Fordulat készül a francia drogpolitikában

Franciaország kezdi belátni, hogy több millió, a társadalomra veszélytelen állampolgárt értelmetlen börtönnel fenyegetni drogfogyasztás miatt, és a rendőrségi kapacitásokat fontosabb lenne a kereskedőkre fordítani.

A drogfogyasztó már nem célpont

A francia drogpolitika ezidáig a régióban egyedülálló szigoráról volt híres. A magyar törvényekhez hasonlóan a kábítószer fogyasztása és saját részre történő birtoklása itt is bűncselekménynek minősül, ami akár 1 év börtönbüntetést vagy 3750 euró pénzbüntetést is vonhat magával. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a drákói szigor ellenére Franciaország 1,4 millió rendszeres és 5 millió alkalmi használójával Európa egyik legnagyobb kannabiszfogyasztója és a bíróság rendszerint csak enyhébb pénzbírsággal sújtja a fogyasztókat. Emmanuel Macron már elnökségi kampánya során is előrevetítette a csekély mennyiséges kábítószerügyek esetére a dekriminalizációt, ami a láthatóan eredménytelen bűnügyi elrettentés helyett a realitásokból indul ki.

A napokban megszületett parlamenti jelentés törvénymódosítási javaslatai között szerepel a kábítószerek használatának a dekriminalizációja. A dokumentumot egy kormánypárti centrista és egy republikánus képviselő jegyzi, akiket a kormány bízott meg drogpolitika javaslatok kidolgozásával. A kábítószer-használók tekintetében a javaslatcsomag nem egységes, de azonos irányba mutat. A börtönbüntetés helyett mindkét képviselő pénzbírság kiszabását írná elő, ám míg az egyik javaslat szerint a fizetés elmaradása esetén nyitva maradna a lehetőség a büntetőeljárás megindítására, addig a másik képviselő ilyen esetben csak a bírság mértékét emelné, de nem adna lehetőséget büntetőeljárás indítására. Vagyis a dekriminalizációt javasolja, hogy a rendőrök a fogyasztók helyett a drogkereskedőkre tudjanak fókuszálni. A francia büntető törvénykönyv – a magyarhoz hasonlóan – nem tesz különbséget a kábítószerek között, így ez a törvényjavaslat nem csupán a kannabiszra, hanem minden kábítószerre vonatkozna. A javaslatok egy nagyobb büntetőügyi reformcsomag részét fogják képezni és várhatóan tavasszal kerülnek a parlament elé.

Büntetőeljárás helyett pénzbírság

A javaslatokat áttekintve Gerard Collomb  belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a teljes dekriminalizáció helyett csupán az egyszerűsített pénzbírságok bevezetése várható, ami 150-200 euróra tehető. Ez viszont azt jelenti, hogy az esetek túlnyomó többségében ezentúl nem fog büntetőeljárás indulni birtoklás miatt.

A drogpolitikai reformok már korábban megkezdődtek Franciaországban, amikor 2016 októberében megnyílt az ország első felügyelt droghasználói szobája, aminek létesítéséért mi is évek óta kampányolunk Budapesten.

A Talking Drugs oldal összeállítást készített az elmúlt év drogpolitikai fejleményeiről. Az alábbi térképen jól látható, hogy Európa az enyhébb drogpolitikák irányába halad – így például Norvégia és Grúzia is dekriminalizált, Németország és Görögország pedig a gyógyászati kannabiszprogram elindítása mellett döntött.

Sokadszorra fejezzük ki reményünket aziránt, hogy a közeljövőben Magyarország is a drogpolitikai reformok útjára lép és napirendre veszi a dekriminalizáció, a gyógyászati célú kannabiszhasználat és a felügyelt droghasználói szobák létesítésének kérdéseit, ezek hiánya ugyanis alapvető jogok sérüléséhez vezet. Magyarországon az állam a felnőtt lakosság körülbelül 15%-át fenyegeti börtönnel olyan tevékenységért, aminek nincs áldozata, megvonja a segítséget a legproblémásabb szerhasználóktól és betegek ezreit fosztja meg a lehetőségtől, hogy kannabisszal enyhítsék krónikus betegségeik tüneteit. Mióta kutatások és gyakorlati tapasztalatok is igazolják a megengedőbb drogpolitika hatékonyságát és humánusságát, a szigor fenntartása nem más, mint szűklátókörűség és felelőtlenség.

Kardos Tamás