A múlt héten Szócska Miklós, egészségügyi államtitkár bejelentette, hogy megszüntetik az Egészségbiztosítási Felügyeletet 2010 szeptemberétől. A felügyelet a betegjogok érvényesülése szempontjából igen fontos feladatokat lát el.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) tevékenységének egy jelentős részét az egyedi panaszok kivizsgálása jelenti. Az EBF-hez fordulhat minden biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevétel során keletkezett panaszával. A panasztétel illetékmentes, s a felügyelet rögzített határidőn belül kivizsgálja a panaszt, majd a meghozott határozatát anonimizálva nyilvánosságra hozza a honlapján. Az EBF jogosítványa e körben többek között a jogsértő magatartástól való eltiltásra, a kötelezettség teljesítésére való felhívásra terjedhet ki, illetve bírságolási joga is van. Ez a panasztételi eljárás azért garanciális a betegjogok érvényesülése szempontjából, mert olcsón és viszonylag gyorsan, az adott egészségügyi szolgáltatótól teljesen független, valódi jogosítványokkal felruházott testület jár el, s vizsgálja ki az egyedi kérelmeket.

Ezen túl az EBF feladata az is, hogy minőségértékelési rendszert működtessen. Ez azt jelenti, hogy egy egységes indikátor rendszert kell kidolgoznia, és ennek alapján az egyes szolgáltatókról összehasonlítható képet kaphat az, aki a honlapot meglátogatja. Az egyes indikátorok megtekinthetőek összesítve, de kiválaszhatunk egyes kórházakat is, s ezek indikátor eredményei öszehasonlíthatóak egymással és az átlag eredménnyel is. A felügyelet internetes oldaláról elérhetőek az egyes egészségügyi szolgáltatók várólistái, s statisztikákat is szerepeltet a várakozási időkről. Ezeken keresztül a beteg, a biztosított – aki e szemlélet szerint már inkább fogyasztó – egy helyen tájékozódhat a szolgáltatás kiválasztása előtt, ahol többnyire érthető és összemérhető információkat talál.

A fentieken túl az EBF feladata, hogy tanulmányozza az egyes egészségbiztosítási szolgáltatások (tehát az állami egészségbiztosítás alapján igénybevehető egyes ellátások) minőségét, illetve külön megbízatása, hogy ellenőrizze az egyes egészségügyi intéményekben az egyenlő bánásmód követelménye érvényesülését.

Az EBF egyes feladatait a több biztosítós modellre szabták, amely végül nem született meg, s amelyet a jelenlegi Kormány nem akar bevezetni. Így a felügyelet egyes feladatait valóban érdemes lenne átgondolni, s ennek fényében akár módosítani azokat. Azonban a részletezett tevékenységek igen fontosak abból a szempontból, hogy az egészségbiztosítás alapján igénybevett szolgáltatásokról egységes képet kaphassunk, az esetleges panaszainkat pedig független testület gyorsan és olcsón vizsgálja ki. Az EBF-fel szemben felhozott érvek gyakran arról szólnak, hogy az egyedi panasztételi eljárás felhasználható oly módon, hogy egyes szolgáltatók – kórház, háziorvos – tevékenységét ellehetetlenítse. E visszaélések kiküszöbölése érdekében az eljárás menetébe garanciákat lehet beépíteni, illetve érdemes megvizsgálni a felügyelet eddigi működését, annak érdekében, hogy láthatóvá váljon min érdemes változtatni. Azonban a megkezdett tevékenységet teljes egészében megszüntetni visszalépést jelent a nem csak a betegjogok érvényesülése, de az állami intézmények átlátható működése szempontjából is. Az EBF feladatainak átvételéről egyelőre nem tudni semmit, ahogyan a döntés konkrét okairól sem sokat, csak reméljük, hogy a megkezdett, az egészségügy szemléletbeli átalakulását is magában hordozó feladatok nem maradnak ellátatlanul.

Kapronczay Stefánia, a TASZ Betegjogi programvezetője