Van beleszólásod: vegyél részt aktívan a közügyekben!

Van beleszólásod: vegyél részt aktívan a közügyekben!

screen_shot_2017-11-10_at_13_06_07.png

Szeretnéd a saját szemeddel látni, mit művelnek az önkormányzati képviselőid, de nem engednek be az ülésekre? Meg akarod mutatni másoknak is, mit gondol a helyi szemétlerakó létesítéséről a választott képviselőjük, de nem engednek felvételt készíteni az önkormányzati képviselő-testületi ülésről? Felszólalnál az óvodai férőhelyek hiánya miatt a közmeghallgatáson, de nem hagynak szóhoz jutni? Vagy esetleg már évek óta nem is volt közmeghallgatás a településeden? Új, helyi aktivistákat támogató 1x1-ünkben megmutatjuk, ezekben a helyzetekben – és még sok más hasonló helyzetben – mit tehetsz. Sőt: számos mintabeadványt is kínálunk Neked, hogy a helyi önkormányzat munkájának monitorozása során Téged ért jogsérelmekkel jogi ismeretek nélkül is könnyen fel tudd venni a harcot.

A magyar iskolák a szülőket is gyermekként kezelik

A magyar iskolák a szülőket is gyermekként kezelik

road-sign-with-children-in-trees_2.jpg

A hazai iskolarendszer kevés döntést ad a szülők kezébe a hiányzások esetére. Korábban is nehezményeztük, hogy a jogszabály szabad kezet ad az iskolai házirendek szabályozásához, így teljesen önkényes, hogy melyik az iskola mit és hányszor fogad el igazolásnak. A gyerekorvosok most nyilvánosságra hozott véleménye az ő szempontjukból is megerősíti álláspontunkat, hogy nagyobb teret kellene kapni a szülői igazolásnak.

Timi továbbjutott egy művészeti verseny országos fordulóján és most nemzetközi porondon szeretne bizonyítani. Legalább két napot szeretne kivenni a készüléshez, szülei azonban korábban már három napot igazoltak egy utazás miatt, így a házirend értelmében ők már ezt a két napot sem igazolhatják. A kitűnő tanuló Timinek ezért maradnak a megalázó igazolatlan órák, vagy le kell mondani tehetsége kibontakozásáról -- holott az nem akadályozza tanulmányi előmenetelét, személyiségfejlődését. Pechje van Krisztiánnak is, akinek testvére nem iskolai szünetre szervezte a külföldi esküvőjét, ezért 12 igazolatlan órával kénytelen indítani az évet.

Miért pont három nap?

A családi programok, a tanulmányi és sportversenyek esetenként túlnyúlhatnak a hétvégéken és a tanítási szüneteken.

Betegségtől független okok esetében a szülőnek lehetősége van igazolnia gyermeke hiányzását. Ennek pontos időtartamáról azonban nem rendelkezik a vonatkozó rendelet.

Iránymutatásként az iskolai házirend szabályait jelöli meg, mely rendszerint tanévenként három napot jelöl meg erre a célra. Ennek az alacsony számnak semmilyen jogalapja nincs, ezért a gyakorlat önkényes és indokolatlan. A legtöbb házirend nem teszi lehetővé az egyéni körülmények mérlegelését és a különleges körülmények méltányolását. Mindez azt eredményezi, hogy a szülői igazolás tekintetében ugyanakkora súllyal esik latba egy családi síelés, mint például egy nagyszülő temetése. Nem elég, hogy az ilyen gyakorlat aránytalanságokat eredményez, de korlátozza a szülő nevelési jogát és magánszféráját.

Tévedés ugyanis azt feltételezni, hogy az iskola a szülőnél kompetensebb módon meg tudná ítélni, hogy az adott helyzetben gyermekének érdekében állt-e a hiányzás.

Sérti a tankötelezettséget, ha a szülő többet igazolhat?

Fő szempontként a tankötelezettség teljesítésének megvalósulását kellene kitűzni, így például, hogy az iskolai tevékenység eredményeként a tanuló szellemi, testi és az erkölcsi fejlődése biztosított legyen. De miért gondoljuk, hogy önmagában a házirend alkalmas e határok kijelölésére az adott esetekkel kapcsolatos mérlegelés nélkül? És leginkább: miért szabja ennyire szűkre a határokat, ha már a törvény az igazolatlan órák maximális számával eleve kijelöli a kereteket? Ha a jó tanuló Szilvi két napot szeretne készülni kórusa fellépéséire, ami ezt követően három napos elfoglaltságot jelent, akkor miért ne ítélhetné meg a szülő Szilvi alkalmasságát arra, hogy egy hét iskolai hiányzást bepótoljon?

csendesforradalmar_gomb.png 

Önkény helyett szakmai egyetértést!

Mi sem gondoljuk azonban, hogy a szülői igazolásoknak ne lehetne korlátokat szabni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a túl sok hiányzás szülői igazolása is ellentétes lehet a tankötelezettség céljainak megvalósulásával, hiszen egyfajta bújtatott magántanulói státuszt hozhat létre, annak szabályai és garanciái teljesülése nélkül. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a kérdésről szakmai egyeztetés induljon, aminek nyomán az iskolai házirendek egy hasraütésszerű szám helyett a realitásokból indulhatnának ki. Ezeken az alkalmakon azt is tisztázni lehetne, hogy megelőzhető-e egyéb módokon a hiányzások elburjánzása, illetve hogy valóban nélkülözhetetlen eszköz-e a szülői igazolások korlátozása a hiányzások csökkentésében.

Ne kelljen orvosi igazolás pár napos betegség esetén!

Hasonlóan tisztázásra szorul a betegségekkel kapcsolatos hiányzások rendszere. Üdvözöljük a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) azon célkitűzését is, hogy enyhébb betegségek esetén ne kötelezze a törvény a szülőket az orvosi igazolás beszerzésére. A HGYE friss felmérése szerint a háziorvosok 95%-a ugyanígy vélekedik. Életszerűtlennek tartják annak a törvénynek a fennmaradását, amit a megalkotáskor még olyan fertőző betegségek indokoltak, melyek mára eltűntek a társadalomból. Ehhez hozzátehetjük, hogy a jelenlegi szabályozás több problémát okoz, mint amit megoldani szeretne. A szülőnek egy egyszerű megfázás esetén is orvosi igazolások után kell szaladgálnia. Ez a háziorvosnak is felesleges pluszmunkát jelent, miközben a váróteremben az enyhe tünetekkel érkező gyermek súlyosabb betegségeket is elkaphat.

Egyetértünk a háziorvosokkal:az iskolai hiányzásokra vonatkozó szabályok elavultak és mára indokolatlan megszorításokat tartalmaznak. Jóval szélesebb szülői igazolási jogot kellene biztosítani mind a családi okok, mind a betegségek miatti hiányzások esetében.

Kardos Tamás

A brit titkosszolgálat téged is megfigyelhet

A brit titkosszolgálat téged is megfigyelhet

14036528877_8e4e7569e9_c.jpg

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a héten tárgyalja az amerikai és brit titkosszolgálatok jogszerűtlen gyakorlatát, aminek során százmilliók online kommunikációját és telefonhívásait ellenőrizték. Két éve tíz civil szervezet, köztük a TASZ indított pert a brit titkosszolgálatokkal szemben, ami most újabb fejezethez érkezett.

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

screen_shot_2017-11-06_at_16_11_31.png

Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból.  Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.

Fájdalmas küzdelem a gyógyászati kannabiszért

Fájdalmas küzdelem a gyógyászati kannabiszért

screen_shot_2017-11-03_at_12_29_33.png

A kannabisztartalmú gyógyszerek hivatalosan jelenleg is elérhetők gyógyászati célból Magyarországon. Másképp látják ezt azok a páciensek, akik már próbáltak ilyen készítményt igényelni. Ügyfelünk történetén keresztül mutatjuk be, hogy valójában mekkora küzdelemre számíthat az, aki szeretné igénybe venni a tüneteit enyhítő gyógyszert.

„Sötéten látja a jövőjét?” – vesénkbe lát majd a kormány az új szabályokkal

„Sötéten látja a jövőjét?” – vesénkbe lát majd a kormány az új szabályokkal

screen_shot_2017-10-30_at_22_35_29.png 

Egyetért az állítással, hogy „Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom”? Ébredés után mennyi idő múlva szívja el az első cigarettáját? Alkalmaz-e valamilyen fogamzásgátló módszert? Jövő júliustól ilyen kérdéseket tesz majd fel a a háziorvos. A javaslatról már tavaly nyáron szó volt, akkor sokan kritizálták, de most lényegi változtatások nélkül elfogadták. Mi lesz ebből? Hova kerülnek az adatok? Ön szívesen megosztaná ezeket a háziorvosával? És a kormánnyal? Muszáj lesz válaszolni?

