Az olvasottság nem publikus.
 
  • Könnyen érthető
  • Koronavírus
  • Egészségügy
El a kezekkel a gyülekezési jogtól! – A szabadelvű gyülekezési jog védelmében

El a kezekkel a gyülekezési jogtól! – A szabadelvű gyülekezési jog védelmében

hegyiszabolcs
Tetszik
0
2015. január 6. kedd, 3:18
tanulni gyülekezési jog jogalkotás Hegyi Szabolcs dühöngeni Részvényes leszek

dsc09010.jpg

Minden hibája ellenére a huszonöt éves gyülekezési törvény és a mögötte halmozódó joggyakorlat és jogértelmezés elegendő hátteret biztosít ahhoz, hogy a gyülekezési szabadság érvényesüljön Magyarországon. A TASZ szerint nincs elég ok a gyülekezési jog újraszabályozására vagy reformjára: az igazán problematikus jelenségek nem jogalkotással kezelendők, ugyanakkor jóval égetőbbek, mint az eseteges szabályozatlanság.

A békés gyülekezéshez való jog mindenkit megillet. E mindenkit egyformán és egyaránt megillető jog magában foglalja a másokkal közösen osztott vélemény szintén közös kinyilvánítását – minden alkotmány és emberi jogi egyezmény szerint. Egy nemzeti parlamentnek csak ahhoz van joga, hogy e szabadságjog gyakorlásának jogszabályi kereteit kialakítsa annak érdekében, hogy a joggyakorlást sem a politikai, sem más hatalom ne korlátozhassa, a kormányzat pedig tegyen meg mindent a joggyakorlás elősegítésére.

A hatályos gyülekezési jog

A gyülekezési jog gyakorlását Magyarországon jelenleg az 1989. évi III. törvény – közvetve pedig a kapcsolódó büntető és szabálysértési normák, és a rendőrség gyülekezési jogi feladatait konkretizáló rendelet – szabályozza. E szabályozás kiegészül azzal a joggyakorlattal, ami a törvény eddigi huszonöt éve alatt „élővé” tette a gyülekezési szabadságot. E gyakorlatban találunk ombudsmani és eseti vizsgálóbizottsági jelentést is, azonban mindenekelőtt és leginkább ítéleteket. A bírósági felülvizsgálatnak köszönhető, hogy a Meleg Méltóság Menetét az ismétlődő tiltások ellenére meg lehetett tartani. A Magyar Gárdát annak jogsértő felvonulásai miatt tiltotta be szintén a bíróság. Alkotmánybírósági határozat legalizálta a gyorsan szervezett tüntetést, a spontán tüntetést és a performanszokat (75/2008. (V. 29.) AB határozat), ahogyan a rendőrség hatáskörének hiányára való hivatkozással szemben a gyors bírósági jogorvoslat lehetőségét is az AB mondta ki (3/2013. (II. 14.) AB határozat). Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyes magyar vonatkozású ítéletei (pl. Bukta-, Sáska- és Szerdahelyi-ügyek) pedig nemcsak azt példázzák, hogy az ítélkezés hogyan befolyásolja a hazai joghatóságok munkáját, hanem azt is, hogy a magyar állam nemcsak a hatósági, hanem a bírósági jogalkalmazással is meg-megsérti a gyülekezési szabadságot. Mindeközben pedig számtalan tüntetés zajlott le úgy, hogy sem a gyülekezők, sem mások jogai nem sérültek, és a hatóságok is jogszerűen jártak el.

Nem mintha a jogalkotói reform példátlan volna. Az uniós csatlakozás kapcsán került ki például az a szabály a törvényből, miszerint a rendőrséget megilleti a forgalmi szempontok arányossági szempontú mérlegelése, az új szabálysértési törvény pedig már mentességet biztosít a gyors, 72 órán belül bejelentett tüntetések szervezői számára. A gyülekezési jog hazai fejlődése azonban nem a jogalkotók, hanem a jogalkalmazók érdeme. A bíróságok képesek voltak a legtöbb nehéz esetet kezelni, és az ítéletek, AB-döntések sora mind szűkebbre szabja a jövőbeli nehézségeket. A jogalkalmazás, ha lassan is, de fokozatosan javul, különösen a 2006-os mélypont óta, a rendőrség gyakorlati tapasztalatainak, gyülekezési jogi szakértelmének vitathatatlan megnövekedése szintén csökkenti az önkényes döntések esélyét. A polgárok szervezési hajlandósága, képességei és tüntetési kultúrája sem hanyatlik.

