2010. május 8. kellemes kis napnak ígérkezett a reggae zene kedvelőinek: ezen az estén került sor a Jango Fever nevű szabadtéri zenei fesztiválra Fót határában, ahol olyan zenekarok szórakoztatták (volna) a nagyérdeműt, mint a Riddim Colony, a Vibekillaz Crew és Lions of Suburbia. Éjjel 11 óra körül, amikor éppen bemelegedett volna a hangulat, megjelent egy tucat járőrautó és teljesen körbezárta a helyszínt.
A rendőrök közölték a szervezőkkel, hogy lakossági bejelentés érkezett a kapitányságra arról, hogy a rendezvényen kábítószert fogyasztanak és árulnak – így hát a rendőröknek hivatalból el kell járniuk. Sorra kerültek a diszkórazzia klasszikus elemei: a tömeges, válogatás nélküli igazoltatás és ruházatátvizsgálás, illetve a pulzus- és az elemlámpás pupilla-vizsgálat, amelynek segítségével állítólag a drogokat fogyasztó illetve nem fogyasztó személyeket lehet egymástól megkülönböztetni (megjegyzés: vajon kinek nem megy fel a pulzusa egy rendőri razzia kellős közepén…). A gyanúsnak minősített fiatalokat azon nyomban fel is szólították a rend őrei arra, hogy drogteszt elvégzése céljából biztosítsanak nekik vizeletmintát – igen, ott mindenki előtt, a rendőrautók mellett, a mező szélén. A gyorsteszt elvégzése után 9 embert előállítottak Fót egyik egészségügyi intézményébe, ahol ismételten vizeletmintát vettek tőlük, majd egy helyi orvos utasítására különféle mozgáskoordinációs gyakorlatokat kellett elvégezniük. Végül mindenkit átszállítottak a Dunakeszi Rendőrkapitányságra, ahol felvették a vallomásukat és az adataikat – azonban az iratokból másolatot nem bocsátottak rendelkezésükre, és jegyzőkönyvet sem írattak alá velük.
Miután a 9 fiatalt a rendőrök elvitték, közölték a szervezőkkel, hogy akár folytathatják is a bulit – ebben az esetben azonban óránként újabb razziákat fognak tartani, amíg nem hajlandók végre eltakarodni onnan. Hát így vált ez az eredetileg kellemesnek ígérkező májusi este rémálommá a szórakozni vágyó fiatalok számára, akik szétszéledtek az éjszakában – egyesek a szervezők szerint a sokk hatása alatt gyalogosan vágtak neki az M3-asnak. Ez utóbbi mozzanat már csak azért is külön kiemelendő, mivel a “szórakozó fiatalok biztonságos hazajutásának” elősegítése néhány éve kormányhatározatban rögzített célkitűzés volt, amellyel kapcsolatban komoly szakmai ajánlások születtek.
A vegzált fiatalok közül azonban sokan nem hagyták annyiban a dolgot, és a TASZ jogsegélyszolgálatához fordultak, ahol ügyvédünk, Dr. Fazekas Tamás felvilágosította őket, hogy ők bizony többszörösen is jogsértő rendőri intézkedés áldozataivá váltak.
Semmilyen állampolgári bejelentés nem teremt jogalapot arra, hogy a rendőrség egy rendezvénynen válogatás nélkül mindenkit ellenőrizzen. Ezt többek között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának határozata is kimondta néhány évvel ezelőtt. Nem volt jogalapja az egyes fiatalokkal szemben foganatosított ruházatátvizsgálásnak, hiszen arra önkényes szempontok alapján került sor. Abszurd, hogy valaki pusztán azon az alapon válik egy bűncselekmény gyanúsítottjává, hogy részt vett egy törvényesen bejelentett rendezvényen. A rendőrségi törvény csak közlekedésrendészeti intézkedés kapcsán teszi lehetővé a vizeletminta adásának kikényszerítését, de kötelező orvosi vizsgálat elvégzésére nem ad lehetőséget. És még ha kikényszeríthető is lett volna a vizeletvétel, akkor sem a helyszínen, és akkor sem szeméremsértő módon.