Miért kell folyton azt bizonygatnom, hogy nem vagyok szörnyeteg?

Miért kell folyton azt bizonygatnom, hogy nem vagyok szörnyeteg?

screen_shot_2017-10-29_at_19_28_41.png

Ónodi Adél transznemű nő. Ez azt jelenti, hogy a születéskor kijelölt neme férfi, a nemi identitása és a nemi önkifejezése pedig nő. A transzneműség egy teljesen természetes emberi sajátosság. Adél egy vidéki városban nőtt fel, fiatal felnőttként került Budapestre, néhány hónapja Berlinben él. Szeptember elején Facebook-on halálosan megfenyegette egy férfi, aki abban a városban él, ahol ő felnőtt. Adél bátor volt és kiállt a jogaiért.

Nem taníthat egy Facebook poszt miatt

Nem taníthat egy Facebook poszt miatt

screen_shot_2017-10-19_at_15_08_31.png

Vári Anikó 2016. decemberében jelentkezett egy szakközépiskola pedagógusi állására. Ugyanazon a napon posztolt egy hírt a saját Facebook oldalán, aminek kapcsán kritikus megjegyzéseket tett a magyar oktatáspolitikára és annak alakítóira. Pár nappal ez után az intézmény igazgatója ügyfelünk intézményben dolgozó  férjét kérdőre vonta felesége  posztja miatt. Ezt követően Anikó álláspályázatát elutasította az iskola.

Anikó meggyőződése, hogy az elutasításnak pusztán politikai véleménye volt az oka.

Az iskola igazgatója ugyanis először az ő felvételét javasolta egy emailváltásban, de pár nappal később már nyíltan megmondta a férjének, hogy nincsen szüksége kormánykritikus emberekre. E beszélgetés során az igazgató utalt arra, hogy az intézményt fenntartó minisztériumból érkezett olyan instrukció, hogy ne alkalmazzanak kritikus véleményt megfogalmazó embereket.¹ Az álláspályázaton indult másik jelentkezőnek egyébként nem volt tanári végzettsége, ami pedig a pályázatban feltételként volt feltüntetve. Ennek ellenére mégis őt választották Anikó helyett.

Segítségünkkel Anikó az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult. Azt kértük, hogy a hatóság állapítsa meg az iskola jogsértését. Anikót ugyanis politikai véleménye alapján diszkriminálták. A politikai vélemény olyan védett tulajdonság, amely önmagában nem adhat okot a munkáltatónak a hátrányos megkülönböztetésre. Semmi sem indokolhatja, hogy valakinek a politikai álláspontja egy tanári állás esetén szemponttá válhasson.  

duhosharcos_gomb.png

Az EBH eljárásban tanúkkal és más bizonyítékokkal sikerült valószínűsítenünk, hogy a diszkrimináció megtörtént. A hatóság ez alapján marasztalta az iskolát és az eljárási költség megfizetésén túl kötelezte az intézményt 300.000 Ft bírság megfizetésére is. Az iskola nemrég ezt a döntést az illetékes bíróság előtt megtámadta, így továbbra is képviseletet biztosítunk Vári Anikónak.

Ha a politikai vélemény vagy bármilyen más az egyenlő bánásmódról szóló törvényben védett tulajdonság alapján szelektálják a tanárjelölteket, akkor nem a legjobb és legalkalmasabb pedagógusok fogják a gyereket tanítani.

Ez nem csak az érintett tanároknak rossz, hanem a gyerekeknek és az egész társadalomnak is. Köszönjük Anikónak, hogy bátran kiáll egy ilyen jogsértéssel szemben.

Szabó Attila

¹Az EBH eljárás során ez a tény nem került bizonyításra.

Indítjuk a pert a kórházi fertőzéses adatokért!

Indítjuk a pert a kórházi fertőzéses adatokért!

32691091276_aa86a42bb4_c.jpg

Előre tudtuk, ezért meg sem lepődtünk rajta, hogy a kormány nem fogja elárulni, hogyan teljesítenek a magyarországi kórházak a kórházi fertőzések ügyében. Az már izgalmasabb, hogy milyen indokokkal titkolóznak továbbra is. Nem várunk tovább, ahogy ígértük, ki fogjuk harcolni a kórházi fertőzéses adatok nyilvánosságát, ezért pert indítunk!

