A rendőrség a várakozásokkal ellentétben mégis hermetikusan elkordonozza az idei Pride-felvonulást. Ezzel a rendőrség fenntartja azt az évtizedes gyakorlatot, hogy a menetet elzárja, elszeparálja a várostól és annak lakóitól, és ezzel meg is fosztja az értelmétől a felvonulást.
Az ilyen meneteknek éppen az az egyik céljuk, hogy bemutassa a társadalomnak: az LMBTQI emberek mennyire sokszínűek, őket is egyenlő jogok illetik. A várostól elzárt, láthatatlan menet kevesebb eséllyel tudja felhívni a figyelmet azokra a társadalmi problémákra, melyekkel a többségitől eltérő nemi identitású és/vagy szexuális irányultságú emberek nap mint nap szembesülnek. A rendőrség döntése ráadásul megakadályozza, hogy menet közben bárki csatlakozzon, vagy elhagyja a menetet, ami pedig a gyülekezési szabadság része lenne. Ezen felül még a forgalmat is aránytalan mértékben korlátozzák a kordonok, hiszen a közlekedés csak a kerítések elbontása után indulhat újra, ahelyett, hogy az utolsó felvonuló mögött már elhajthatna a villamos.
Nem csoda, hogy a Pride szervezői idén nem kérnek a kordonfolyosóból, és mindent megtesznek azért, hogy a felvonulók biztonságának garantálása mellett a véleménynyilvánítási és gyülekezési joguk is végre maradéktalanul érvényesülhessen. Mélyen egyetértünk a szervezőkkel, és támogatjuk azt a törekvésüket, hogy nem hagyják jogaik csorbítását azzal a hamis indokkal igazolni, hogy a rendőrség őket védi meg.
A teljes kordonozás indoka eredetileg a felvonulók biztonsága volt, ami természetesen legitim cél. Miutánszélsőséges homofób és transzfób nézeteket valló emberek támadták meg a Pride-ot 2007-ben, a rendőrség helyesen tette, hogy minden eszközzel igyekezett megvédeni a menet résztvevőinek fizikai biztonságát. Az utóbbi években azonban a körülmények jelentősen megváltoztak. Mindenekelőtt a Pride szervezői és a velük minden évben együttműködő több száz önkéntes rengeteg erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy önkéntesekből és jogászokból álló menetkísérő csoportok biztosítsák a felvonulók biztonságát, illetve feloldják és dokumentálják az esetlegesen felmerülő jogésrtéseket. Mi is, ahogy tavaly is, úgy idén is jogi megfigyelőkkel veszünk részt a felvonuláson. Ennek eredményeként mára a Budapest Pride Felvonulása lett a legjobban szervezett demonstráció Magyarországon. Másrészt a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy maroknyi ellentüntetőnél többre nem nagyon lehet számítani, és ha meg is jelennek erőszakos ellentüntetők, a rendőrségnek számos eszköz áll rendelkezésre a felvonulók biztonságának szavatolására.
Nem igaz, hogy a rendőrség nem tehet mást, mint hogy kordonfalat húz fel a menet mindkét oldalán, a vonulás teljes hosszán. A legkézenfekvőbb lehetőség az volna, hogy ha az ellentüntetők közül valaki erőszakos cselekményt követ el, akkor ellene azonnal intézkednek és eljárást indítanak.
Ha ezt a rendőrség következetesen kommunikálná, majd így is járna el, néhány notórius rendzavarón kívül biztosan kevesen kockáztatnák a szabadságvesztés-büntetést. Különösen hatékony lenne ez az eszköz most, amikor jogerősen elítélt a bíróság több, homofób erőszakos bűnelkövetőt is. A rendőrség mégsem ezt az eszközt választotta, hanem a kordont, amivel annak a több tízezer jókedvűen ünneplő felvonuló szabadságát korlátozza.
Elvárjuk a rendőrségtől, hogy a hátralévő időben fontolja meg, valóban a békés tüntetők jogait korlátozó eszközhöz nyúl-e azért, hogy a biztonságukat garantálja. Jogállamban ez a lépés elfogadhatatlan és jogsértő. Jogállamban nem a békés tüntetőket, hanem az erőszakos ellentüntetőket szorítja rácsok közé a rendőrség.
Dojcsák Dalma - Hegyi Szabolcs
Fotó: G. Szabó Dániel
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.