A hallgatói önkormányzat vezetőinek juttatásait szeretné egy egyetemista megismerni. A tét az, hogy a diákok átláthatják-e választott vezetőik és az egyetem kapcsolatát. A sajtóban elterjedt tévhír szerint a bíróság elutasította a keresetet, ezzel szemben a per még csak most kezdődik igazán. 

„Elutasították az ELTE-s diák keresetét” címmel a Magyar Nemzet és az mno.hu arról számolt be január 25-én, hogy az adatigénylési per befejeződött, mielőtt elkezdődhetett volna. Ez korántsem így van, ezért a tisztánlátás érdekében beszámolunk a perrel kapcsolatos eddigi eseményekről. 

Egy egyetemi hallgató megkeresésére a TASZ elvállalta a jogi képviseletet az ELTE ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. A hallgató az adatigénylésében kíváncsi volt többek között az ELTE jogi kar hallgatói önkormányzatának (HÖK) zárszámadásaira, a tisztségviselőknek kifizetett juttatásokra és a számukra közéleti- és jutalomkeret terhére folyósított kifizetésekre is.

A HÖK működése körében közpénzzel gazdálkodik, ezzel köteles elszámolni. ELTE-n innen és túl a felsőoktatási hallgatók körében régóta elterjedt az a vélekedés, hogy az aktuális HÖK nem a diákok érdekeit tartja elsősorban szem előtt, és – finoman szólva – nem bánik megfelelően a rendelkezésére bocsátott közpénzekkel és egyéb bevételekkel. A hallgatók demokratikus érdekképviselete nélkülözhetetlen tevékenység, azonban a gyakorlatban ez ritkán párosul átláthatósággal és számonkérhetőséggel, akár a hallgatók érdekében kifejtett tevékenységre, akár a pénzügyekre gondolunk.

A közérdekű adatok megismerése nemzetközileg elismert alapjog. Az információszabadságról szóló törvény mindenki számára biztosítja a közérdekű adatok megismerhetőségét. Többek közt garantálja a közhatalom ellenőrizhetőségét, működésének átláthatóságát, a megalapozott véleménynyilvánítás lehetőségét. A felsőoktatási törvény alapján a HÖK egyes feladatai kapcsán közfeladatot lát el, tisztségviselői pedig közfeladatot ellátó személyek. Ebből következik, hogy a kért adatok egy része közérdekűnek minősül, így az ELTE jogellenesen tagadta meg azok kiadását. A HÖK-ös tisztségviselőkre vonatkozó személyes adatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy például a HÖK elnöke, a HÖK lapjának főszerkesztője közfeladatot ellátó személyként jár el, ezért e tekintetben a rájuk vonatkozó adatok közérdekből nyilvánosak.

Miután a közérdekű adatigénylését az egyetem elutasította, a hallgató a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, amely megerősítette, hogy a kért adatok nagy része közérdekű adatnak számít, ezért felszólította az ELTE-t az adatigénylés teljesítésére. Az egyetem azonban még ennek ellenére is megtagadta azt. Ezzel a kért adatok iránt immár bírósághoz szükséges fordulni. A keresetlevelet először 2012. december elején nyújtotta be a TASZ ügyvédje, majd egy formális indokú elutasítást követően újból előterjesztette, melyet a bíróság befogadott és a tárgyalást február 19-i időpontra tűzték ki.

A tárgyalás pontos helyét és idejét közölni fogjuk a TASZ honlapján lévő tárgyalási jegyzékben, és az érdeklődőket arra buzdítjuk, hogy kísérjék figyelemmel a per alakulását, akár jöjjenek is el a tárgyalásra, hogy elsőkézből értesüljenek az eseményekről.