Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatala 2011. december 21-én közzétett tanulmányában egy régóta  húzódó vita végére tett pontot. Ha eddig nem tudtunk egyértelmű választ adni a kérdésre, hogy vajon a nemzetközi emberi jog elfogadhatónak tekinti-e a gondnokság alá helyezett személyek választójogának korlátozását, akkor most már egyértelmű a válasz: nem elfogadható számára a gondnokoltak választójogának automatikus és általános korlátozása, de elutasítja azt is, ha a gondnokság alá helyezett személyek választójogáról egyenkét döntenek a bíróságok, és csak indokolt esetben korlátozzák a választójogot.

A lényeg ugyanis éppen ez: semmi sem indokolhatja egy fogyatékos állampolgár választójogának korlátozását, még elmeorvosi vagy gyógypedagógiai szakvéleménnyel igazolást nyert súlyos fokú értelmi fogyatékossága sem. Az értelmezés ilyen egyértelmű kifejtése merőben újdonság: a Főbiztosság azzal is nyomatékosítja a korlátozás teljes eltörlése melletti elkötelezettségét, hogy saját korábbi álláspontját bírálja felül.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az államok gyarkota arra hivatkoznak, hogy nem a fogyatékos állampolgárok választójogát korlátozzák, hanem csak a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, ezért gondnokság alá helyezett személyeket érinti ez az intézkezdés. Ezt a kibúvót azonban az ENSZ nem fogadja el: a fogyatékosügyi egyezményt aláíró államok ugyanis vállalták, hogy megszüntetik a gondnokság alá helyezés hagyományos rendszerét, és nem korlátozzák állampolgáraik cselekvőképességét. Ezért a gondokság alá helyezett személyek választójogának akár esetenkénti korlátozása is védhetetlen a nemzetközi jog alapján.

A magyar Alaptörvény éppen ezt az elutastított logikát követi. Választójogi szabályozásunk ezért ki fogja váltai az ENSZ Fogyatékossággal élő emberek jogai bizottságának rosszallását, amikor idén – várhatóan ősszel – hazánkról is jelentést készítenek. Magyarország ugyanis lehetővé teszi a fogyatékos állampolgárok választójogának korlátozását akkor, ha gondnokság alá helyezik őket. A közelmúltban ugyanezért már elmarasztalták Tunéziát és Spanyolországot is, és biztosak lehetünk benne, hogy Magyarországra – ha addig nem módosít szabályozásán – idén ősszel ugyanez a sors vár.

Magyarország Alaptörvénye XXIII. cikk (6) bekezdése: "Nem rendelkezik választójoggal az, akit bûncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizár."

2011 szeptemberében hasonló állásfoglalást tett közzé az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely leszögezte, hogy minden fogyatékos ember számára biztosítani kell a választáshoz és a választhatósághoz való jogot, és ezt a jogot korlátozott cselekvőképességükre hivatkozva sem törvény, sem pedig bírósági döntés nem korlátozhatja. Ezt követően, 2011. december 19-én a Velencei Bizottság – az ENSZ Főbiztossága Hivatalához hasonlóan – újragondolta korábbi véleményét, és a korlátozás teljes eltörlése mellett állt ki.

Verdes Tamás