Fáradhatatlan ügyvédünk panaszt tett a Független Rendészeti Panasztestületnél – amely a rendőrségtől kért és kapott tájékoztatást az ügyben. A rendőrök szerint a fokozott ellenőrzésre (értsd: diszkórazzia) azért volt szükség, mert korábban a Interneten már találkoztak olyan információkkal, amelyek szerint a fesztiválon drogfogyasztás zajlik (ennyi erővel bármelyik fesztiválról lehetne hasonló információkat találni a Neten). Este 8 óra körül pedig egy a rendezvényen állítólag részt vevő fóti lakos “megdöbbenéssel” azt tapasztalta, hogy a fesztivál egy “nyilvános drogpartira” hasonlít, ezért telefonon rendőri ellenőrzést kért a helyszínre. Ez volt tehát a komoly lakossági bejelentés, amelynek alapján a rendőrség készpénznek vehette, hogy a fesztiválon nem csak drogfogyasztás, hanem egyenesen drogterjesztés folyik. Ennyi erővel tehát, ha bárkinek baja van egy közeli szórakozóhellyel, vagy éppen csak tönkre akarja tenni az egyik haragosa szórakozását, elég betelefonálnia az őrsre és azzal vádaskodnia, hogy ott kábítószert fogyasztanak és árulnak – és hopp, máris egy tucatnyi járőrautó, rendőr, kutya és orvosszakértő özönlik ki a helyszínre, hogy válogatás nélkül mindenki zsebében turkáljon és pupillájába világítson.
Ez lenne a jogbiztonság?
Sajnos az FRTP állásfoglalása sem bizonyult megnyugtatónak ebben a tekintetben, egyszerűen elfogadták a rendőrség azon érvelését, miszerint a rendőri intézkedésekre a közrend védelme elegendő indokot szolgáltatott, azok mértékét a testület nem találta sem túlzónak, sem aránytalannak. Ez az álláspont rendkívül korlátolt és szűklátókörű – arról tanúskodik, hogy a testület tagjai nem mérlegelték azt, hogy vajon a rendőrségnek lett-e volna más eszköze a kábítószer-bűncselekmények felderítésére, és hogy valóban szükséges és arányos volt-e a tömeges rendőri exodus.
Amennyiben ugyanis a rendőrség alaposnak ítéli meg a gyanút, hogy a fesztiválon bűncselekményt követnek el, abból sem következik az, hogy az egyetlen megoldás a szórakozó fiatalok válogatás nélküli hatósági vegzálása és a rendezvény ellehetetlenítése. A vonatkozó ombudsmani állásfoglalás szerint „a ’diszkórazzia’ – annak eredményéhez képest is – aránytalanul súlyos sérelmet jelentett meghatározatlan számú fiatalnak, akár előállították a gyanú alapján, akár csak vizsgálatra kötelezték őket”. A rendőrségi törvény nem biztosít arra lehetőséget, hogy az egy adott közterületen közlekedő, oda belépő vagy onnan kilépő minden személyt különösebb konkrét, törvényben meghatározott ok és cél nélkül igazoltassanak, illetve kábítószer-tesztnek vessenek alá.
A nemzeti drogstratégiánk – éppen most erősítette meg az új kormány – szerint “kívánatos a fogyasztói magatartás nyomozati és bizonyítási érdekből történő üldözése helyett a nyílt és titkos eszközöket, innovatív technikákat igénybe venni, illetve a felderítést a terjesztői hálózatok feltérképezésére és felszámolására összpontosítani.” Egy ilyen esetben civil ruhás nyomozók a helyszínre küldése bizonyára arányosabb intézkedés lett volna – megkockáztatom, hogy eredményesebb is, amennyiben a kábítószer-terjesztők előállítása a cél.
Kimondta ugyanakkor a Panasztestület azt, hogy a vizeletvizsgálat módja súlyosan sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető jogát. A rendőrség nem kötelezheti az egy adott szórakozóhelyen tartózkodó fiatalokat arra, hogy drogteszthez a helyszínen vizelet (vagy egyéb) mintát szolgáltassanak. Különösen súlyos jogsérelemként értékelte a Panasztestület azt, hogy a mintavételt szeméremsértő módon kényszerítették ki. Így az ügynek tehát lesznek következményei, azt az országos rendőrfőkapitány köteles kivizsgálni.
Sárosi Péter
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.