Mindenkiből lehet igazi

Sajnos a magánéletben nem igaz – de a politikában sokszor igen. Blogsorozatunk zárórészében kiderül: azért is érdemes szavaznod, mert szavazatoddal is alakíthatod a politikai kínálatot. Sokszor megéri kompromisszumot kötni épp azért, mert ezzel hozzájárulsz, hogy később kevesebb kompromisszumot kívánó erőkre szavazhass. Azt is elmondjuk, miért nem érdemes bojkottálnod a választásokat.

Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, miért elkerülhetetlenek a kompromisszumok a demokratikus politikában, és rövid távon miért érheti meg Neked inkább kompromisszumos szavazatot leadni, mint távol maradni a választásoktól. Ebben a részben arról írok, milyen hosszú távú hatása lehet annak, ha elmész szavazni – hogyan alakíthatod Te Magad is a politikai kínálatot szavazatoddal.

Aki szavaz, arra figyelnek a pártok

Az előző részben már láthattuk, hogy a demokratikus politika bizonyos szempontból a piachoz hasonlóan működik: a kínálat minősége, sokfélesége attól is függ, van-e olyan szereplő a politikai piacon, aki vállalja, hogy egy adott érdeket, nézetet képviseljen. Azonban a politikai piacon – a termékek, szolgáltatások piacához hasonlóan – a kínálat részben követi a keresletet. A pártok, jelöltek programja jelentős részben azoknak az állampolgároknak az érdekeihez, nézeteihez igazodik, akik megbízhatóan elmennek szavazni. Ez nem feltétlenül cinikus hozzáállás a politikusok részéről -- épp ellenkezőleg. Egyfelől minek szentelné bárki is az életét azoknak az állampolgároknak a képviseletére, akik nagy ívben elkerülik a politikát? Másfelől: demokráciában csak a választópolgárok szavazataival lehet hatalomra jutni. A pártok, politikusok tehát akkor járnak el racionálisan, ha azoknak a kegyeit keresik, akik hajlandóak egyáltalán szavazni, s ezáltal hatalomhoz juttatni őket. Hiába szeretnék még a leglelkiismeretesebb politikusok is az eddig képviselet nélkül maradt érdekeket képviselni, ha egyszer nem jutnak a képviselethez szükséges hatalomhoz. (Mellesleg: a politikus a politizálásból él, ahogy a hentes az eladott húsból; nem csoda hát, hogy az utóbbi sem a vegetáriánusok kegyeit keresi.)

Ma Magyarországon és Nyugat-Európában egyaránt jellemző, hogy épp az előbbiek miatt a politika elsősorban a nyugdíjas és nyugdíjközeli szavazók érdekeinek, nézeteinek akar megfelelni. Hogy miért? A képlet egyszerű. Hazánkban a nyugdíjhoz közeli korosztály több, mint 4/5-e elmegy szavazni, míg a nagykorúsága első pár évében járó korosztály csupán alig több, mint fele vesz részt a választásokon. Ha Te lennél a politikusok helyében, vajon a két csoport közül melyik érdekeit tudnád egyáltalán képviselni? (Az akaratról nem is beszélve.) A fiatalok – vagy bármely más, jelenleg érdemi politikai képviseletet nélkülöző csoport – tagjai csak akkor nyerhetnek a csoportjuk tagjaira jellemző érdekeknek, nézeteknek képviseletet, ha megmutatják: ők is szavaznak, velük is kell számolni.

Ha elmész szavazni, ezzel egy ördögi kört törhetsz meg. Minél kevésbé vagy hajlandó elmenni szavazni, annál kevésbé figyelnek rád a pártok, s annál kevésbé fog Neked tetszeni a programjuk – emiatt pedig még kevésbé akarsz majd elmenni szavazni, és így tovább. A kört Te törheted meg: ha biztos szavazóvá válsz, ezzel tudatod a politikai verseny szereplőivel: érdemes odafigyelni rád. A kezdetben kompromisszumos szavazataid helyett tehát idővel egyre kevésbé kell kompromisszumot kötnöd, amikor a politikai kínálatból választasz. Hiszen idővel egyre inkább Neked megfelelő programokkal is jelentkeznek majd a pártok, mert tudják: a Te szavazatoddal is parlamenti helyeket nyerhetnek. A folyamat beindításához lehet, hogy eleinte olyan pártra, jelöltre kell szavaznod, aki a Te szemedben távol áll az igazitól – de idővel azáltal nevelheted ki belőle az Igazit, hogy szavazol.

De én épphogy a távolmaradással üzenek…

Sokan ezzel ellentétben úgy gondolják, épp azzal tudják alakítani a politikai kínálatot, ha távolmaradásukkal egyértelműen jelzik: egyik jelölt sem felel meg az elvárásaiknak. Elsőre ez racionális ötletnek tűnik, hiszen a piac is sokszor így működik. Ha a vevők teljesen elfordulnak egy terméktípustól, akkor a gyártók kénytelen rájönni: valami mással kell előrukkolniuk, mint amit eddig kínáltak. Miért nem működik tehát ugyanez a választások során?

