Ide cigány ne jöjjön!

Helyi önkormányzatok licitálják egymást felül olyan jogszabályok megalkotásával, amelyek valódi és néhol bevallott célja is a cigány származású állampolgároktól való megszabadulás vagy az ő távoltartásuk. A nyilvánvaló kirekesztés mellett külön figyelmet érdemel az a cinizmus, amivel elintézik a törvényességet: a hanyagul összecsapott, diszkriminatív szabályt majd úgyis csak évek múlva helyezik hatályon kívül.

A cigányokat Miskolcról kitelepíteni szándékozó májusi lakásrendelet-módosítás miatt Sátoraljaújhely „önvédelemből” elképesztő szabályozást vezetett be. Az önkormányzati rendeletnek nevezett, ám a paragrafusok számozásán kívül lényegében jogszerű rendelkezést nem tartalmazó valamiről megírtuk alkotmányossági és törvényességi észrevételeinket a BAZ Megyei Kormányhivatalnak. Utóbbi talált kivetnivalót a furcsa alkotásban, mert tájékoztatása szerint törvényességi felhívást bocsát ki a sátoraljaújhelyi képviselő-testület felé.

A miskolci önkormányzatnak sikerült májusban megalkotnia egy páratlanul diszkriminatív rendeleti szabályozást: nem kérdés, hogy a szociális alapon bérelt, alacsony komfortfokozatú lakások bérlőire vonatkozó, őket Miskolcon kívülre kívánó új rendelkezés közvetetten a cigányokat diszkriminálja. Emiatt az ombudsmanhoz fordultunk, és kértük, hogy vigye a rendeletmódosítást az Alkotmánybíróság elé. Már akkori beadványunkban jeleztük az alapvető jogok biztosának, hogy a miskolci vezetés jogalkotási bravúrja azért is veszélyes, mert további súlyosan alapjogsértő önkormányzati rendeleteket generál. A miskolci rendelet híre ugyanis egyből kiváltott több környező település polgármesteréből egy védekező reakciót: márpedig Miskolc ne exportálja a nyomort mihozzánk! Ami egyfelől érthető, mi is úgy gondoljuk, hogy Miskolcnak sokkal több eszköze volna a mélyszegénységben élők helyzetének javítására, mint mondjuk Nyékládházának. A baj azonban az, hogy ezen önvédelmi reakció nehezen önthető alkotmányosan elfogadható formába. Ráadásul felmerül, hogy a védekezés inkább a cigány nyomornak, nem önmagában a nyomornak szól, így teret enged további, minimum burkoltan cigányellenes szabályok megalkotásának.

Sátoraljaújhely esetében legalábbis nem kérdés, hogy ez így történt. A város 86 kilométerre van Miskolctól, viszonylag kevés az esély rá, hogy a miskolci szabállyal élni kényszerülők és így a városból kivetetettek tömegesen vándorolnának a szlovák határ menti településre. De ez nem számít, a lényeg, hogy mondjuk ki hangosan (különösen, hogy közelegnek a helyi választások): ide cigány ne jöjjön!

Szamosvölgyi Péter polgármester (május 29-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéből): Szeretnék, ha ezt a rendeletet soha nem kellene használni, ezért lépnek a sajtó nyilvánossága elé, mert azt akarták, hogy jusson el azokhoz, akiket érinthet a költözködési támogatás más településen, hogy ide nem érdemes jönni. Fontosabb volt az elmúlt másfél hétben a média nyilvánossága, mint az, hogy a rendeletet meg tudjuk-e alkotni, vagy sem.(...) Szerinte nincs ok pánikra, szerinte ezen rendeletnek elriasztó hatása lesz, de a legjobb szó a megelőzés, a prevenció.

A polgármester láthatóan tökéletesen tanul a megyeszékhelyi kollegáktól: a városvezetőket nem zavarja, hogy miközben minden cigány származású embert megbélyegeznek a szociális bérlakásban lakók körét problémásnak és nemkívánatosnak minősítő nyilatkozataikkal, olyan emberekről alkotnak szabályozást, akik rendesen fizetik a lakbért és betartják a lakásbérleti szerződés rendelkezéseit. Hiszen azokra vonatkozik a májusi miskolci szabályozás, akik a tulajdonos önkormányzattal kötött közös megegyezéssel hagyják el alacsony komfortfokozatú szociális bérlakásukat.

Szamosvölgyi Péter (polgármester) “(...) Olyan lehetőséget akarnak adni a Sátoraljaújhely város itt élő és dolgozni akaró polgárainak, amely lehetőséget olyanok, akik más településről érkeznek, csak azért esetleg, mert ott valamilyen szempontból kitelt a becsület, vagy csak azért, mert azon település úgy gondolja, hogy rájuk nincsen szükség, vagy esetleg deviáns a viselkedésük, a Sátoraljaújhelybe való költözésen ne is gondolkozzanak. Véleménye, hogy a szegénység és a kisebbségi problémák kisebbségi körét nem az önkormányzatok közötti pingpongozással lehet megoldani, hanem olyan komplex koncepcióval, amely az egész országot érinti, vagy érintheti, vagy amely egész Európát érintheti. Látjuk, hogy a Franciaországba költözött romániai cigányokat hogyan fogadják és próbálják meg elérni, hogy elmenjenek onnan. Ne gondolja senki, hogy valamiféle szemlesütős, álságos dologról van szó. Nyugat Európában ugyanolyan probléma ez, mint Közép-Európában, Magyarországon. Ennyi kitekintés elég is az európai geopolitikai kérdéskörből, itt most Sátoraljaújhelyben kell gondolkoznunk, mert a város Képviselő-testületként, polgármestereként. Úgy kell körülbástyázni magunkat, hogy sem 1 km-ről, vagy 30 km-ről, vagy 80 km-ről, egy olyan ember se jöjjön, akire nincsen szüksége ennek a településnek. Akikkel probléma volt, azokat ne exportálják, vagy exportálják máshova, az ő dolguk, de ne Sátoraljaújhelyre. Ez a feladatuk, a céljuk és kötelességük. Azokat, akik ilyen formában, az adott lakhelyen lévő önkormányzatnál, költözködési támogatásban részesülnek, és netalán erre a vidékre kacsintgatnának, azok a sátoraljaújhelyieknek járó kedvezményekből ne részesülhessenek, pontosan öt éven keresztül, tehát addig, ameddig általában támogatásokat szoktak kötni ilyen időszakhoz, ahogy a közelmúltban olvashattak is erről. Az rendeletnek a célja ez, amit elmondott, pedig a magyarázata. Kéri képviselő társait, hogy fontolják meg, és az itt élő emberek érdekében mindnyájan szavazzanak igennel.” (július 10-i KT ülés jegyzőkönyv 10-11. oldal)

