A tudáshiány előítéletességet okoz

Jeffrey Weeks angol szociológus szerint „…az AIDS jóval több kísérteties és kíméletlen betegségnél. Egy olyan kor szimbólumává vált, amelyben a félelem, az előítélet és az irracionalitás küzd az értelem, a felelősség és a közösségi erőfeszítések ellen”.

Megfelelő tudás hiányában félnek és előítéletesek a magyarországi középiskolások a HIV-vel élőkkel szemben, derült ki egy friss kutatásból. A felmérést (pdf) a Visegrádi Alap támogatásával, magyar, szlovák és cseh 10. évfolyamos diákokkal végezték, a magyarországi partner az Egészséges Ifjúságért Alapítvány volt. Magyarországról váci középiskolások vettek részt a kutatásban, a HIV/AIDS kérdéskörrel kapcsolatos tudásukról kérdezték őket.

Érdekli őket a téma, de kevés a tudásuk

A kérdésekre adott válaszokból az derült ki, hogy a diákokat foglalkoztatja a szexualitás és a szexuális úton terjedő fertőzések, köztük a HIV és megelőzésének a módja, de 91.7 százalékuk saját és kortársaik tudását sem tartja megfelelőnek. 46,6 százalékuknak semmilyen információja nincsen a magyarországi AIDS probléma kezeléséről, azaz a prevenciós programokról és a kezelési lehetőségekről. Bár Magyarországon elméletileg minden középiskolában tartanak egészségfejlesztési programokat, amelyeknek részét képezi a HIV-prevenció is, a TASZ felmérése szerint a gyakorlatban sajnos ez egyáltalán nem, vagy csak kevés óraszámban valósul meg. A megkeresett iskolák közül alig több mint a fele, 58 százalék válaszolt a kérdéseinkre, közülük is mindössze 14 százalék építi be a HIV/AIDS prevenciót az egészségfejlesztési programjába. A többi válaszadó iskola külön óraszámban foglalkozik a HIV/AIDS kérdéssel, jelentős részük, 45 százalék azonban tanévenként mindössze 1-2 órát biztosít erre a célra.

A „Youngsters against AIDS” (Fiatalok az AIDS ellen) felmérés adatai szerint is a diákok mindössze 42,8 százaléka szerzi be a HIV-vel kapcsolatos információit iskolai prevenciós programokból, ugyanakkor több mint 60 százalék szívesen fogadná ezeknek a programoknak az információit.

Szexuálisan aktívak a 13-14 évesek

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) 2010-es kutatása (pdf) is rámutatott, hogy a fiatalok korán kezdik szexuális életüket: fiúknál 13,5, lányoknál 14 év az átlagéletkor. A mostani felmérés is megerősíti ezeket az adatokat, a megkérdezettek több mint a felének, 50,8 százaléknak volt már szexuális kapcsolata, a HIV-ről ugyanakkor hiányos információkkal rendelkeznek. Azt, hogy az óvszerhasználat véd a HIV-fertőzéstől a megkérdezettek több mint 90 százaléka helyesen tudta, ennek ellenére óvszert 3-ból csak 2-en használnak rendszeresen. Arról viszont, hogy anyáról magzatra is átvihető a vírus (vertikális fertőzési mód) kevesebb mint a felük hallott, illetve azt, hogy az egyéb szexuális úton terjedő fertőzés jelenléte megnöveli a HIV-fertőzés esélyét, csak minden 5. diák tudta. A HIV-szűrésről is viszonylag keveset tud ez a korosztály, a válaszadók csupán 9,5 százaléka van tisztában azzal, hová forduljon, ha HIV-szűrésen szeretne részt venni, és csak minden negyedik tudja, hogy 16 éves kortól már nem kell szülői beleegyezés ehhez a vizsgálathoz sem.

Szolidárisak, de félelmeik miatt előítéletesek

Egy korábbi felmérésből (pdf), amelyben azt vizsgálták, hogy mennyire van jelen a kirekesztés az iskolákban, arra a kérdésre, hogy kiket nem választanának semmiképpen padszomszéduknak, a válaszadó diákok a HIV-fertőzötteket tették a harmadik helyre. Mindezt annak ellenére, hogy a HIV nem fertőz hétköznapi kapcsolatok, így az iskolai vagy óvodai élet során sem, és a vírus felfedezése óta egyetlen olyan esetről sem tudunk, ahol valaki oktatási környezetben fertőződött volna meg. Az irreális félelmeket a HIV estében is az információ hiánya, illetve a tévhitek keltik. Bár a válaszadóknak nagyon kis része ismer HIV-vel élőt vagy AIDS-beteget, tehát személyes tapasztalatuk nincs, mégsem szeretnének egy padban ülni egy HIV-pozitívval. Ugyanakkor a HIV-ről szóló kérdőívben már a diákok 77,6 százaléka védené a HIV-vel élőket a kirekesztéstől, ezzel az idősek és a fogyatékkal élők után a harmadik leginkább védendő társadalmi csoportnak tekintik őket. Alapvetően tehát nem utasítják el a HIV-vel élőket, de a fertőzéstől való félelmükben kerülnék velük a hétköznapi érintkezés minden formáját.

Egészségfejlesztés, szexuális nevelés és HIV-prevenció

A fiatalok az egyik célcsoportja a UNAIDS, az ENSZ HIV/AIDS-szel foglalkozó szervezete programjainak is, mivel az újonnan regisztrált HIV-fertőzéseknek az egyharmadát a 14-29 éves korosztályban diagnosztizálják (UNAIDS - 2007). A nemrég indult CrowdOutAIDS projekthez több mint 5000 fiatal véleményét és javaslatait használták fel, hogy a UNAIDS hatékonyabban tudjon együttműködni velük az AIDS elleni küzdelemben. Az ajánlások között szerepel, hogy a fiatalokat minél szélesebb körben be kell vonni a prevenciós programokba, és megfelelő forrásokat kell biztosítani ezeknek a programoknak a megvalósításához. A dokumentum fontos területként jelöli meg az információhoz való hozzáférést. A megfelelő információk birtokában a fiatalok egyrészt könnyebben tudnak jó döntést hozni, így elkerülhetik, hogy megfertőződjenek HIV-vel, másrészt csökken a félelmek és tévhitek okozta előítéletesség, mely hosszú távon a HIV-vel élők mindennapjait megnehezítő stigma csökkenéséhez vezet.

Ehhez viszont szükség van friss és a fiatalokat is érdeklő információ átadására, azokon a felületeken, amelyeket a fiatalok szívesen használnak. A kutatásból is kiderült, hogy egy ilyen fórum lehet az iskolai egészségfejlesztésen belül végzett HIV-prevenció.

Bagyinszky Ferenc, a TASZ HIV/AIDS Program vezetője