Jogszabálysértő módon, bő húsznapos késéssel hozták nyilvánosságra a tavalyi kórházi fertőzésekről szóló jelentést. Ebből kiderül, hogy a helyzet mit sem javult, sőt romlott 2015-höz képest – amikor viszont 2014-hez viszonyítva romlott.

Egy dolgot azonban sosem árulnak el: hogy hogy állnak az egyes magyarországi kórházak a fertőzésekkel szembeni küzdelem terén.

Miért titok?

Azt sosem vitatta az ÁNTSZ, hogy ezek közérdekű adatok, azaz a nyilvánosságra tartoznak. Akkor meg milyen alapon lehet őket eltitkolni? Erre az ÁNTSZ-nek kétféle válasza is létezik.

A nem jogi érvelés szerint

a részletes adatok közlése veszélyeket hordozhat magában és félrevezetheti a pácienseket

Vannak ugyanis kórházak, ahol nagyobb a betegforgalom és súlyosabb eseteket látnak el, komolyabb műtéteket végeznek. Más helyeken meg kevesebb a beteg, egyszerűbbek a beavatkozások. Tehát kevesebb a fertőzés is. Persze ez nem ilyen egyszerű, még ha az ÁNTSZ lebutítja is az üzenetet. Pedig épp az ő dolguk lenne, hogy elmagyarázzák, mi az oka, hogy különböznek az egyes kórházak a fertőzések terén. Ezzel szerintünk kifejezetten javíthatnának a betegeknek az ellátórendszerbe vetett bizalmán is, de ők úgy gondolják, ezzel éppen hogy rontanának a helyzeten. Az ÁNTSZ tehát egyszerűen dedósnak nézi az állampolgárokat. De hát ezt tudtuk eddig is.

Tudjuk másképp is mondani: vajon ha nyilvánosságra hozzák, hogy Csömödér és Hernyék között, a 8957-es számú út mintegy 5 km-es szakaszán kevesebb a baleset, mint az M7-esen Siófok és Budapest között, az emberek majd inkább a két bájos zalai falu között akarnak autózni, nehogy balesetet szenvedjenek?

csendesforradalmar_gomb.png

Mondjuk érdekes, hogy az ÁNTSZ erről szóló, tavaly márciusi közleménye valahogy eltűnt a honlapjukról. De az internet nem felejt, itt bárki elolvashatja az érveiket.

Nade van egy jogi érvelés is, ami szerint

az adatok döntés-előkészítő jellegűek, ezért nem lehet őket nyilvánosságra hozni.

Ezzel sincs kevesebb baj. Bár az adatokat leplezni kívánó állami szervek számára ez ideális érvelésnek tűnik, az Alkotmánybíróság már több döntésében is kurtára szabta ezt a bizonyos leplet. Egy adat csak akkor titkolható a döntés-előkészítő jellege miatt, ha van valamilyen konkrétan meghatározható döntés, ami csak akkor hozható meg, ha az adatok nem kerülnek előtte napvilágra.  Ezt az EMMI-nek kell bebizonyítania, és szerintünk nem lesz könnyű dolga.

Ott tartunk tehát, hogy minden észérv ellenére az EMMI beleáll egy sikerrel aligha kecsegtető pereskedésbe. Lelkük rajta – mi nem fogunk meghátrálni, és el fogjuk érni, hogy nyilvánosságra hozzák, hogy állnak a kórházak a fertőzésekkel szembeni küzdelemmel!

Asbóth Márton

Photo credit: soho42 via Visualhunt.com /  CC BY-NC-ND
Quaestor-ügy: ha egyszer már elloptak valamit, arról nem lehet adatokat kikérni

Quaestor-ügy: ha egyszer már elloptak valamit, arról nem lehet adatokat kikérni

screen_shot_2017-10-10_at_15_01_55.png

Ügyfelünk, mint Quaestor-károsult, közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz. Többek között azt szerette volna megtudni, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába – melynek számláját az MNB vezeti – teljesített-e az MNB befizetést, valamint, hogy benyújtott-e ehhez a hitelkérelemhez állami kezességvállalást, vagyis közpénzből kipótolja-e az állam a kárrendezés költségeit, ha erre szükség van. A magyar bíróságok szerinte azonban ezt nincs joga megtudni.