Magyarországon az állam kivonult a HIV-prevencióból

Bár az Európai Bizottság nem tervezett újabb cselekvési tervet a jelenlegi HIV kommunikáció 2013-as lejártát követő időszakra, civil nyomásra sikerült elérni, hogy mégis lesz új HIV/AIDS "stratégiája" az Európai Uniónak. Magyarországon azonban még mindig csak tervezetként szerepel a Nemzeti HIV/AIDS Munkaterv, miközben a járványügyi adatok egyre elrettentőbbek.

"Right to health, right to life" (Az egészséghez való jog, az élethez való jog) címmel tartott közös emberi jogi konferenciát Brüsszelben május 27-28-án az Európai Unió és az UNAIDS, az ENSZ HIV/AIDS ellenes programja. A nyitó ülésen felszólalt Tonio Borg, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi és egészségügyi biztosa. Elmondta, hogy bár jelentős haladást értünk el Európában a HIV/AIDS-elleni küzdelemben, még igen sok a tennivaló, ezért az EU 2013 után újabb HIV/AIDS ellenes keretprogramot (framework) hoz létre, amely felvázolja az elkövetkező évek cselekvési tervét az Unió tagállamaiban és a szomszédos országokban.

Bár az Európai Unióban a 2000-es évek elejére stabilizálódott a helyzet, sőt csökkenni kezdett az új HIV-fertőzések száma, az elmúlt évek gazdasági megszorító intézkedései számos országban súlyosan érintették a prevencióval foglalkozó szervezeteket, mivel egyre kevesebb pénz jut szűrésre és ártalomcsökkentésre. Legmarkánsabb példája ennek a görögországi vagy a romániai helyzet, ahol a tű- és fecskendőcsere programok esetében drasztikusan csökkent illetve teljesen megszűnt az állami támogatás, minek következtében járvány tört ki az injektáló szerhasználók körében. Ettől tartanak a magyar ártalomcsökkentő szakemberek is, hiszen a hazai tű- és fecskendőcsere programok is súlyosan alulfinanszírozottak, az állam pedig már több alkalommal megpróbálta kihúzni magát a prevenció feladatából.

Az elmúlt évben nem csak a tűcsereprogramokra, hanem más, a HIV megelőzés szempontjából kulcsfontosságú szervezetek prevenciós munkájára sem jutott egyetlen fillér állami támogatás sem. Ennek következtében több éve sikeresen működő prevenciós programok húzták le a rolót : leállt a Háttér nevű szervezet által finanszírozott óvszer-automata, Budapest egyetlen hosszú ideje civilek által működtetett anonim szűrőállomásán korlátozni kellett a szűrések számát, és több szervezet csak a külföldi támogatásnak köszönheti, hogy továbbra is folytatni tudja megelőző és felvilágosító tevékenységét. Emellett az egészségügyi kormányzatnak már több mint három éve nem sikerült létrehoznia az új Nemzeti AIDS Stratégiát, a régi pedig még 2010-ben lejárt.

Magyarországon tehát lényegében állami szerepvállalás nélkül zajlik a HIV-prevenciós munka, és a civil szervezetek munkáját sem támogatják.Nem csoda, hogy az elmúlt években folyamatosan 30-40%-kal emelkedik a diagnosztizált új HIV-fertőzések száma. Soha nem találtak még annyi új HIV-fertőzést, mint 2012-ben (219 fő), és 2013 első negyedéves adatai is újabb emelkedést mutatnak (68 fő). Célzott, például fiataloknak szóló szűrőkampányok egyáltalán nem voltak, és a szűrések európai viszonylatban is alacsony száma megfelelő finanszírozás hiányában tavaly tovább csökkent. Az új fertőzések számának emelkedésénél is súlyosabb az AIDS megbetegedések számának drasztikus emelkedése. Ez év első 21 hetében 25 AIDS megbetegedést regisztráltak, ami pontosan két és félszerese az erre az időszakra vonatkozó többéves átlagnak: 2012-ben például 9 AIDS megbetegedés történt ugyanebben az időszakban. Az AIDS esetek számának drasztikus megemelkedéséből arra lehet következtetni, hogy nagy a látencia, azaz a fel nem derített esetek aránya. Azok, akiknél kialakul az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) nagy valószínűséggel több éve, akár 10-15 éve is hordozzák magukban a HIV vírust, de diagnózis hiányában nem tudják náluk időben elkezdeni a gyógyszeres kezelést, ami pedig alapfeltétel az immunrendszer védekező képességének megőrzéséhez. Ezeknél a betegeknél sokkal nehezebb, néha már nem is lehetséges az immunrendszer visszaépítése, várható élettartamuk és életminőségük jelentősen csökken. Az időben diagnosztizált fertőzés azonban jól kezelhető, a hatékony terápiának köszönhetően a HIV-vel élők elérhetik az adott társadalomban születéskor várható életkort, dolgoznak, adót fizetnek, családot alapíthatnak és az elnyomott vírusszaporodás következtében nem is fertőznek tovább. Ehhez azonban ismerni kell a HIV-státuszunkat, amely az erős stigma és a nem éppen támogató körülmények miatt nem egy egyszerű feladat ma Magyarországon.

Míg itthon az állam teljesen kivonult a prevenciós munkából, addig az Európai Unió éppen most indította el - számos ország és európai szervezet részvételével - a nemzeti HIV-prevenciós programok és projektek minőségjavítására irányuló három éves nagy akciótervét. A korábban IQhiv néven ismert program (http://www.iqhiv.org/home.html) európai méretűvé nőtte ki magát. Az EU Egészség és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának jelentős anyagi támogatásával megvalósuló intézkedéssorozat célja, hogy javítson a prevenciós programok minőségén, és létrehozzon egy olyan minőségbiztosítási rendszert, amelynek a jövőben minden prevenciós programnak meg kell felelenie. A programban való részvételhez miniszteri szintű szándéknyilatkozatot kellett aláírni, és biztosítani az EU-s projekteknél megszokott 40%-os önrészt. Szlovénia esetében, ahol egy civil szervezet a fő partner, az önrészt 10%-ra csökkentették, amelyet a szlovén egészségügyi minisztérium a HIV-prevencióra szánt éves költségvetéséből fedez. Magyarország ebből a projektből is kimaradt, az állam nem csak a prevencióval nem foglalkozik, de a még működő programok minőségének javítását sem tekintette fontosnak: a szakállamtitkári nyilatkozat hiányában kimaradtunk a programból.

Éveken keresztül mindegyik, a magyarországi HIV-helyzetről szóló jelentés úgy kezdődött, hogy a helyzet "kedvezően" alakul. Sajnos a mai trendek azt látszanak igazolni, hogy azoknak volt igazuk, akik arra figyelmeztettek, nem szabad ölbe tett kézzel ülni, hanem előre megtervezett stratégiával, kormányzati ciklusokon túllépő állami támogatással és szerepvállalással lehet csak megtartani Magyarország alacsony fertőzöttségű státuszát. Ennek hiányában az egyre rosszabb járványügyi statisztikák mutatják majd a magyarországi HIV-járvány kibontakozását.
A kormányzatnak a prevencióhoz való hanyag hozzáállása miatt mind a HIV-vel élők, mind a nem fertőzöttek egészséghez és élethez való joga súlyosan csorbul.

Bagyinszky Ferenc
a TASZ HIV/AIDS programvezetője