Több technót a rendőrségre!

A Több technót a Parlamentbe! nevű rendezvény nem először került megrendezésre, május 29-én már hatodik alkalommal adtak hangot követeléseiknek a résztvevők. A rendőrség tudomásul vette a rendezvény bejelentését – s bár ezzel sikerült a tüzet eloltania, addigra már megégette magát. A tudomásul vételre ugyanis már azután került sor, hogy a korábban tett bejelentést nem vette komolyan, mire a szervezők a TASZ segítségével bírósághoz fordultak (és új bejelentést tettek). A rendőrség későn kapott észbe: hiába vette tudomásul az új bejelentést, a bírósági eljárás elindult, és hiába kezdett el érvelni, a bíróság ellenük ítélt. Tanulságos történet következik a hányaveti hatósági jogalkalmazásról.

Az eredeti bejelentésre a rendőrség reakciója első ránézésre is meghökkentő: az indoklás teljes hiánya mellett csupán tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a rendezvény nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, megtartásához önkormányzati engedélyekre van szükség. A rendőrség álláspontjára így csak következtetni lehetett. Azt valószínűsítettük, hogy a háttérben a törvény azon szabálya áll, miszerint a kulturális rendezvények nem tartoznak a gyülekezési szabadság körébe, és azért a rendőrség a hatásköre hiányának megállapítását szeretné közölni ezzel a határozati formát nem öltő félszeg tájékoztatásban. Utóbb kiderült, hogy valóban erről van szó: a felülvizsgálati kérelemmel szemben előterjesztett ellenkérelmében a rendőrség már kijelentette, hogy kulturális rendezvénynek tekinti a demonstrációt, hivatkozott a gyülekezési törvény megfelelő szakaszára, és bizonyítékokat csatolt álláspontja alátámasztására (újságcikkeket, fényképfelvételeket a korábbi rendezvényekről). Magunk közt szólva, ezzel a rendőrség maga tett nyilvánvalóvá, hogy a bejelentésre adott „tájékoztatás” súlyos tartalmi és formai hiányokban szenvedett.

Tekintettel arra, hogy a rendőrség formailag nem jogszabályszerű – a közigazgatási hatósági eljárási törvénynek megfelelő, hatáskör hiányát megállapító – határozatot hozott, s emiatt a rendőrség vitatta is a felülvizsgálat jogszabályi alapját, először a gyülekezési törvény szerinti háromnapos felülvizsgálat lehetőségét kellett megalapozni. Nem volt nehéz: a 3/2013. (II. 14.) AB határozat lehetővé teszi a gyülekezési jogi ügyekben az érdemi tiltó határozatok mellett a hatáskör hiányát megállapító határozatok gyors bírói felülvizsgálatát is, a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) 1/2009. KJE számú jogegységi határozata pedig azt, hogy a nem alakszerű formában meghozott közigazgatási döntést a bíróság a tartalma szerinti eljárásban vizsgálja felül. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Dudás Dóra Virág vezette tanácsa nem is dőlt be a rendőrségnek, a „tájékoztatást” felülvizsgálható végzésként vette figyelembe, és számon kérte az ilyen végzéssel szemben támasztott követelményeket: a döntést megalapozó mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, valamint a megfelelő jogszabályhelyeket. Azzal is egyetértett a bíróság, hogy mivel a hatáskörhiányt megállapító döntés kapcsán az ügy alapjogi jellege forog kockán, az eljárási követelmények mellett a rendőrségnek az alapjog-korlátozásra vonatkozó szükségességi és arányossági vizsgálatot is le kellett volna folytatnia, s annak eredményéről számot adnia.

