Ne olvasd el, mert drogos leszel!

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma amiatt vonhatja meg a támogatását a DUE Médiahálózattól, amiért a diákújságíró lapban a fiatalok olyan témáról szólaltattak meg szakértőket, ami minden fiatalt érinthet, ez pedig a marihuána legalizálása. A demokratikus közbeszéd súlyos válságtünete, hogy egy releváns, több országban is felmerülő drogpolitikai kérdésről még egy kiegyensúlyozott, objektív és pártatlan cikk sem jelenhet meg állami támogatással.

Legitim kérdésfelvetés szakértői megvitatása

Arról vitatkozni, hogy a kábítószereket hogyan szabályozzuk, világszerte legitim. A kannabisz különleges helyet foglal el ebben a vitában, hiszen globálisan a leggyakrabban használt illegális szer, aminek fogyasztása – szakértői elemzések szerint – relatíve alacsony kockázattal jár (ellentétben például a legális alkohollal és dohánnyal). Több ország ezért a kábítószerek kevésbé kockázatos kategóriájába sorolja a kannabiszt és vannak, akik egyenesen legalizálták a rekreációs használatát (Uruguay, Kanada, az USA több állama). A kannabisz használata azonban nem veszélytelen, ezért a legalizációval kísérletező államok különös figyelmet fordítanak az ártalmak megelőzésére és csökkentésére. Az USA-ban jelenleg 9 államban jött létre a kannabisz legális piaca és a hozzá fűzött remények többsége bevált – kiváltképp a fiatalkori kipróbálások csökkentésének tekintetében. A DUE cikke tehát olyan szabályozási kérdést jár körbe, amely a világ demokráciáiban legitim politikai kérdésnek minősül. Világszerte továbbra is élénk vita övezi a kannabisz fogyasztásával, forgalmazásával kapcsolatos különböző szakpolitikai javaslatokat.

Fontos azonban tudni, hogy minden legalizációs megközelítés alapja a fiatalkorúak védelme, ami egybecseng a kormány  Nemzeti Drogellenes Stratégiájának célkitűzésével is. Akár Kanadára, az USA-ra vagy Uruguayra tekintünk, minden modell elsődleges célja, hogy a fiatalok ne juthassanak kannabiszhoz. Ezt rendszerint a nemzeti dohányboltok rendszeréhez hasonló formában biztosítják, ahova csak felnőttek léphetnek be és ahol kannabiszon kívül más terméket nem lehet értékesíteni. Emellett szigorúan tiltják a reklámokat és a kannabisz legális vásárlásából befolyt adó egy jelentős részét drogprevencióra, illetve szenvedélybeteg-ellátásra fordítják.

A Magyar Idők számára a DUE-cikk legaggasztóbb megfogalmazása az, hogy a „legalizálást az iskolában kell elkezdeni”. Az előbbiek tükrében ez azonban mindössze annyit jelent, hogy a legalizációs modellekben a hangsúlyt az iskolában nem a bűnügyi következményekre, hanem a fiatalkori használat és a függőség megelőzésére kell helyezni, ahogyan ezt egyébként a legalizációs modellt ismertető Sárosi Péter, a TASZ korábbi munkatársa ki is fejti.

Nem igaz tehát a Magyar Idők tudatos félremagyarázása, miszerint Sárosi azt mondaná, hogy „a marihuána tulajdonképpen gyógyszer, és érdemes már gyerekkorban elkezdeni, mert csupa jótékony hatása van.” Épp ellenkezőleg: a legalizáció elsődleges célkitűzése, hogy a fiatalkorúak ne juthassanak kannabiszhoz! Ezt a célt az USA legalizáló államainak többségében sikerült is elérni. Az USA Egészségügyi Minisztériumának részeként működő Függőség és Mentálhigiénés Szolgáltatások Adminisztrációja (SAMHSA) tavaly megjelent kimutatása szerint 2016-ban az 5, már  akkor legalizáló állam közül 4-ben csökkent a kannabisz kamaszkori kipróbálásának aránya, átlagosan 2-3%-kal, míg egyetlen államban nőtt, ott is mindössze 0,4%-kal.

A vita szabadsága

Érthetetlen tehát, hogy egy diákoknak szóló újságnak miért kell a támogatás elvesztésétől tartania, ha mégis beszámol egy ilyen modellről szakértők megkérdezésével, akik ráadásul egyaránt arra a konklúzióra jutnak, hogy Magyarországon ez a modell jelenleg még korai lenne.  

A vita fontos, az ellentétes vélemények megismerése kell ahhoz, hogy később felelősen dönthessünk. A drog legalizálás vagy szigorítás témakörét körbejáró cikk elolvasása pedig nem okoz drogfüggőséget.

Propaganda ügyosztály

A Magyar Idők cikksorozata a szólásszabadság korlátozása mellett azonban a kormányzati propagandamédia sajátos természetével is szembesít: a szándékos félrevezetéssel, a tények relativizálásával és hamis színben való feltüntetésével, a kormány által ellenségnek kikiáltott csoportok és azok tagjainak megbélyegzésével, nem mellékesen pedig azzal, hogy az államilag finanszírozott média (jelen esetben a Magyar Idők) nem sajtóként, hanem az állam szerveként működik (erről bővebben itt írtunk) . A DUE-cikket, valamint a Magyar Idők  erre érkezett cikksorozatát ebben a rendszerben kell értelmezni. Az  állami pénzek ellenőrzése során a minisztérium propaganda ügyosztálya észreveszi a “hibát” (jelen esetben egy szakmai vitát) a gépezetben és újságcikknek kinéző kétségbeesett levelezésbe kezd a minisztérium másik szervével. Néhány napos zavar után megtörténik a korrigálás: a hibát elkövető megbüntetése, pontosabban a szakmai vitának teret adó, az újságírás alapvető szabályait követő diáklap pénzügyi támogatásának megvonása vagy az ezzel való fenyegetés. Ezzel az esettel pedig a diáklap (DUE Tallózó) megtanulta a cenzúra fogalmát, megismerte annak természetét.

Bodrogi Bea- Kardos Tamás

Photo credit: infodump on Visualhunt / CC BY-NC-ND