Kínos, de nyilvános

Nyilvánosak a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) több mint egy évvel ezelőtt lezárult belső vizsgálatában foglalt adatok, a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Fővárosi Bíróság első fokon hozott döntését.

Gőzsy Kati, az Index újságírója tavaly júliusban fordult először az MMKA-hoz, hogy megkapja a közalapítvány jogi, gazdasági és szervezeti átvilágításának teljes eredményét, előtte ennek csak egy összegzett kivonatát mutatták be a sajtónak. Mivel a megkeresésre többször sem a kért adatokat adták át, az újságíró pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásáért. Jogi képviseletét a TASZ vállalta.

Az alperes MMKA a kedden tartott tárgyaláson az első fokon már hangoztatott álláspontját adta elő, a bíró így nem is hallgatta végig előadását, jelezte, hogy ezeknek az információknak már a birtokában van. Az MMKA érvelése arra épült, hogy a kért adatok nem kizárólag egy döntés előkészítését szolgálták, hiszen a vizsgálat éppen a támogatási rendszer hibáinak feltárására indult, ez pedig nemcsak a közalapítványt érinti, túlnő annak hatáskörén, így a vizsgálatot nem is lehetett lezárni. Hivatkozott arra, hogy a felügyeletet ellátó minisztérium és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálódik. További meglepő érvként hangzott el, hogy kedvezőtlen adatok kerülnének nyilvánosságra, és sérülne az objektív tájékoztatás elve.

Az MMKA részéről további érvként hangzott el, hogy a kért adatok kiadása hatással van a további működésre, indok lehet a jogutód nélküli megszűnésre: vannak tartozásaik, bankok pereskednek ellenük, ezek pedig összefüggnek a támogatásokkal és a szerződések körülményeivel.

Baltay Levente, a TASZ ügyvédje azzal cáfolta az MMKA álláspontját, hogy a kérdés most nem az, hogy az adatok szakmailag helytállóak-e, illetve hogy nyilvánosságra hozataluk kínos-e, a lényeg, hogy ezek az adatok közérdekűek, és később persze korrigálhatóak. A TASZ jogásza rámutatott arra a töretlen bírósági gyakorlatra, miszerint a döntés-megalapozásra csak akkor tud eredményesen hivatkozni a titkolózó szerv, ha saját döntéshozatali eljárása van folyamatban, vagy saját jövőbeli döntései lennének kitéve illetéktelen külső befolyásnak a nyilvánosság következtében. Jelen esetben egyik lehetőség sem adott. Az MMKA kuratóriuma határozatban elfogadta a vizsgálati anyag megállapításai, amivel a saját döntéshozatali eljárása zárult le. A vizsgálatot a közalapítvány kuratóriuma kérte, így ugyan folyamatban vannak külső vizsgálatok, de ezek nem kizárólagosan a belső vizsgálatra alapulnak. Cáfolta továbbá, hogy az adatok kiadása a közalapítvány működését veszélyezteti, mivel az MMKA ezt nem tudta bizonyítani, ráadásul amúgy is megszűnőben van, ezért a működése nem is lehet veszélyben.

A bíróság az ítéletben helyben hagyta az első fokon hozott döntést, annak tartalmával és a TASZ által kifejtett jogértelmezéssel teljes mértékben egyetértett. Az indoklásban elhangzott, hogy az alperes MMKA közfeladatot ellátó szerv, állami költségvetési pénzből gazdálkodik, ezért a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében a kért adatok közérdekűnek minősülnek.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint tehát az adatokat ki kell adni, a dokumentumokban azonban a személyes adatokat ki lehet takarni, ami nem jelentheti teljes oldalak elfedését. A döntés jogerős, az adatok kiadásának módjáról szóló egyeztetés az újságíró és az MMKA ügyvédje között már a bíróság folyosóján megkezdődött.

„Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását” – olvasható a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben.

Ön is kíváncsi az állami szervek működésére? Szeretné jobban átlátni? Érdekli például, hogy miért bontják idén negyedszer a szomszéd utca burkolatát? Kíváncsi rá, hogy melyik cég volt a kivitelező, hogyan választották ki, és mennyibe került?

A TASZ weboldalán megtalál minden olyan információt, ami segítségére lesz abban, hogy választ kaphasson kérdéseire.

Kérjen közérdekű adatot bármely állami szervtől, és terjessze azokat! Éljen alkotmányos jogával!

Zsolt Melinda, TASZ