Az ügy lényege tehát a következő: helytállóan minősítette-e a rendőrség a Több technót a parlamentbe! címen bejelentett rendezvényt kulturális jellegűnek, vagy azt véleménynyilvánítás célját szolgáló gyülekezésnek kell tekinteni? A bírósági felülvizsgálat kiindulópontját értelemszerűen a bejelentés képezte, a mérleg másik serpenyőjébe pedig a korábbi rendezvényekről készült – a rendőrség által utólag becsatolt és hivatkozott – fényképfelvételek kerültek. A bejelentés kifejezetten megjelölte a véleménynyilvánítás célját és tárgyát, valamint a rendezvény programpontjai körében zenei elemeket és beszédeket felváltva tartalmazott – a fotók azonban csak annyit valószínűsítenek, hogy a korábbi rendezvényeken zene is volt, a résztvevők esetleg táncoltak is, de azt nem bizonyítják, hogy a véleménynyilvánítás hiányzott volna. Márpedig „a jelen bejelentésben foglaltak hitelességének megalapozott megítéléséhez [a bejelentés tartalmának] valódiságát kellene cáfolni alaposan alátámasztott következtetésekkel.” Mivel a rendőrség ezt nem tette meg, még az utólagos bizonyítás sem volt sikeres, a bíróság a rendőrségi döntést hatályon kívül helyezte.

Szó sincs tehát arról, hogy e döntés alapján a jövőben bárki bármilyen rendezvényét eladhatná tüntetésként: csak annyit kellene tennie, hogy a bejelentésbe őszintétlenül beleír egy politikai célt, és onnantól a rendőrségnek kötelessége volna politikai rendezvényként tudomásul vennie és biztosítania. Ellenkezőleg: 1. a rendőrségnek a bejelentés alapján érdemi és alapos vizsgálatot kell lefolytatnia annak eldöntésére is, hogy a bejelentett rendezvény a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem (hiteles-e a bejelentés); 2. ha a rendőrségnek kétségei vannak, két napja van arra, hogy azokat megfogalmazza, és alaposan – tényszerűen – alátámasztott következtetésekkel bástyázza körül; 3. erről a vizsgálatról a meghozott határozatában – tehát nem később – számot kell adnia. Következésképpen a rendőrség továbbra is juthat arra az eredményre, hogy a bejelentett rendezvény összességében nem tekinthető politikai véleménynyilvánításnak, nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá.

A mérlegelésnek tehát a bejelentés csak a kiindulópontját képezi – ugyanakkor a bíróság a jelen végzésében a vizsgálat egyik legfontosabb szempontját is leszögezte: „Amennyiben [...] egy rendezvény megfelel a Gytv. 2. § (1) bekezdésében foglaltaknak, vagyis olyan békés összejövetel, felvonulás vagy tüntetés, amelyen a résztvevők szabadon kinyilváníthatják véleményüket, úgy az a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik akkor is, ha kulturális (pl. zenei és ahhoz hasonló) elemeket is tartalmaz.” Ez a követelmény azért fontos, mert a bejelentésen kívül általában nem áll a túl sok tény a rendőrség rendelkezésére (nem minden tüntetés egy sorozat vagy hagyomány újabb esete). Ekkor pedig okozhat nehézséget annak eldöntése, hogy a nemcsak szónoklatokból, hanem éneket, zenét, táncot, szavalatot, mutatványt, vagy bármilyen művészeti produkciót is magában foglaló programelemekből összeálló rendezvény esetében a bejelentés egyes elemeinek milyen súlyt, jelentőséget kell tulajdonítani. E döntés ráadásul nemcsak elvi jelentőségű, hanem gyakorlati következményei is vannak. A gyülekezési szabadság körébe nem tartozó, de közterületen tartott rendezvények (vallásos szertartások, kulturális és sportrendezvények, családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények) engedély- és alkalmasint díjkötelesek, az engedélyről általában az önkormányzat jegyzője dönt nem-rendkívüli eljárásban, és a jogorvoslati eljárás is jóval hosszabb – míg a szabadságjog gyakorlása sokkal kevesebb költséggel terhelt. Már csak ezért sem mindegy, hogy kialakít-e a jogalkalmazás világos elhatárolási szempontokat.

Ha tehát azt gondoltad volna, hogy a Több technót a parlamentbe! csak egy szimpla táncmulatság vagy egy ízetlen tréfa, és a rendőrség jól tette, hogy nem fecsérelte az energiáját ezekre a léha alakokra, akkor tévedtél. A gyülekezési szabadság, a tüntetéshez való jog volt itt a tét, és úgy tűnik, hogy ha csak a rendőrségen múlna, akkor nemcsak a techno hiányozna, hanem a politikai szabadság is.

Photo: Szemerey Bence

Hegyi Szabolcs