Betartani a törvényt

A TASZ kezdettől kiáll amellett, hogy a magyar gyülekezési törvény szabadságpárti legyen. Legalább olyan, mint a rendszerváltás óta élő jogként működő gyülekezési törvény, de inkább még jobb. Olyan, ami megvédi a gyülekezés és a tiltakozás szabadságát az államtól és a hatósági diszkréciótól éppúgy, mint azoktól, akik mások jogait sértik. Olyan, ami nemcsak be nem avatkozásra, hanem az állampolgári joggyakorlás aktív elősegítésére is kötelezi a hatóságokat. Ebből a szempontból is volna éppen tere a jogalkotásnak (pl. jelenleg csak magánszemély és csak magyar vagy uniós polgár jelenthet be tüntetést; aki álarcban tüntet, az szabálysértést követ el; stb.)

Nem arról van tehát szó, hogy a hatályos gyülekezési jogot ne lehetne jogalkotási lépésekkel javítani. A hatályos magyar gyülekezési jog legfontosabb problémái azonban nem abból fakadnak, hogy egyes kérdésekre nem vonatkoznak tételes jogszabályok (ilyen az azonos helyre és időre szervezett rendezvények bejelentésének kérdése, vagy az, hogy a bejelentésnek nincsen legkorábbi, csak legkésőbbi időpontja). Ma Magyarországon a lényeges kérdések pont nem jogalkotást, hanem jogalkalmazást igényelnek – mert éppen a hatályos jog jogellenes alkalmazásából vagy nem-alkalmazásából adódnak. A rendőrséget például rendszeresen figyelmeztetnie kell a bíróságoknak arra, hogy tartsa be a jogerős ítéleteket (a Pride másodszori megtiltása miatt pert is vesztett). Míg békés rendezvényeket ellehetetlenít, törvénytelen tüntetéseket feloszlatás helyett tétlenül szemlél. A TEK-nek bármikor hajlandó asszisztálni ahhoz, hogy az egy területlezárással akadályozza meg a tüntetéseket (másfél éve konkrét indok nélkül van lezárva a miniszterelnök házának környéke, és a korábbi ítéletek ellenére sem lehet már ott tüntetést tartani). De nemcsak a rendőrség vonható kérdőre akkor, amikor önkormányzatok ünnepi rendezvényekre hivatkozással foglalják el a köztereket. És mit várhatunk akkor, amikor maga a miniszterelnök és a belügyminiszter ad törvénytelen utasítást egy rendezvény megtiltására. Egyszóval, ha tennivaló van a gyülekezési joggal kapcsolatban, akkor a kormányzat portája előtt kell sepregetni.

Nem utolsósorban

A gyülekezési törvény megváltoztatásával szembeni érvek között az első tehát az, hogy a törvény és alkalmazása huszonöt éve szolgálja a magyar demokráciát és állampolgári közösséget. A második ellenérv az, hogy az igazán súlyos anomáliák nem a szabályozás hiányából, hanem a meglévő szabályok be nem tartásából adódnak. Az utolsó ellenérv pragmatikus. És bár a pragmatikus kérdések eldöntése – mikor, milyen körülmények között érdemes hozzáfogni az alapjog szabályozásához – nem a mi asztalunk, annyit meg kell jegyeznünk, hogy aktív kormányellenes tüntetések idején a lehető legszerencsétlenebb lépés ilyesmire vállalkozni. Kódolja a jogi reform heves kritikáját és valószínűsíti kudarcát az, hogy a parlamenten kívüli ellenzék legerősebb jogosítványához éppen akkor akar hozzányúlni a parlamenti többség, amikor a vele szembeni politikai elégedetlenség láthatóvá válik. Még a politikailag nyugodtabb periódusokban is csak akkor van esély jó szabályozás kialakítására, ha a jogalkotás nem csak a parlamenti pártok egyetértését bírja, hanem az egy széleskörű szakmai konszenzusra épül (az ombudsman, az akadémiai szféra, az alkotmányjogi intézetek, a bíróságok, az ügyvédek, a jogvédő szervezetek bevonásával). Ráadásul ismerve a 2010 óta regnáló kormányzat jogalkotási gyakorlatát, illetve az állampolgári szabadsághoz és a jogállamhoz való viszonyát, biztosak lehetünk abban, hogy a jogalkotói beavatkozás nem a reformot, hanem a repressziót, a szabadság megkurtítását és az állampolgári aktivizmus elfojtását szolgálná.

