Egyszerű választójogi kérdést tettünk fel a KIM-nek, az első válasz szerint egy egyéni képviselői indítványról nem őket kéne faggatnunk.

A zavarba ejtő kérdés a gondnokság alá helyezett személyek választójogára vonatkozott. Az Alaptörvény ugyanis lehetővé teszi választójoguk korlátozását akkor, ha erről bírósági döntés áll rendelkezésre. Adatkérő levelünkben (pdf) részletesen ismertettük a magyar szabályozással ellentétes nemzetközi jogi helyzetet, majd feltettük a kérdést, a kormány hogyan kívánja orvosolni az Alaptörvény által megalapozott jogsértést. Végül kértük a minisztériumtól, hogy juttassa el számunkra a releváns hatástanulmányokat. Meglepő választ kaptunk.

A minisztériumtól két levelet kaptunk. Első (pdf), április 20-án kelt válaszuk az alábbi volt:

“Figyelemmel arra, hogy az Alaptörvényt képviselői önálló indítványként nyújtották be, és ezzel kapcsolatban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak hatástanulmány-készítési kötelezettsége nem volt, az Alaptörvény XXXIII. cikk (6) bekezdéséhez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nem készített hatástanulmányt. Kifejezetten a tárgykört érintő szakértői tanulmányt továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nem készíttetett.”

Miért fontos a választójog elismerése?

10 perces cikk: Túl a peremen

30-45 perces cikk: A láthatatlan cenzus

A válasz kétszeresen is meghökkentő. Egyfelől meghökkentő az, hogy a kormány, vagy legalábbis a KIM nem vállal felelősséget az Alaptörvényben foglaltakért. Másfelől: egy hatvanezer magyar állampolgárt érintő alapjogi, válaszójogi kérdésben a minisztérium egyetlen hatástanulmányt sem tud felmutatni.

Ki felel az Alaptörvényért?

Az Alaptörvényt valóban egyéni képviselői indítványként nyújtották be, a beterjesztők pedig a FIDESZ és a KDNP országgyűlési képviselői voltak. A jogalkotásról szóló törvény elméletileg az egyéni képviselőket is kötelezi az előzetes hatásvizsgálatra, amelynek elmaradásához semmilyen szankció nem kötődik, így az enélkül elfogadott jogszabály nem lesz érvénytelen. Ugyanez igaz a társadalmi egyeztetésre is. A minisztériumok kötelesek társadalmi egyeztetést tartani (ezt persze nem mindig tartják be), de az egyéni képviselői indítvány esetében nincsen véleményezés a törvénytervezet fázisban. A következő fázis pedig a törvényjavaslat, amikor a parlament elé viszik a szöveget. Ilyenkor közzétételre kerül, és természetesen lehet véleményezni.

A KIM-nek szűken vett jogi értelemben igaza van akkor, amikor adatkérésünk kapcsán a képviselőkhöz utal minket, ezzel azonban azt is mondja, hogy a kormány nem felel az Alaptörvényért. Egy elfogadott jogszabályért a politikai felelősség mindig az igennel voksoló képviselőket terheli, de a politikai kultúra hiányára utal az, ha a minisztérium éppen az Alaptörvény kapcsán kezd el másokra mutogatni.

Ki felel a kérdésre?

Feltehetően a KIM-ben is érezték az ellentmondást, ezért első válaszukban ígéretet tettek rá, hogy 30 napos határidővel tájékoztatnak álláspontjukról. A május 11-én kelt második levél (pdf) szerint ez az alábbi:

“Álláspontunk szerint az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése, valamint a végrehajtási jogszabályok nem sértik a fogyatékkal élő személyek jogaival kapcsolatban Magyarországot kötelező nemzetközi jogi rendelkezéseket. A Kormány a hatályos – a korábbi Alkotmányban foglaltakhoz képest jóval előremutatóbb – szabályozás megváltoztatását nem tervezi.”

(A TASZ filmjében gondnokság alá helyezett emberek és szakértők vitatják a KIM és Harrach Péter állításait. A korlátozást az Új Polgári Törvénykönyv kodifikációjáért felelős miniszteri biztos is ellentmondásosnak tartja.)

A 30 nap alatt kiokoskodott válasz egészen elképesztő, hiszen adatkérő levelünkben részletesen lajstromba szedtük azokat a forrásokat, amelyek a korlátozást megalapozó cikket egyértelműen szembe állítják a nemzetközi emberi joggal. De a kormánynál az ENSZ Fogyatékos személyek jogairól szóló egyezménye, a Velencei Bizottság és az Európa Tanács Miniszterek Bizottságának dokumentumai semmit nem számítottak.

Adatkérésünket elküldtük a FIDESZ és a KDNP frakcióvezetőinek is. A FIDESZ-től a határidő lejárta ellenére mindeddig nem érkezett válasz. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azonban válaszolt. Levelében (pdf) jelezte, hogy bár ő maga nem tartozik az Alaptörvényt jegyző képviselők közé, véleménye szerint "a bíróságtól nem lehet elvitatni annak lehetőségét, hogy az orvosszakértői véleménnyel alátámasztott legindokoltabb esetekben - a belátási képesség oly mértékű korlátozottsága miatt - a nagykorú személyt választójogának gyakorlásában korlátozza."

Az ENSZ is érdeklődik

Úgy véljük, hogy a magyar állam által elismert nemzetközi szervezetek és dokumentumaik, az aláírt nemzetközi egyezmények, valamint az Alaptörvény közötti ellentmondásra sem a KIM, sem Harrach Péter nem adott kielégítő választ. Az ő véleményük nem közömbös, de az alaposan kimunkált nemzetközi jogi alapvetések ennél részletesebb, alaposabb választ érdemelnek. Arról nem is beszélve, hogy az Alaptörvény kimondja azt is, hogy “Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.”

A nemzetközi jogi szabályozásról 10 percben:

Az utolsó választójogi mozgalom

Ezt a választ hamarosan meg kell adniuk. Az ENSZ illetékes bizottsága jelenleg vizsgálja azt, hogy hazánk mennyiben felel meg a Fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény vállalt előírásainak. Márpedig az egyezményben azt vállaltuk, hogy minden akadályt elhárítunk a fogyatékos személyek politikai jogainak érvényesülése elől.

Verdes Tamás