Az ENSZ Emberi Jogok Főbiztossága emellett felszólította Azerbajdzsán kormányát, hogy garantálják a biztonságos működési feltételeket a Béke és Demokrácia Intézetnek és a más jogvédő szervezeteknek, megfelelve a nemzetközi szerződésekben foglalt vállalásaiknak.

Augusztus végéig 14 ország 52 emberi jogi szervezete tiltakozott Leyla Yunus zaklatása ellen, közös levélben fordultak Azerbajdzsán kormányához. „Leyla Yunus 20 éve küzd a korrupció, a gazdasági visszaélések, a rendőrség és a biztonsági erők önkénye ellen” – írták levelükben. Felidézték azt is, hogy mióta kiderült, hogy az Eurovíziós Dalfesztivált 2012 májusában Bakuban tartják, még jobban felgyorsultak a házrombolások. „Azerbajdzsán fővárosában ma egy lakástulajdonos sem érezheti magát biztonságban.”

Az eddigi tiltakozások semmilyen eredményre nem vezettek, de ahogy Leyla Yunus a napokban írta levelében: „Azerbajdzsán maffiózó módszereket alkalmazó hatóságainak tisztában kell lenniük azzal, hogy bűncselekményeik sem fél év, sem három év múlva nem merülnek a feledés homályába, tetteikért felelniük kell”. Az emberi jogi aktivista ezért arra kér mindenkit, hogy csatlakozzon az akcióhoz, és küldjön levelet Azerbajdzsán vezetésének.

Csatlakozzon a kampányhoz! Küldjön Ön is levelet! A címeket is tartalmazó mintalevél innen letölthető >>

Azerbajdzsán aláírta Az egyéneknek, csoportoknak és a társadalmi szervezeteknek az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdításához és védelméhez való jogáról és az ezek iránti felelősségről szóló ENSZ-nyilatkozatot, további nemzetközi szerződésekben vállalta, hogy elismeri a megfelelő lakhatáshoz való jogot, tiltja az erőszakos kilakoltatásokat, és tiszteletben tartja az emberi jogok védelméért küzdő aktivisták jogait.

A nemzetközi szervezetek azonban a kommunikációs fordulatokon túl nem gyakorolnak nyomást Azerbajdzsán vezetésére a fent részletezett alapjogok betartatásáért. Ennek a miértjére Magyarország köztársasági elnökének szavai meg is adják a választ, Schmitt Pál a számonkérés helyett térden csúszva érkezett Bakuba.

„Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a régióval, hiszen itt óriási gáz- és olajkészletek vannak” – mondta Schmitt Pál az MTI-nek, mielőtt vasárnap, 37 üzletemberrel az oldalán közép-ázsiai körútra indult, melynek állomásai: Üzbegisztán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán. Ez az első alkalom, hogy magyar köztársasági elnök Azerbajdzsánba, illetve Türkmenisztánba látogatott.

„Lehet, hogy vesztettünk, de a győzelem családban marad" – idézte az MTI Schmitt Pál pénteken Bakuban elhangzott szavait. A köztársasági elnök a kijelentéssel arra utalt, hogy Magyarország versenyben volt a végül győztes Azerbajdzsánnal az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságáért. Schmitt Pál azonnal biztosította vendéglátóját, hogy alkalmasnak tartja a feladat elvégzésére, hiszen ez a testület hivatott felügyelni a világ konfliktusos gócpontjait. Ez a megjegyzés csak a kezdet volt.

A magyar köztársasági elnök úgy fogalmazott: „Azerbajdzsánnal "felhőtlen" a politikai viszony, és erre biztonsággal építhetők a gazdasági kapcsolatok is”. Egyúttal bejelentette, hogy a közeljövőben magyar kereskedőház nyílik Bakuban, és reméli, hogy Azerbajdzsán ugyanígy tesz Budapesten. Az MTI arról is beszámolt, hogy Schmitt Pál további kiaknázatlan lehetőségeket lát az együttműködésben. A nyílt felkínálkozás ezzel még nem ért véget.

A két ország belügyi, igazságügyi és honvédelmi tárcája együttműködési megállapodást is kötött, arról azonban nem szólt a tudósítás, hogy a hosszas hajbókolások közepette esett-e szó az emberi jogokról, vagy csak a buldózerek hatékony használatára készítették fel a magyar delegációt.

Zsolt Melinda, TASZ