Egyébként 2011-ben egyszer már hozzá nyúlt a törvényhez a parlament: törölte az első szakaszt, ami úgy szólt, hogy „A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.”

 

Hegyi Szabolcs

gyülekezési jogi programvezető

 

tanulni gyülekezési jog jogalkotás Hegyi Szabolcs dühöngeni hegyiszabolcs 2015. 01. 06. Tovább >
Tetszik
0
komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Három évig nem dönthetett az életéről, mert attól féltek, hogy majd nem veszi be a gyógyszereit Három évig nem dönthetett az életéről, mert attól féltek, hogy majd nem veszi be a gyógyszereit
  • „Egyenlők és egyenlőbbek” – jelentésünk a 2019-es választásokról „Egyenlők és egyenlőbbek” – jelentésünk a 2019-es választásokról
  • Nem büntetheti meg az állam azt, aki dudálással nyilvánít véleményt Nem büntetheti meg az állam azt, aki dudálással nyilvánít véleményt
  • Négy évig vegzálta a magyar rendőrség a holland nyugdíjast, aki legális kenderolajjal akart gyógyulni Négy évig vegzálta a magyar rendőrség a holland nyugdíjast, aki legális kenderolajjal akart gyógyulni
  • Változtak a szabályok – kit tesztelnek koronavírusra, kit különítenek el? Változtak a szabályok – kit tesztelnek koronavírusra, kit különítenek el?

A bejegyzés trackback címe:

https://ataszjelenti.blog.hu/api/trackback/id/tr887045979

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Na, ma ki lopott? 2015.01.06. 19:02:46

Hofi Géza kérdezte ezt gyakran a kilencvenes években, mint mondta, az ember már ezzel a mondattal ül le megnézni a híradót, vagy így nyitja ki az újságokat. Elcsépelt mondás, hogy "szegény Hofi, de jó, hogy ezt már nem látja!". Ráadásul elképzelésünk s...

Trackback: Amerikai zsoldosokkal erősítene a liberális baloldal a tüntetéseken? 2015.01.06. 15:01:49

Három busznyi civil ruhás, fegyveres amerikai katona érkezett december közepén az országba. Ukrán kísérőjük lelőtt két ukrán tisztet a Luzsanka-Beregsurány közúti határátkelőhöz vezető útszakasz egyik ellenőrzőpontján, mert nem akarták engedni a buszok...

Trackback: Tudtad, hogy Goodfriend egy frissen kirobbantott polgárháborúból érkezett Budapestre? 2015.01.06. 14:59:40

Korábbi állomáshelye Szíria volt, ahol akár személyesen is részt vehetett a százezrek halálát követelő "Arab tavasz" nevű vérengzés kiprovokálásában. Mi is megtehetnénk, amit a nálunk józanabb török, német, orosz, bolíviai, ecuadori, bahreini, venezuel...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Legfrissebb cikkeink

  • A 444-re költözik A TASZ jelenti blog
    A 444-re költözik A TASZ jelenti blogA Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Indexszel történtek tanulsága, hogy még jobban meg kell becsülni a sajtónak azt a megmaradt részét, amely valódi, szabad tájékoztatást folytat.
  • Egy fasznak nevezte a győri alpolgármestert, ezért három év próbára bocsátották
    Egy fasznak nevezte a győri alpolgármestert, ezért három év próbára bocsátottákRadnóti Ákos érzékeny a kritikára, pedig közszereplőként tűrnie kellene.
  • Feleségével sem találkozhat Péter, akit az állam ósdi szemlélete miatt fosztottak meg jogaitól
    Feleségével sem találkozhat Péter, akit az állam ósdi szemlélete miatt fosztottak meg jogaitólEmberek ezreinek jelent súlyos jogfosztottságot a gondnokság intézménye Magyarországon. Sajnos túl gyakran találkozunk olyan ügyekkel, amikor az orvosok és a bíróságok is úgy gondolják, hogy akkor...
  • Ki gondoskodik a drogfüggő kamaszról?
    Ki gondoskodik a drogfüggő kamaszról?A szülőt alkalmatlannak minősítik, a gyerekotthon széttárja kezeit.
  • Veszélyhelyzet után válsághelyzet: hogyan változik az életünk?
    Veszélyhelyzet után válsághelyzet: hogyan változik az életünk?A koronavírus miatt kihirdetett rendkívüli jogrend alatt meghozott szabályok és intézkedések sokszor a legkevésbé sem voltak átláthatók és egyértelműek – több mint kétezer alkalommal kértetek tőlünk...

