Öt hely, ahova nem mehetnének be a képviselők

Súlyosan korlátozná a kormánypárti többség az országgyűlési képviselők jogait egy friss törvénymódosító javaslattal. Az új szabályok alapján akár 60 napra is ki lehetne tiltani képviselőket az Országgyűlés épületéből és intézményeiből, de drasztikus mértékű bírságokat is kilátásba helyez az új tervezet a “renitens” képviselők számára.

Nem csak a “rendbontáson” ért képviselőket érintené érzékenyen az új tervezet. Várható volt, hogy a tavaly decemberi események után a kormánypártok vissza akarják majd nyesni a képviselők viszonylag széleskörű belépési jogait a közintézményekbe. Az országgyűlési törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy 

A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő - a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon - jogosult a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek és a vámhatóság működésére szolgáló területre is belépni. E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.

A rendelkezés értelmében néhány kivételtől (pl. bírósági tanácsülések) eltekintve az országgyűlési képviselők bármely állami intézménybe bemehetnek és megfigyelhetik, hogyan gyakorolják a közhatalmat, és hogyan látnak el más közfeladatokat. Ez a megfigyelési jog garantálja, hogy az országgyűlési képviselők betölthessék a parlament egyik legfontosabb funkcióját: ellenőrizhessék az állami hatalom gyakorlásának jogszerűségét.

A javaslat szerint a képviselőknek a jövőben csak arra lenne lehetőségük, hogy egy-egy intézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetve információkat kérjenek. Pedig vannak esetek, amikor éppen a képviselők meglepetésszerű, személyes jelenléte a garancia arra, hogy az állampolgárokat érintő információk valóban rendelkezésre álljanak. Mégis milyen információt adna egy vezető - akinek az írásbeli válaszadásra nyilván pár napos határideje is lenne - a saját maga által vezetett intézmény visszásságait firtató kérdésekre? Különösen, ha a belépési jog híján nem is lehet ellenőrizni, hogy igaz-e az, amit mond.

Számos esetben nem is konkrét, papírra vethető információk megszerzése a képviselők célja, hanem egyfajta “helyszíni szemle” végzése: így láthatják, hogy egy intézményben milyen állapotok uralkodnak, kik tartózkodnak ott, milyen munka folyik (vagy éppen nem folyik).

Nézzünk is öt példát, amikor a képviselők személyes jelenléte kifejezetten fontos volt - következzen öt hely, ahova a javaslat elfogadása esetén többé nem lenne bejárása az ellenőrzési feladatokat végezni kívánó képviselőknek.

Gyermekotthonok

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő számolt be arról a botrányos esetről, amikor az állami gondozásba vett gyermekek (bezárni tervezett) lakóhelyéül szolgáló fóti gyermekotthonban 5-6 fok volt a kazán meghibásodása miatt. Ezt a hibát közvetlenül azután hárították el, hogy a képviselő beszámolt az állapotokról a közösségi médiában.

Tranzitzónák

Szintén a független képviselő volt az, aki többször belépett a magyar-szerb határon álló határkerítésnél található tranzitzónákba és tájékozódott arról, hogy az ott lévőket milyen körülmények között tartják a zárt területen. Látogatása nyomán derült fény arra, hogy rengeteg gyermek tartózkodik itt, köztük súlyos beteg is. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az éheztetés mindennapos a tranzitzónában. Ez egyébként olyan terület, ahova eleve rendkívül korlátozott a belépési jog, a képviselőkön kívül csak nagyon kevesen mehetnek be.

Választási bizottságok ülése; szavazatszámlálás

A választások, a szavazatszámlálás tisztaságát nemzetközi megfigyelők és a sajtó is ellenőrizheti, de a TASZ állásfoglalása nyomán - amit a Nemzeti Választási Iroda is elfogadott - a képviselők számára is nyitott a lehetőség, hogy a szavazatszámlálást figyelemmel kísérjék. A javaslat elfogadása esetén ez a lehetőség megszűnne, tehát a választások tisztaságát kevésbé lehetne ellenőrizni.

Állami munkáltatók

Tavaly hatalmas felháborodást keltett a rabszolgatörvényként ismert Munka Törvénykönyve-módosítás. Ellenzéki képviselők egy csoportja ezért személyesen ment el a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságra, hogy ott tájékozódjon a dolgozók munkakörülményeiről, és arról, hogy alkalmazzák-e náluk a módosított törvényt. A válasz igen volt.

MTVA-székház

A legközismertebb példa, és talán az egész törvénymódosítás kiindulópontja az épületkomplexum, ahol tavaly decemberben az ellenzéki képviselőkkel szemben erőszakosan léptek fel az épület biztonsági őrei, annak ellenére, hogy a képviselőket beengedték az épületbe, tehát mindenki tudta, hogy jogszerűen tartózkodnak ott. Ha elfogadják a törvényt, a jövőben a képviselők Papp Dániel vezérigazgatótól kérhetnének “előzetesen egyeztetett módon” tájékoztatást.

Döbrentey Dániel