1. Mindegy mit üzensz, ha nélküled is ugyanakkorát lehet nyerni

Egyrészt azért, mert a választási rendszerből következően a szavazástól való távolmaradás ma Magyarországon nem jelent önmagában elégséges „piaci kényszert”. Az országgyűlési választásoknak 2014-től ugyanis nincs részvételi küszöbe: ha egész Magyarországon csak százan mennének el szavazni, akkor is érvényesek lennének a választások. Ez azt jelenti, hogy az új választási rendszerben kevés szavazattal is lehet nyerni illetve erőfölényt szerezni más jelöltek, pártok fölött, ha elég kevesen vesznek részt a választásokon. Márpedig a pártoknak, jelölteknek sajnos csak akkor elengedhetetlen odafigyelniük az állampolgárok különféle érdekeire, nézeteire, ha valóban széleskörű az állampolgárok részvétele – azaz nem nyerhetnek vagy tehetnek szert nagyobb befolyásra anélkül, hogy ne vennének figyelembe sok különböző érdek- és nézetcsoportot. A részvételi küszöb hiánya tehát sajnos értelmetlenné teszi a választások bojkottálását, mint a politikai piac vélt kényszerítő eszközét. Tévedsz tehát, ha azt hiszed, a szavazás bojkottálásával átalakulásra ösztönzöd a politikai erőket. Ellenkezőleg: csak a részvételeddel tudsz nyomást gyakorolni és idővel igényeidnek megfelelőbbé alakítani a politikai kínálatot.

2. Ha az üzenet nem egyértelmű, nem üzensz vele semmit

Másrészt a szavazástól való tartózkodás még egy részvételi küszöb esetén sem közvetítene egyértelmű üzenetet a jelölteknek és a pártoknak. Ez egyszerűen azért van, mert a távolmaradásnak ezerféle oka lehet. Egy esősebb napon pl. kevesebb embernek van kedve szavazni. De az is lehet, hogy a választási eljárás sajátosságaiból adódóan túl sok, egyébként szavazni kívánó polgártársunknak túl nagy költséggel járt volna a szavazás (így pl. a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezőknek a külképviseleti szavazás). És persze az is egy a lehetséges az ezerféle magyarázat közül, hogy az állampolgárok egy részének nem tetszik a jelenlegi politikai kínálat. Ha az utóbbi a tartózkodás oka, abból a pártok esetleg levonhatnának következtetéseket (bár nem kell nekik, ld. előző pont). Csakhogy mi teszi egyértelművé a politikai erők számára, hogy ezek közül mégis melyik a távolmaradásod helyes értelmezése? Találgatni lehet, de lássuk be: az üzengetésnek nincs sok értelme, ha az üzeneted címzettje nem tudja egyértelműen értelmezni az üzenetedet.

A távolmaradás helyett a kompromisszumok árán történő szavazást választó stratégia előnye, hogy nincs rajta mit megfejteni. Ha egyszer makacs szavazóvá válsz, mindegy, miért szavaztál, mert a részvételt növelő tényezőként már nem lehet anélkül politikai erőfölénybe kerülni, hogy a Te nézeteidet, érdekeidet is figyelembe vennék. Bármi miatt megy el szavazni a szavazó, őt meg kell nyerni ahhoz, hogy egy párt vagy jelölt viszonylagosan nagyobb befolyásra tegyen szert, mint versenytársai.

De a politikai elit korrumpálódott, már nem bízom bennük

Sokan mindezzel együtt úgy vélik, nincs kedvük vagy gyomruk egy, a szemükben lejáratott politikai elit bármely tagjára vagy csoportosulására szavazni. Lehet, hogy azért nem mész el szavazni, mert a hivatalos politikát álságosnak tartod, és inkább a civil csoportosulásokban, alulról jövő kezdeményezésekben bízol, ha közéleti kérdésekről van szó.

Az ilyen kezdeményezések, csoportosulások jelentősége valóban óriási: a civilkedés minden demokráciában hozzájárul a politikai élet megújulásához, a választók egy-egy nézet- vagy érdekcsoportjának megjelenítéséhez, a politikába való becsatornázásához (különösen a választók valamely hátrányosabb helyzetű csoportja esetében). Sőt, a civil szerveződések fontos kontrollját is nyújtják a pártpolitikának. Csakhogy a civil szféra tevékenysége nem alternatívája, hanem egyszerre segítője és kontrollja, tehát kiegészítője a hagyományos politikának. A civil szerveződések önmagukban ugyanis nem gyakorolnak közhatalmat. Éppen ezért nem tudják a törvénykezésen és kormányzáson keresztül hatékonyan alakítani közös életfeltételeinket, megteremteni össztársadalmi szinten az együttműködés, vagy éppen a konfliktusok rendezésének összehangolt kereteit. Nem tudnak jogokat adni vagy korlátozni, nem tudják az érdekeidnek vagy nézeteidnek megfelelően alakítani az egészségügyet, az oktatást, vagy épp a nemzetstratégiát. Erre kizárólag a jogalkotás és a kormányzás alkalmas. Azt pedig, hogy ezekben a feladatkörökben képviselik-e az érdekeidet, hosszú távon részben épp az dönti el: hajlandó vagy-e elmenni szavazni. A politika olykor gyomorforgató, de legalább egy szempontból meglepően ígéretes: a randizással ellentétben türelmes és kitartó részvételeddel Te Magad alakíthatod a csúnya, megbízhatatlan, értékrendedet nem osztó jelölteket az igazivá.

Hová kell menni szavazni és mikor? Hogyan tud a lakóhelyétől távol szavazni? Egyáltalán, mire szavazhat az országgyűlési választásokon? Ezekről és még sok hasonló kérdésről további felvilágosítást talál az Országgyűlési választások 1x1-ünkben.

Mráz Attila

Politikai szabadságjogok Program

foto: compfight.com