A szülés és a születés rendkívül intim esemény az ember életében, amelyben megmutatkozhat az ember életfelfogása, elképzelése a világról. Különböző emberek különböző módokon kívánják megélni azt. E kérdésben az állam feladata sokrétű, egyfelől biztosítania kell az élet védelmét, úgy hogy megfelelő körülményeket teremt, garanciákkal biztosítja az anya és a gyermek védelmét. Másfelől az állam kötelessége, hogy a szükséges legkisebb mértékben avatkozzon bele a magánélet e belsőséges szegletébe. Emellett még olyan feladatok is felmerülnek mint a tájékoztatás, az egyenlő hozzáférés megteremtésének problémái.

Nem állítjuk, hogy ez egy könnyű feladat, azt sem, hogy nagyon gyorsan lehetne elérni változást. Azonban vannak olyan kérdések, amik tekintetében egyre erősödnek azok a szakmai és állampolgári hangok, amik a változást nem csak sürgetik, hanem komoly munkával alátámasztva igyekeznek megmutatni, hogy hogyan képzelik azt el.

Immáron 20 éve, a rendszerváltozás óta várunk az intézeten kívüli szülés és a kapcsolódó kérdések jogszabályi rendezésére. Az elmúlt években egyre erősödik a civilek hangja, annyira, hogy az éppen aktuális miniszter már többször nekifutott a szabályozás kérdésének, a legtovább Horváth Ágnes jutott, egészen a rendelet tervezetének véleményeztetéséig. A véleményünkről már sokszor, sok helyen beszéltünk, azt elmondtuk, leírtuk. Azt kíváncsian várjuk, hogy a május 19-i határidőre mit fog válaszolni a Magyar Kormány a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának. Ugyanis a TASZ beadványa nyomán erre kötelezte a bíróság. Magát a beadványt egy, otthonszülést tervező édesanya képviseletében nyújtotta be a TASZ egyik ügyvédje, mert a magyar állam megsértette a magánélethez fűződő jogát a jogalkotás elmulasztásával.

A jogalkotás körüli érdekességek sora azzal folytatódik, hogy bár április 8-án lesz a Minisztériumban egyeztetés a főosztályvezetői értekezlet által már megtárgyalt tervezetről, erre azonban az intézeten kívüli szülés szakértőit nem hívták meg. Az okokat firtató levelünkre pedig nem érkezett válasz… Emellett folyik Geréb Ágnes pere, aki nem csak az intézeten kívüli szülés gyakorlatának úttörőjeként váltotta ki a szakma ellenszenvét, hanem korábban az apás szülés szorgalmazásával is. Azóta az apás szülés mindennapos gyakorlattá vált. Az ellen folyó per furcsaságaival nem csak a magyar sajtó foglalkozott már, hanem az Economist is közölt róla cikket.

Természetesen, nem az intézeten kívüli szülés az egyetlen problémás kérdés a szülés körül. Jellemző, hogy ahogyan az egészségügy más területein is, elmarad a valódi tájékoztatás az egyes beavatkozások előtt. Gyakran hallani olyan esetekről, amikor a szülőkkel előzetesen megbeszéltek figyelmen kívül maradnak az orvosi indok megjelölése nélkül. Sokszor nem világos, hogy az egyes beavatkozásokra milyen okok miatt kerül sor, s erre magyarázatot kapni utólag nagy nehézségekbe ütközik.

Néhány civil szervezet nyílt levelet írt a szülés körüli problémákról, s arról kérdezi a jelenlegi és leendő döntéshozókat, hogy mit kívánnak tenni a jelzett kérdések megoldása érdekében. E levelet a TASZ is aláírta és megtalálható a soksoklevelet.freeblog.hu –n. A nyílt levél összefoglalja a szülés körüli leggyakoribb problémákat, elküldésével éreztethetjük a megfelelő szervezetekkel és szervekkel azt, hogy a kérdés elodázhatatlan. Küldjön levelet Ön is!

Nézze meg a TASZ videóját az otthonszüléssel kapcsolatos tévhitekről: