Itt az új év, megszüntetik a háttérintézményeket – és ez óriási baj

Régóta ígérgette, és most tényleg meglépte a Kormány a minisztériumok alá rendelt intézmények bezárását / beolvasztását. Miért tette ezt? És miért akkora probléma ez? Mit csináltak eddig ezek a hivatalok, és mi lesz a feladataikkal az átalakítás után? Elmagyarázzuk.

• Döntésképtelen szervek, függetlenségét vesztő döntéshozatal, akadozó feladatellátás: ez várható, nem fog működni az új rendszer
• Talán meglepő, de most még csak nem is az a legnagyobb gond, hogy megvágták a büdzsét és szélnek eresztik a dolgozókat
• A politikai döntések és a rutinfeladatok, hatósági ügyek szétválasztása megszűnt
• Eddig is kérdéses volt, hogy mennyire függetlenek a hatóságok, de mostantól a maradék függetlenség is elvész
• Az összevont szerveken belül ellentétes érdekű szervezeti egységek lesznek, ez így biztosan nem fog működni

Döntésképtelen szervek, függetlenségét vesztő döntéshozatal

Nagyjából tíz évig működött Magyarországon az a rendszer, ami a minisztériumok és a központi hivatalok szétválasztására épült. A minisztérium alapvető feladata a kormányzati döntések előkészítése. Ha a kormány választott a szakmailag egyaránt elfogadható döntési alternatívák közül, akkor a minisztérium dolgozza ki a jogi hátteret, azaz a törvényt, a rendeletet. A központi hivatal rendeletetése ezzel szemben a rutinszerűen ismétlődő, politikai döntést nem, viszont szakértelmet nagyon is igénylő feladatok végzése. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet feladata például az Állami Egészségügyi Tartalék fenntartása, az egészségügyi készletekkel történő gazdálkodás. Most, hogy a központi hivatalokat betették a minisztériumokba, a két funkció, a politikai és a szakmai összekeveredik. Ebből nagy baj lesz.

Miért olyan nagy baj, hogy a miniszter által irányított szerv elveszti az önállóságát?

Alapvetően három okból. Az első veszély, hogy a hatósági döntéseket irányíthatják. Mi az, ami leginkább árt a hatósági döntések jogszerűségének és függetlenségének? Természetesen a politika. Ha a döntéshozatal maga konkrétan bekerül a minisztériumba, a függetlenség látszata is elvész. Innentől kezdve lényegében nem lesz akadálya annak, hogy a politikai ellenséget bírságolják, a havernak, a politikailag kiemelt projektnek adjanak engedélyt.

A második veszély, hogy elvész a szakmai kontroll. Eddig például az örökségvédelmi hatóság meg tudta akadályozni a műemléket tönkretevő építkezés engedélyezését. A minisztériumokba olvasztással a formális lehetőség is elveszik a független döntéshozatalra, a politika szempontjain kívül más szempontok érvényesítésére.

A harmadik veszély, hogy a szervek beolvasztásával össze is keverednek a feladatok. Gondoljunk csak bele, például hogy fog tudni fellépni a kórházzal szemben a betegjogi képviselő, ha ugyanabban a minisztériumban van, ami az utóbbi időben mást sem tesz, mint hogy azt szajkózza: „minden rendben az egészségügyben”?

Mire jó mindez a kormánynak és mik a várható következmények?

Olyan óriási intézmények jönnek létre, amik egyszerűen nem kontrollálhatók: nincs az a vezető, aki egy több ezer fős szervet menedzselni tudna, foglalkozni tudna a szervezeti, szakmai kérdésekkel, mindenkor tisztában lenne azzal, hogy kinek mi a dolga. Az új rendszer tehát hatékonyabb nem lesz, a korrekt döntéshozatalt végleg lehetetlenné teszi, emellett gyakorlatilag megbénítja a közigazgatás működését. Az átalakítás közigazgatási, szakpolitikai érvekkel nem támasztható alá, az egyetlen ok a totális politikai hatalomátvétel lehet. A közigazgatás eddig is sok esetben áll és felfelé néz, várva a politikai utasítást. Egy ilyen rendszerben soha senki nem fog merni lépni, amíg a miniszter rá nem bólint.

Hogy mi marad ezután a gőzhenger után, azt megtippelni sem merjük. Az viszont már most látszik, hogy jogvédő szervezetként 2017-ben emiatt is több dolgunk lesz, mint valaha.

Ha a háttérintézmények beolvasztásával kapcsolatos részletes elemzésünkre vagy kíváncsi, kattints a honlapunkra.

Asbóth Márton