A polgármester nem tréfált: a rendelet-tervezet eredeti, általa előterjesztett szövege szerint annak célja: „a más településeken beilleszkedni nem tudó személyek ne részesülhessenek előnyben Sátoraljaújhely közigazgatási területén az évek óta életvitelszerűen élő emberekkel szemben abban az esetben, ha nevezettek városunkban más önkormányzat által nyújtott támogatás révén kívánnak letelepedni, illetve telepednek le.” A „beilleszkedni nem tudó személyek” kitételt végül mindenekelőtt a Jobbikos (!) képviselő tiltakozására hagyták ki a végleges szövegből.

A törvényesség szinte senkit nem érdekel a helyi képviselő-testületben, a rendeletet annak ellenére fogadták el, hogy a jegyző kifejezetten figyelmeztette a testület tagjait annak jogellenességére. A polgármester szerint a képviselőknek nem törvényességi szempontból kell megközelíteni egy rendeletet, a bíróságnak úgyis évekig tart, míg döntést hoz, addig élhet a törvényellenes rendelet, és ez a lényeg.

Szamosvölgyi Péter (polgármester): „(...)Jegyzőasszonynak kötelessége volt a törvényességi észrevétel megtétele. A képviselőknek más kötelességei is vannak. Jegyzőasszony törvényességi, közigazgatási szempontból közelít meg egy rendeletet, a képviselők pedig szociológiai, társadalmi szempontokat vesznek figyelembe.

Fedorné dr. Fráter Zsófia címzetes főjegyző elhagyta az üléstermet.

Szamosvölgyi Péter polgármester: Ennek az eredménye, hogy annak ellenére, hogy jegyzőasszony kifogást nyújtott be a rendelettervezettel kapcsolatban, mindenképpen el kell fogadni. A törvényességi ellenőrzést a kormányhivatal megteszi, ha visszaküldi a rendeletet visszavonásra, akkor még mindig van két lehetőség, vagy visszavonják, vagy nem. Ha nem lesz visszavonva, akkor a kormányhivatal bírósághoz fordulhat és akkor 3- 4-5 év múlva még akár azt is kimondhatják, hogy vissza kell vonni, vagy módosításokkal lehet életben tartani, vagy érvényben maradhat. Mindaddig, amíg nincs bírósági döntés, addig a rendelet érvényben marad. A városnak ez az időszak a legfontosabb, később lehet módosítani, ha a bíróság erre kötelez.” (július 10-i KT ülés jegyzőkönyv 12. oldal)

Az ilyen kontextusban megszületett rendelet minden képzeletet fölülmúló gonoszsággal kizárná - ha valaki mégis odamerészkedne – a hatálya alá tartozó személyeket az önkormányzati támogatásból, önkormányzati segélyből és adósságkezelési szolgáltatásból, az önkormányzati ingatlan tulajdonának és bérletének megszerzéséből, továbbá lényegében a közmunkából.

Az már a fentiekhez képest szinte mellékes, hogy a rendelet preambuluma is hibás törvényi hivatkozást tartalmaz, az egész jogszabályszöveg hemzseg a nyelvtani hibáktól és elírásokról, nem beszélve az értelmezhetetlenül bizonytalan fogalmakról (ld pl. „évek óta”).

A BAZ megyei Kormányhivatal beadványunkra – dícséretes gyorsasággal küldött – válaszában azonban sajnos csak óvatosan fogalmaz: „Előzetes szakmai álláspontunk szerint az Ör. nem mindenben felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak”. A Kormányhivatal törvényi felhívást bocsát ki a képviselő-testület felé, ennek tartalmát egyelőre nem ismerjük.

A sátoraljaújhelyi képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvek teljes szövegének tanulmányozását javasoljuk mindenkinek, akit érdekel egy olyan vita, amiben a jobbikos testületi tag győzködi a fideszes többséget a rendelet-tervezet megbélyegző és prejudikáló mivoltáról. Ezért cserébe az alpolgármester gúnyosan elküldi a Pride-ra – „ha annyira a kirekesztés ellen van”. További csemege még az, ahogyan a fideszes polgármester szidalmazásként le-„burkoltan antirasszistázza” a szocialista képviselőt, aki bár tartalmilag egyetért a szabályozással, azt a kampány részének, egyébként pedig burkoltan rasszistának gondolja.

Az a szomorú, hogy ez nem egy kabaré, ez a magyar valóság, aminek gyümölcse ez a ki tudja meddig hatályos magyar „jogszabály”.

Jovánovics Eszter, Romaprogram-vezető