„Kevésbé halálos” fegyverek bevetése?

Bár a kormányzatok szerte a világon előszeretettel nevezik „nem-halálos” fegyvereknek az olyan tömegoszlató fegyvereket és eszközöket, mint a sokkoló, a könnygáz, a vízágyú vagy a gumilövedék, indokolt ezeket óvatosabban „kevésbé halálosnak” nevezni. Kevésbé halálosak az éles lőszernél, amennyiben funkciójuk általános értelemben nem az élet kioltása, hanem olyan sérülés okozása, ami elveszi a hatóságnak ellenszegülő ember kedvét a további ellenállástól.

A legismertebbek ezek közül a nem-éles lövedékek és az azokat kilövő-fegyverek, a könnygázgránát, a vízágyú, a sokkoló, de ide tartoznak a különböző botok és bilincsek is. (Itt egy részletesebb ismertető is olvasható a különböző eszközökről, angolul.) Azt hiszem, senkinek sem kell bizonygatni, hogy még egy bottal is lehet halálos sérüléseket okozni, és a legtöbb „nem-halálos” fegyver szintén lehet halálos még rendeltetésszerű használat esetén is. 2006 októberében ugyan nem volt halálos áldozata a rendőri túlkapásoknak, de csak a szerencsén múlt, hogy a gumilövedékek és a könnygáz illegális használata nem járt végzetes következményekkel, és még így is túl sok sérülést okoztak (aki nem emlékezne, innen felelevenítheti az eseményeket). Egyáltalán nem zárható ki tehát, hogy ezeknek a fegyvereknek a használata halált, de legalábbis súlyos sérüléseket okozzon. Ugyanakkor még a sérüléssel nem feltétlenül járó, kevésbé halálos fegyverek alkalmazása is bőven vet fel emberi jogi kétségeket: a kilőtt könnygázgránát, a nem-célzott lövedékek, a vízágyú bevetése kifejezetten diszkriminatív tud lenni amiatt, hogy olyanok is elszenvedhetik a kényszert, akik nem követnek el jogsértést, csak véletlenül rossz helyen vannak.

Bár a gumilövedék rendőri használatát 2007 óta tiltja a törvény, és az egyéb kevésbé halálos fegyverek használatával is elég takarékosan bánt a rendőrség (azért nem minden esetben), az utóbbi hetekben a menedékkérők ellen egyre gyakrabban hallunk a bevetésükről. Ezek szinte kivétel nélkül jogellenes használatnak tűnnek. A kerítésen átmászni akaró kisgyermekes család gázspray-vel való lefújására nemigen lehet ésszerű indokot találni, de törvényeset sem. A rendőrségi törvény és a rendőrség szolgálati szabályzata írja körül a kényszerítő eszközök használatának garanciális szabályait: a kényszeralkalmazás arányosságának követelményét, a felszólítási és figyelmeztetési kötelezettséget a jogsértő magatartás abbahagyására és a kényszerítőeszköz alkalmazására, valamint azt, hogy az egyes eszközöket milyen mértékű ellenállás vagy engedetlenség (passzív vagy aktív ellenállás az intézkedéssel szemben, vagy támadás) esetén lehet alkalmazni. Vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt például csak a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, vagy a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére lehet alkalmazni. Nem szabad továbbá ilyen eszközöket az ellenállás megszűnése után alkalmazni. A nem jogszerű kényszeralkalmazás, a bántalmazás hivatalos eljárásban pedig bűncselekménynek minősül. Mindezek fényében annak sincs törvényes indoka annak, hogy a gyűjtőpontot, menekülttábort elhagyó menedékkérőkkel szemben alkalmazzon a rendőrség könnygázt: ők ugyanis nem követnek el bűncselekményt, legfeljebb szabálysértést (nem engedelmeskednek a rendőri intézkedésnek).

A honvédség határvédelmi bevethetőségéről szóló, terítéken levő törvénymódosítás (T/5985) ehhez képest kifejezetten felhatalmazná a hadsereget arra, hogy határrendészeti feladatai ellátása körében gumilövedéket, pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót vessen be. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben e kevésbé halálos fegyverek használata – valamint lőfegyverrel vagy más kilövő eszközzel történő célba juttatása – nem minősülne fegyverhasználatnak. Ez nagyon komoly következményekkel fog járni, amennyiben a fegyverhasználatot jogszerű keretek közé kényszerítő garanciális követelményeknek nem kell majd megfelelni. Így ezeknek a „nem feltétlenül halálos” fegyvereknek a bevetését nem kell majd megelőznie felszólításnak vagy figyelmeztetésnek, figyelmeztető lövésnek, más lehetséges, kevesebb kárt okozó kényszerítő eszköz alkalmazásának; nincs fegyverhasználati tilalom alapos indok hiányában, valamint a megtorlásra, a magatehetetlen személlyel vagy terhes nővel vagy gyermekkel szemben, a fegyvertelen tömeg szétoszlatására. Még ha formálisan, az új büntetőszabályok értelmében az illegális határátlépők bűncselekmény elkövetői lesznek is, vajon mi fogja megakadályozni velük szemben a kegyetlenkedést?

A pártpolitikai legrosszabb arcát is lássuk az ügyben! A Hódolat Katalóniának-ba illő mozzanat: az a párt, melynek tagjai ellenzékben elszenvedői voltak a hatósági önkénynek, kormányzati pozícióból szemrebbenés nélkül teret enged neki, ha az érdekei úgy kívánják!

Hegyi Szabolcs

gyülekezési jogi programvezető