A TASZ jelenti

A Társaság a Szabadságjogokért blogja.

Támogasd munkánkat!


Légy a Szabadság Részvényese!

 

TASZ a Facebookon

Keresés

Blogajánló

DZSANGALA - GREGORY FÁJA Szerelmes kamaszként jópáran véstük bele a fákba kedvesünk és saját nevünk kezdőbetűjét, valamint az aktuális dátumot, így kifejezve szerelmünket egy szemmel látható és fogható bizonyíték formájában. Az angliai születésű ausztrál utazó, Gregory bár nem egészen ilyesfajta indíttatásból, de… geogulliver.blog.hu
blog.hu

Témáink

abortusz (8) adatvédelem (32) alkotmánybíróság (7) a tasz (14) betegjog (30) betegjogok (16) civilek (14) cselekvőképesség (9) diszkrimináció (57) dizájnerdrog (8) drog (98) drogpolitika (12) dühöngeni (73) egészségügy (80) egyenlőség (47) egyháztörvény (7) emberi jogok (17) film (63) filmezni (10) fogyatékosság (11) fogyatékosságügy (9) fogyatékosügy (76) gondnokság (35) gondokság (5) gyámhatóság (13) gyerekkelvagyok (10) gyerekkiemelés (9) gyermekvédelem (27) gyöngyöspata (12) gyülekezési jog (37) gyűlölet-bűncselekmény (5) gyűlöletbűncselekmény (5) hajléktalanság (11) hiv (31) hiv/aids (5) információszabadság (53) internet (6) intézet (14) iskola (6) jogállam (40) jogsegély (19) jogtudatosítás (17) kábítószer (7) kitagolás (19) könnyen érthető (8) kórházi fertőzés (31) kormány (5) koronavírus (25) korrupció (6) közérdekű adat (34) közérdekű adatigénylés (8) köznevelési törvény (8) lelkiismereti szabadság (13) levélszavazás (9) LMBT (10) lmbt (5) magánszféra (11) megafon (5) megfigyelés (13) menekültek (9) Milanovich Dominika (9) mráz attila (5) népszavazás (8) nevetni (9) oktatás (34) ombudsman (5) önkormányzat (34) önrendelkezés (16) országgyűlés (5) orvosi kannabisz (8) otthonápolás (7) per (8) petíció (6) polgári engedetlenség (5) politikai szabadságjogok (13) prevenció (12) propaganda (14) pszichiátria (20) rasszizmus (20) rendőrség (61) roma (9) romák (44) sajtószabadság (33) siker (12) szabadságjogok (6) szabálysértés (20) szegénység (21) szegregáció (6) szeretni (22) szólásszabadság (59) tanulni (53) tasz (5) TASZ (16) tasz25 (7) tüntetés (35) újságírás (12) választás (54) választójog (38) védőoltás (6) véleménynyilvánítás (14) Címkefelhő

Feedek

  • RSS 2.0
    bejegyzések, kommentek
  • Atom
    bejegyzések, kommentek
XML

Archívum

  • 2020 augusztus (1)
  • 2020 július (3)
  • 2020 június (4)
  • 2020 május (3)
  • 2020 április (8)
  • 2020 március (19)
  • 2020 február (8)
  • 2020 január (7)
  • 2019 december (4)
  • 2019 november (11)
  • 2019 október (12)
  • 2019 szeptember (7)
  • Tovább...

Egyéb

süti beállítások módosítása
Dashboard