Iskolabezárás: erre a 8 kérdésre haladéktalanul választ kell adnia a kormánynak

Az iskolabezárás elrendelése, amit pénteken késő este jelentett be a miniszterelnök, felelős lépés a koronavírus terjedésének megállítására. Ám az oktatás az ország legnagyobb ellátórendszere, és a bezárása rengeteg megoldandó problémát okoz. Az eddig bejelentett intézkedések önmagukban teljesíthetetlenek, és ha nem kezelik haladéktalanul a problémákat, félő, hogy az iskolabezárás nem hozza meg a gyakorlatban a kívánt eredményt. Összeszedtük, hogy melyek azok az égető kérdések, amelyekre másfél nappal a zárlat élesedése előtt, szombat délután még nincs válasz.

• Ki vigyáz a gyerekekre? Ez a legnagyobb kérdés, amire az Operatív törzs szombat délutáni sajtótájékoztatója alapján a kormánynak egyértelműen nincs válasza. Adottnak veszik, hogy a szülők fognak vigyázni rájuk, de a sajtótájékoztatón megjelent az az elgondolás is, hogy több család, szomszédok egymással összefogva szervezzék meg a felügyeletet. Felhívják a figyelmet, hogy az idősek a legveszélyeztetettebbek a járvány szempontjából – még a miniszterelnök is kiemelte, hogy ne a nagyszülők vigyázzanak a gyerekekre. De akkor kicsoda?

• Mi lesz a szülő munkájával (és munkahelyével)? Hogyan pótolják a szülők jövedelmét? Ha tehát nagyjából az egyetlen járható út az, hogy a szülő vigyáz a gyerekére, ő mire hivatkozhat a munkáltatójánál? A jelenlegi szabályok szerint nincs lehetőség arra, hogy bejelentse: ő holnaptól otthon marad a gyerekével. A sajtótájékoztatón az derült ki, hogy a kormánynak eddig nem született válasza erre a kérdésre. Ha lesz is szabály, ami lehetővé teszi, hogy a szülő otthon maradjon, azt is rendezni kell, hogy ki fedezi a munkabérét, amíg otthon van. Erre egyelőre szintén nincs kormányzati válasz.

• Mi lesz azokkal a gyerekekkel, akikre nem tud vigyázni családtag? Még ha születik is olyan szabály, ami lehetővé teszi a dolgozó szülőnek, hogy távol maradjon a munkavégzéstől a gyerekfelügyelet miatt, rengeteg olyan munkakör van, amit el kell látni karantén idején is. Mi lesz az orvosok, ápolók, buszsofőrök, pékek, kasszások, katasztrófavédők, szociális gondozók, vagy, hogy mást ne mondjunk, a tanárok gyerekeivel? A kormány szerint az iskolákban lesz gyerekfelügyelet, de az állam szemlátomást reménykedik abban, hogy a szülők túlnyomó többsége képes lesz gondoskodni a házi felvigyázásról. A fentiek tükrében nem világos, hogy ennek a reménynek mi az alapja. Arról nem is beszélve, hogy a vírus terjedése szempontjából nem igazán van különbség aközött, hogy a gyerekek tanítási órákon, vagy a közös felügyelet miatt vannak együtt.

• Mi lesz a bölcsődékkel, óvodákkal? Ezekről nem szólt a kormányfő, az Operatív törzs sajtótájékoztatóján viszont az derült ki, hogy – bár megtehetné –, a bölcsődékkel, óvodákkal a kormány egyszerűen nem foglalkozik. Visszaadja az önkormányzatoknak a szerdán elvett jogot, hogy rendkívüli szünetet rendeljenek el és reménykedik, hogy a nyárihoz hasonló, csökkentett üzemmódban működjenek, de ennél többről nem rendelkezik. A kormány reménye szerint ezt is megoldják majd a szülők, de az óvodákban, bölcsődékben is lesz valamiféle gyerekfelügyelet, lehetőség szerint az épületben szétszórva, egymástól távoli csoportokban. Itt tehát ugyanúgy felmerülnek azok a kérdések, mint az iskolák esetében: vajon életszerű-e, hogy a szülők túlnyomó többsége képes lesz az otthoni gyerekfelügyeletről gondoskodni?

• Mi lesz az ellátásra szoruló gyerekekkel? Szégyenletes, hogy 2020-ban így van, de igaz: a gyerekek egy jelentős hányada számára még mindig csak az iskolában, óvodában biztosított a rendszeres (meleg) étkezés. A kormány itt is arra hivatkozik, hogy ez önkormányzati feladat, oldják meg a települések. Az iskolai konyhák működhetnek, de az étkezőt nem lehet használni. A sajtótájékozatón utaltak arra, hogy az ételek kiszállítását is meg kell oldaniuk a településeknek, de hogy hogyan és miből, azzal a kormány nem foglalkozott.

• Mi lesz a munka nélkül maradókkal? Számos kiszolgáltatott munkavállaló van, akiknek könnyen lehet, hogy választaniuk kell a gyerekmegőrzés és a munka megtartása között. Sokan lehetnek olyanok is, akik nincsenek bejelentve, zsebbe kapják a fizetésüket, így nem védettek munkaügyi szempontból, vagy pont a járvány hatására bocsátják el őket. A legkiszolgáltatottabb munkavállalókról beszélünk, mint amilyen például a wc-s néni egy romkocsmában vagy a takarító az airbnb-szálláson. Ha az ő bevételeik megszűnnek, könnyen lehet, hogy nem tudják fizetni az albérletüket, utcára kerülhetnek. Az ő megsegítésükről egyelőre semmi hír.

• Hogy fog kinézni a gyakorlatban a „tantermen kívüli digitális munkarend”? Bár a „köznevelési akciócsoport” vezetője, Maruzsa Zoltán államtitkár szerint még ma (szombaton) megjelenik az a módszertani útmutató, ami alapján megtörténhet a digitális átállás, ez aligha lesz elegendő. A legtöbb tanár soha életében nem végzett távoktatást, nyilvánvalóan szükség lenne szakmai felkészítésre, tartalmi és módszertani ajánlásokra. Ezen kívül digitális tananyagra is szükség lesz, olyan feladatokra, tesztekre, amelyek átültethetők a virtuális térbe. Ezek előállítása nyilván nem megy egyik percről a másikra, de az oktatási államtitkár nem tett említést arról, hogy ilyenen dolgoznának. És megint csak itt van a legszegényebb, hátrányos helyzetű gyerekek csoportjának kérdése, akiknél nincs otthon internet és számítógép. Vajon mennyire életszerű, hogy, amint mondják, ők majd telefonon vagy levélben kapják meg a tananyagot? Vagy ezek a gyerekek mégiscsak menjenek el egy internet-hozzáféréssel rendelkező helyre, ezzel nagyobb fertőződési-fertőzési kockázatot vállalva? Vagy fogadjuk el, hogy kiesnek a tanulásból, tudva, hogy ezzel még hátrányosabb helyzetbe kerülnek?

• Mi lesz az érettségivel? Bár távolinak tűnhet, de nagyjából két hónap múlva megkezdődnek az érettségik. Ha az érettségizők a megszokottól eltérő rendben fognak vizsgázni, arról most kellene döntést hozni. Egyrészt azért, mert az érettségizőknek tudniuk kell, hogy pontosan milyen formájú vizsgára készüljenek. Másrészt azért, mert ha a szokásostól eltérő vizsarendszert (például digitális vizsgát, vagy skype-on keresztül szervezett szóbeliket) akarnak kialakítani, arra két hónap extrém rövid idő lesz. A miniszterelnök erről csak annyit mondott a videóüzenetében, hogy „jó esélyünk van arra, hogy a szokott rendben meg tudjuk tartani az érettségi vizsgákat”. Azért érdemes lenne egy B tervvel is készülni, mégpedig most, azonnal.

Asbóth Márton

Photo by Mwesigwa Joel on Unsplash