Somogyi Mária még 2014-ben kritizálta a tatai önkormányzatot ingatlanok eladása miatt egy Facebook bejegyzés megosztásával. Az önkormányzat jó hírneve megsértése miatt pert indított ellene, amit ügyfelünk elvesztett. Az Alkotmánybíróságtól vártuk, hogy megvédje a szólásszabadságot, de reményeink alaptalanok voltak: az AB el sem bírálta a panaszunkat.
Szögezzük le az elején, Somogyi Mária valaki más olyan szövegét osztotta meg a Facebookon, aminek az egyik mondatában volt egy kis pontatlanság (az egyik épületet nem akkor adta el az önkormányzat, amit a szöveg írt). Ettől a bejegyzés egésze egy valós, a helyiek életét nagyban befolyásoló problémára mutatott rá: a tatai önkormányzat eladja az ingatlanokat, majd drágán visszabérli azokat. A bejegyzés szerzője és ügyfelünk is úgy gondolta, hogy ezzel elherdálják az önkormányzati vagyont.
Talán nem nehéz belátnunk, hogy egy interneten véleményt nyilvánító átlagembertől túlzó elvárni, hogy egy véleményével egyező írás minden részletének igazságtartalmát ellenőrizze. Még ennél is irreálisabb azt várni, hogy mindezt később a bíróságon is képes legyen igazolni.
Ha az állam ezt várja el mindenkitől, azzal valójában öncenzúrát erőltet az emberekre: ne ossz meg semmit, ami szerinted egy valós problémára hívja fel a figyelmet, ha nem vagy benne biztos, hogy az utolsó betűig minden sora igaz a posztnak. Ha így teszel, ha így nyilvánítasz véleményt, megütheted a bokád.
Az európai jog és a magyar alkotmánybírósági gyakorlat is képes egy problémát ennyire összetetten kezelni, ezért joggal bízhattunk abban, hogy érvelésünk egyezni fog majd a bíróságokéval. Nem így történt, első és másodfokon is elvesztettük a pert, a bíróság indokolása szerint a megosztott bejegyzésben szereplő igazolatlan állítás miatt nem is dönthetett máshogy.
Sebaj, majd az Alkotmánybíróság a szólásszabadság oldalára áll, gondoltuk. Nem így történt.
Egészen pontosan azt kértük az Alkotmánybíróságtól, hogy segítsen a bíróságoknak abban, hogy figyelembe tudjanak venni olyan szempontokat is egy vélemény közzétételekor, mint hogy egy kritika egy állami szervre irányul-e, vagy hogy milyen csatornán, esetünkben például egy internetes közösségi oldalon írnak vagy mondanak ki valamit.
Az Alkotmánybíróság szerint azonban olyat kértünk tőle, amit a törvény nem enged meg neki: hogy alapvető ténykérdésekben változtassa meg az alsóbb bíróságok döntését. Pedig mi pont azt szerettük volna elérni, hogy mondják ki, hogy a szólásszabadság kerül veszélybe, ha az embereket bírósági ítéletek riasztanak el a közéleti vitátktól. Ha az Alkotmánybíróságtól sem számíthatunk ebben segítségre, akkor ne csodálkozzunk rajta, ha egyre többször olvashatunk majd Facebook bejegyzések miatt kiszabott ítéletekről.
Bátor dolog ma egy politikusnak beszólni Magyarországon, pedig nem kéne annak lennie, és ezen az Alkotmánybíróság sem akar változtatni.
Részletes jogi álláspontunkért az AB döntéséről kattints ide.
Dojcsák Dalma- Szeles András
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.